Ezermester Fórum

Gépekkel, eszközökkel, szerszámokkal kapcsolatos kérdések, tanácsok, problémák.
9 hozzászólás Oldal: 1 / 1
Kedves Fórumozók!

Villanymotorhoz használandó kondenzátor ügyben kérek szakértő tanácsot.

Köszörűm villanymotorjához keresek indító kondenzátort.
3 fázisúról 1 fázisúra kötött, 750 watt névleges teljesítményű motorom van.70 %-kal számolva, 1 fázison az 525 wattot tudhat.
Van egy régi, alumínium házas, olasz kondenzátorom. Feliratai: Comar, MP 280.80, 80 mF +- 10 %, 280 V ~ 50 + 60 Hz, -25 + 70 Celsius fok

Az általános szabályok szerint, 100 wattonként 20 mF kapacitás kell az indító kondenzátor esetén, 5 mF üzemi kondihoz. Persze tudom, hogy a méretezéshez van komoly matematikai képlet is.

Kérdésem: Egy kondenzátorról honnan lehet tudni, hogy az indító, vagy üzemi funkcióra készült? Vagy az elkészítésében nincs különbség, csak a bekötésében van, üzeminél folyamatosan az áramkörbe van kapcsolva, indítónál az indítás után a relé kikapcsolja?

Konkrét kérdésem: az én kondimat lehet-e indító kondenzátorként használni? Vagy vennem kell egy kb. 120 mF kapacitású indító kondenzátort?

A válaszokat előre is köszönöm!
Üdv!

Elég érdekes a probléma, nem is egyszerű megfelelni erre. A gondot valójában a motor okozza, mivel 3F tápláláshoz készült fizikailag a tekercsrendszere, nem pedig 1F környezetre.

Egyrészt tudni kellene, hogy a 3F motor eredetileg csillag, vagy delta bekötésűre készült-e. Ha csillag, akkor az adat táblán valami ilyesmi szerepel 3x220/380 V Y. Ha viszont delta kapcsolásra készült, akkor 3x380 és egy delta jel. A sorrend változhat gyártótól függően. Ez utóbbi esetben nem sok remény van a korrekt működésre, mivel a tekercselés vonali feszültségre lett méretezve, ami mostanság már 400V, miközben egy fázisú bekötésnél csak 230V áll rendelkezésre. Ezért a levehető teljesítmény és nyomaték is gyengébb lehet a számítottnál.

A ökölszabály alapvetően 1F-ra tekercselt motoroknál alkalmazható, elvben működik az átalakított motorok esetén, de itt már több tényezőt kellene figyelembe venni.
A hivatkozott kondenzátor lehet üzemi, de lehet akár indító is. Indító kondenzátort olyan helyen alkalmaznak, ahol induláskor nagy nyomatékkal kell valamiért indulni, de ezt követően a terhelés már állandó. Az üzemi kondenzátor ott terjedt el jobbára, ahol üzem közben előfordulhat nyomaték és így teljesítményváltozás is, viszont az üzemi kondenzátorral kellően nagy nyomaték áll elő induláskor, ami további teljesítmény növelést nem igényel.
Az indító kondenzátor csak indítás idejére kapcsolódik az áramkörbe, amit egy a főfázis körbe kötött áramrelé működtet, és ekkor az üzemi kondenzátorral párhuzamosan kapcsolódik. Ha az előző számítást helyesnek ítéljük, akkor egy 25 mikroF-os üzemi kondenzátorra van jobbára szükség. Ha viszont a induló terhelés nagy, és nem, vagy nehezen pörög fel a motor, akkor kell elgondolkodni az indító kondenzátoron és relén.
Sajnos a gond valójában abból ered, amit már az elején is jeleztem, hogy egy más tekercselésű motort szeretnénk működtetni a tervezetnél eltérő környezetben.

