Ezermester Fórum

Gépekkel, eszközökkel, szerszámokkal kapcsolatos kérdések, tanácsok, problémák.
21 hozzászólás Oldal: 1 / 2
Sziasztok fórumozók körfűrészt szeretnék csinálni de mivel csak 220volt van be vezetve így tanácstalan vagyok hogy milyen motor is jó erre a áramköre tanácsotokat kérném ebbe .
Üdv
Tisztázni kéne hogy mit szeretnél vágni, ( milyen vastag és milyen hosszú és milyen fa) mekkora átmérőű tárcsával. No meg azt is hogy hány amperes az a főbiztosíték a villanyóra előtt és után amiről majd üzemel a dolog.
Üdv!

Megtoldva azzal, hogy a lap átmérőjéből a csapágyazás és a fűrészasztal lapja "kivesz" tehát ennél vastagabbat akarunk vágni, akkor nagyobb lap, ahhoz nagyobb nyomaték,... és még sorolhatnám. Célszerű egy egészséges kompromisszum, valamint az, hogy 230 V-ban 2,2 ... 2,5 kW-nál nagyobb nem igen kapható, nagy ritkán kifogható.
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
jelenleg plüss kárpit van rajta, ami egyrészt sötét a színe, másrészt kicsit kopottas. Világosabb, erősebb modernebb anyagot szeretnék, ami azért nem koszolódik túl gyorsan, ill. könnyen tisztítható. Mit ajánlasz?
we are the pioneers in providing how to learn spanish dumps and tutorials with pass guarantee. spanish language Download our latest testking hawaii questions to pass real exam of mcitp training
jiakhaan írta: jelenleg plüss kárpit van rajta, ami egyrészt sötét a színe, másrészt kicsit kopottas. Világosabb, erősebb modernebb anyagot szeretnék, ami azért nem koszolódik túl gyorsan, ill. könnyen tisztítható. Mit ajánlasz?

Üdv!

Szerintem ezt nem ide szántad...
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Sziasztok!
Van egy 1500W-os asztali Güde körfűrészem.
Sajnos, ha vastagabb fenyő anyagot szeretnék vele vágni, sűrűn megszorul, megégeti a fát a gyári 254x30 T24 keményfémlapkás tárcsa.
Kérdésem, milyen fűrészlapot kellene beleraknom, hogy szépen, könnyebben, és akár keményfát és bútorlapot is tudjak vele vágni a lehetőségekhez képest szépen?
Néztem a 250x30 T60-as, vagy a 250x30 T40-es tárcsát, de nem tudok dönteni.
Köszönöm a segítő hozzászólásokat!
Üdv,
kakszi
Üdv!
Minél több foga van a tárcsának, annál finomabban vág.
A szorulás akkor jellemző, ha a fogak nem állnak ki két oldalra eléggé. Ennek az a lényege, hogy a vágás szélessége kicsit nagyobb legyen a tárcsa szélességénél, hogy ne tudja megfogni az anyag a tárcsalapot.
Szia!
Köszi szépen!
Erre gondoltam én is. Güde gyári fűrészlap van benne. Nem sérült, de valóban alig-alig állnak ki a fémlapkák oldalirányban.
Legutóbb egy 4m-es fenyő pallóval sikerült leégetnem a forgórészt nagyon minimális tolóerővel. Most készült el, és úgy vagyok vele, ha már szétszedtem, le kellene cserélni a tárcsát is!
Akkor maradok a 60 fogasnál. Igazábol Extol Prémium 250x30 T60-ast néztem.
Remélem, sokkal jobb lesz a teljesítmény!
Még egyszer köszi!
Üdv,
Kákszi
Szia!

Az ilyen hosszú darabokat alá kell támasztani, mert a vágásnál lehajlik az anyag és összeszorítja a vágási rést, hézagot és ezzel megfogja a tárcsát. A pallót el kell tudnia vágni egy ilyen gépnek leégés nélkül.
A fogak számával a vágás sebessége is csökken, mert a ritka fogak nagyot harapnak, míg a sűrű fogazás finom, de lassabb vágást eredményez, mert nem "tépi" az anyagot, hanem kis lépésekben távolítja el.
Szia!
Alátámasztottuk; épp ezért gondolok még a tárcsa minőségére.
Üdv,
kakszi
Úgy lehet, egy keményfémlapkás tárcsa is veszít az éléből idővel. :)
Szia!
Javarészt fenyő, néha keményfa vágásához hány fogas tárcsa lenne a legideálisabb ennél a gépnél?
Köszi!
Üdv,
kakszi
A 40-essel már szép vágásokat lehet csinálni és még viszonylag haladós is. Minél keményebb az anyag, annál finomabb (több fogú) fűrészlap kell hozzá.
Köszi!
Üdv!

