Üdv!
Szolgálati közlemény: Laci, köszönöm a bizalmat, de vannak nálam is hozzáértőbbek.
A fáknál gyakorta kihasználják, hogy klf gombák költöznek bele, vagy akár ld a sajtokat, és a penészgombák a rostokat átszőve érdekes hálózatot hozhatnak létre, ezt idegen szóval
spalt-nak hívjuk, ez az amit az asztalos félredob, az jó faesztergályos meg a gépre tűz, és örömtáncot jár, amikor ezek a szépségek megjelennek az alkotó kéz alatt. De ennek igencsak megvan a maga veszélye, ezért az ilyenfajta megmunkálását csak jól szellőző helyen kell végezni, nehogy a penészgomba spóráit letüdőzve megbetegítsék az emberfiát.
Ennek a fejtegetésnek csak annyi az értelme, hogy a fából, mint élő anyagból, gyakorlatilag a penész, ha egyszer oda beköltözött, kivenni lehetetelen. Lehet csiszolni, vastagon lekenni, ilyen-olyan festékkel, lakk-kal de légszáraz fa is tartalmaz némi nedvességet, ami a külső környezetnek megfelelően hol nő, hol csökken, és adott esetben éppen ideális a penész terjeszkedéséhez.
Az elméleti áttekintés után nézzük a gyakorlatot. Nem írtad anyagát tekintve miből is van a bútorod.
Általánosságban a következő esetek fordulhatnak elő.
Ha a klasszikus farost-bútorlap akkor csere jöhet szóba. A farostként ma már egy MDF kialakítású anyagot árulnak. Ha ilyen, a teljes táblát ki kell cserélni, mert idővel a penész újra megjelenik, és a berakott ruhát, és egyebet is bevon spóráival. A Bútorlapnál is hasonló megoldást javaslok. Egyrész a felvett nedvesség a farostokat megdagasztva, a lapot nagyvalószínűséggel szétrepesztette, így annak terhelhetősége is csökkent. Elvileg ezek színskálája azonos, így egy lapszabászatban nagyvalószínűséggel rendelhetsz egy ugyanazon színű másikat, és innen kezdődik az ezermesterség. Ha összeállításakor össze lett a bútor ragasztva, akkor a polcok és egyéb vízszintes lapok találkozásánal sniccerrel felvágnám a már amúgy is sérült lap fóliáját, kicsavarva az össz csavart, óvatos feszítés mellett szétszedném a szekrényt. Az eredeti lapot és egy nagy ív csomagoló papírt felhasználva, felvenném a pántok, polcok csavarjainak, furatainak helyét, és átjelölve az új lapra, megfelelő kifurkálás után, ragasztás és összeállítás, használat sorrendben újra birtokba venném. A penészes részeket mielőbb kidobni, a bútorlap veszélyes anyagnak minősül, a benne lévő ragasztó anyag miatt, elégetni otthon nem célszerű, ld környezetvédelem, növekedésben lévő fáknak sem használ, ha ilyen tárolódik a környezetében. Kivéve ha az elején taglalt hatást akarjuk elérni...
Natúr fa bútor esetén kissé bonyolultabb az eljárás. Elsőkörön, ha a szekrény szétszedhető valamennyire, elemeire szedve, lehetőleg jól szellőzött, napos, de nem közvetelen napfénynek kitett helyen alaposan kiszárítani az egyes darabokat. Valamilyen módon jó lenne eldönteni, milyen fából készült a szekrény. Ha natúr, biobútorról van szó, az általában fenyőből, gyakran luc, vagy boroviból, adott esetben vörösfenyőből készülhetett. Ha régi, megkellene vizsgálni, nem-e funérozott, ami annyit tesz, hogy a vakfára, ami gyakran luc anyagból készült, értékes és szép erezetű fák funérját, kb 1 mm vastag faréteget enyveztek, vagy ragasztottak. Enyvezett részt vasalóval lehet felolvasztani, és a károsodott funért eltávolítani. De a továbbiakat majd a következő órán veszzük...
Ha mostanában készült, tömörfával állunk szemben, és megvan a fafajta is, akkor a károsodott részeket, ahol már a korhadás megindult, száradást követően akár egy multigéppel kikaparni a károsodott részeket, az anyagnak megfelelő fajavító tapasszal a lyukakat több lépésben betömni. Egyből nem ajánlott, mert a gyors száradásnál a tapasz megreped, ami nem csak esztétikailag csúnya, de kijavítani is nehézkes. Inkább több réteggel dolgozzunk.
Ha nincs korhadás, a megkékesedett részeket speciális lúggal vagy szappannal meg lehet próbálni kifehéríteni, kivilágosítani. Tudomásom szerint
ez a cég forgalmazz ilyen anyagokat Magyarországon, célszerűen ebben az esetben kikérni tanácsukat jelen esetre vonatkoztatva. Ezzel kezelve az anayagot az adott helyen, előzetes próbát feltételezve, elérhető, hogy a hiba szembetűnő volta esetlegesen eltűnjön. Hozzátéve, az anyag eredetileg nem erre készült, de a a nagyon csúnya foltosság tónusa így némileg ellensúlyozható lehet.
Ezek után csiszolás, de csak jól szellőző helyen, pormaszkban, majd fedésként mindenképp valamilyen oldószeres lakkot vagy festéket alkalmaznék, elsősorban, hogy az a fába ivódva a mélyebb rétegekben lévő gombának is elvegye a kedvét a további terjeszkedéstől. Festésnél sehol ne hagyj ki egyetlen részt sem, mindenhol alaposan, lagalább 2-3 rétegben is átkenném. De alkalmazható viasz vagy olaj is, a biobútorokon elterjedten alkalmazzák, ekkor azonban érdemes kikérni a kinézett termék gyártójának véleményét, illetve tanácsot kérni az adott termékkel kapcsolatban. Elsősorban, van-e gombaölő, vagy legalább is gombásodás gátló hatása az adott anyagnak. Ne feledjük, akárhonnan is nézzük, itt már utána vagyunk.
És ne feledkezzünk meg a kiváltó ok megszűntetéséről sem, mert a következő idényben újra kezdjük az egészet előlről.
Elnézést a kissé hosszúra nyúlt "egyetemi székfoglalónak" beillő hozzászólásról, a következő sokkal rövidebb lesz. valmi ilyesmi: "nézz utána a neten!"
Tényleg nem ártan pár fotó a "károkról", egyszerűbb is lenne a tanácsadás is.
További szép napot!