A keményfém lapkás lapoknál igencsak nagy gond lenne, ha az egyik erre vagy arra állna. Már elnézést, hogy bele vau-vau, de egészen tévúton jártok. hosszan lehetne fejtegetni, ezért inkább csak két dolgot emelnék ki.

1. Hossz vagy arra merőlegesen, keresztirányba történik a vágás, mert ehhez két eltérő lap szükséges. A keresztirányú vágásnál a rostokat keresztben vágjuk át, nagyrészt valóban fűrészpor vagy morzsalék keletkezik. Ilyenkor érdemes valóban nagy fogszámúval dolgozni a tiszta vágáskép érdekében, egy-egy fog csak kis közt vág át, kicsi a szálak kitépődésének az esélye.Hosszvágásegyfajta gyalulásnak tekinthető, sokkal hosszabb utat tesz meg a fog az anyagban, ilyenkor nem por, inkább a fog szélességének megfelelő, az anyagtól függő, hosszú szálak jönnek létre. Ezek a lapok nagy fog előtti kimarásokkal rendelkeznek, hogy legyen hely ezeknek a forgácsoknak. Ellenkező esetben a forgács a lap és az anyag közé szorul, gyakorta visszacsapást, vagy az beégést okozva. Ilyenkor hiába van hasító ék a lap mögött, az égést nehezen fogjuk elkerülni. Az ék szélességének növelése sem megoldás, mert ekkor meg hosszabb vágásnál a vágás elkajszul, steller, vagy vezető mellett vezetve is görbe lesz, vagy éppen az ék és a vezető közé szorul be a vezetett anyag. Az ilyen hosszvágó lapok max 24 vagy kevesebb fogszámúak, és általában fogásmélység határoló is található rajtuk.

2. Az anyag vastagsága. Egy keresztvágó lappal egy colos deszka gond nélkül leküzdhető, de egy vastagabb anyag már gondot jelenthet, ld. mint fent. másrészről ha a motor teljesítménye kevés, akkor nagy átmérőnél az anyag vastagság miatt nő a forgácsoló nyomaték, + csökken a fordulat, még tovább nő az ellenállás, ha a lap rögzítése gyenge vagy maga nincs pontosan kiegyensúlyozva, valamely oldalra rezonálni fog, emiatt nagyobb helyre lenne szüksége, mint amit vág, megszorul, nő az oldalakon fellépő súrlódás, a fog és környezet átmelegszik, bekékülés, végül kilágyulva teljesen elveszti az élét. Az ilyen lapon már a köszörülés sem segít, mert a hősokk miatt a lapkák anyaga elveszti edzettségét és keménységét, csak rövid távon őrzi meg éltartósságát.

Néhány jó tanács a végére.

A fogak kialakítása is döntő. Vannak egyenes fogazások ésváltó kialakításúak. Hossz vágásra elsősorban egyenes fogazást javalt, ld. a fent említett okok miatt. A szép oldalfelület inkább váltó fogazással érhető el, de ennél elsősorban keresztvágásnál van szükség. Az igen nagy fogszámú lapok (96 vagy több) leginkább hagyományos fűrészlapokra jellemző, ahol valóban szét vannak hajtogatva az egyes fogak.
A kereskedelemben kapható - főleg a kisebb, barkács kategóriájú gépek - esetében egy egyszerű, általában csak keresztvágásra alkalmas lappal szereltek. Ilyenkor megoldás lehet a több lépcsőben történő anyag átvágás. Ha gyakorta vágunk hosszban, akkor érdemes egy erre specializálódott lapot beszerezni. Az általam adott példák tényleg csak példák akarnak lenni. Jó elszívásról is gondoskodni kell, így még jobban megkönnyítjük a motor munkáját. Gyakori tévhit, hogy minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb átmérőjű lappal képes a fűrészgép dolgozni. Némiképp igaz is meg nem is. A drágább és azonos méretű lapok éltartóssága sokszorosan felülmúlja az olcsóbb társaikét, minél élesebb, annál könnyebben dolgozik a motor, nincs szükség nagy teljesítményre. Példa a saját gépem, amely 1500 W-al gond nélkül vágja át a közel 100mm vastag keményfa pl. fekete dió, anyagot. Ha sűrűn vágsz fenyőt, időnként szesszel érdemes letisztítani a fogakra égett gyantát, ezzel is csökkentve súrlódást és az esetleg visszamaradó vágási csíkokat.

Röviden ennyi, a többit a gyakorlatban lehet megszerezni. Jó munkát!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
21 hozzászólás Oldal: 1 / 2

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: Google [Bot] valamint 55 vendég