Sok sikert!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Üdv
Gyakorlati oldalról közelíteném meg a problémát. Volt idő mikor én is sokat szórakoztam ezekkel a "barkács" megoldásokkal aztán megunván azt hogy az így bekötött motorok csak áram zabálók és udvar fűtők inkább mint energia források ezért áttértem a frekvencia váltók használatára. Ez még így is lényegesen olcsóbb mint amiért az áram szolgáltatónak nevezett rablóbanda bekötné a 3 fázist, mert ha szerencsétlen helyen laksz még egy trafó állomást is vetetnének veled de ha szerencsés helyen akkor is egy olcsóbb használt autó ára és még az áramot sem ingyen adják.
Tehát a gyakorlat: csak olyan 3 fázisú motort van értelme megpróbálni ami 220/380 felirat van és hat kivezetés található a kapocslécen (amit áttekercseltek már ott többnyire nem hozzák ki a 6 kivezetést) Más motorok vagy nem fognak elindulni sem csak búgnak bármennyi kondival vagy olyan gyengék lesznek és melegednek hogy használhatatlanok. 1,5 KW felett sokszor kell trükközni tehát több párhuzamos kondit rakni és indításkor még fel nem pörög a motor egy nyomógombbal csatlakoztatni a kiegészítő kondenzátorokat. (lehet kísérletezni áram relével, szerintem egyszerűbb így nyomógombbal) Még nagyobb teljesítmény esetén olyan is volt hogy csillag delta átkapcsoló is kellett mert vagy a bizti volt kevés az indításhoz, vagy a fiókban található összes kondi. Ilyenkor csillagban kondival nyomógombbal indultam majd ha megvolt a fordulat akkor nyomógomb elenged átcsaptam deltába és szaladt.
Kondik : Először is nagyon veszélyes alkatrészek lehetnek avatatlan kezekben :!: sokáig képesek töltést tárolni így mindig meg kell győződni hogy szereléskor biztosan "üres" állapotban vannak. Nem csavarhúzóval vagy rövidzárral sütjük ki hanem a próbalámpával (két 230 volt 10-15 wattos izzó sorbakötve) ! Az indító kondi többnyire kicsi mérete ellenére is nagy kapacitású ( pl a tiéd is az ) és nem kellene használni üzemi kondinak. Egy akkora méretű kondi kb 16-25 Mf ha üzemi. Az igazán jók olaj töltésűek és fém házasok üzemi kondiban de megfizethetetlen ezért nem is fogsz vele találkozni nagyon. Inkább a fehér műanyag házasakat fogod látni üzletben. Viszont az üzemi kondit azt lehet indítónak is használni. Az értéke az inkább 70 Mf /KW ha indítónak használod. Üzemi kondinak az a jó amivel szép egyenletesen fut (szalad) a motor, nem búg nem erőlködik és tartósan sem melegszik terhelés nélkül. Én kezdésnek először is átkötném a motort deltába (más néven háromszög kapcsolás) Aztán dobnék rá 10-15 Mf üzemi kondit és ha szűkös a budget akkor nyomógombosan a meglévő kondidat de inkább csak olyan 30-40 Mf et nyomógombbal indítónak. A teljesítményt is szerintem hibásan számoltad mert a 750 wattod az 1,732 x U x I x cos fí képlettel jött ki a mérnököknek a gyárban. Ha 1 fázisra nyomod akkor csak U x I x cos fí lesz. Tehát gyök hárommal osztandó a névleges teljesítmény ami 433 watt ha 1 a cos fí de inkább maradjunk a 0,9 nél. Azért ez még elhajt egy köszörűt ha nem túl nagy a korong.
Üdvözlet a Fórumozóknak!

Köszönöm a hasznos információkat!

A villanymotoron lévő felirat: 220/380 V, delta/Y.

A leírt válaszokból én azt a következtetést vontam le, hogy a nagy kapacitású kondenzátorok általában indító funkcióra készülnek, és az üzemit lehet használni indítónak is.

Feltételezem, hogy a kondenzátorok gyártási eljárása és méretezése során eltérő szempontok is érvényesülnek a két funkciót illetően.
Kérdésem a következő:
A kondenzátoron alkalmazott jelölésből lehet-e következtetni arra, hogy milyen felhasználási célra készült a kondenzátor, vagy egyéb jellemzők utalnak erre?

A válaszokat előre is köszönöm!
Jók a feltételezéseid :) Az indítókon jobb esetben a starter felirat rajta van, Az üzemiken a run feliret van ha van. Ami ettől sokkal jobb hogy szakkereskedőtől veszed aki felelősséggel tudja mit árul. Ha ez kevés akkor gyártói katalógusban utána nézel. Igazából ugyanaz mindkettő csak az indító az nem folyamatos üzemre van méretezve ezért is lényegesen nagyobb kapacitás fér bele ugyanabba a házba. Többnyire hamar kijön belőlük a füst :lol: ha folyamatosan be vannak kötve. A te kondiddal voltak szerelve az IMI egyfázisú villanymotorjai, ahol egy áram relé is volt így a kondenzátor csak indításkor vagy jelentős túlterheléskor szakaszosan volt használatban. Ma többnyire a fémgőzölt papír kondikat használják az olcsó áruk miatt. Kis értékű üzemi kondinak ( de nagyobb érték is össze rakható csak párhuzamosan kell kötni őket) jók a méh telepeken kidobott fénycső armatúrák fázisjavító kondija is. Ezek 4 Mf körüliek fémházasok. De ha hozzájutsz kidobott ipari fázis javító kondenzátor blokkhoz abból rengeteg 30-50 Mf körüli értékű jó minőségű üzemi kondenzátor kitermelhető. Polarizált kondenzátor ( + - kivezetéses) nem köthető váltófeszre, fel fog robbanni !
Üdv az Uraknak !
Rendelkezem egy Güde 2500-as típusú láncfűrész élezővel, amit nagyon keveset használtam,ez idáig kiválóan működött, most az egyik bekapcsolás után csak úgy indult el ha kézzel betekertem, mert induláskor kínlódott, indulás után kíválloan működött, de nagyon melegedett a motor így le is kapcsoltam.Egyszerre az indító kondenzátorra gondoltam. Szétszedve, nehezen olvasható a kondi táblája CBB60, vagy C8860, ami meglepett, hogy 5mf+-5% a kondi (450V Ac50-60) 25/70/21 ,EN60252
No 40018801 jelölés van rajta.
A motor teljesítménye 230 Watt.
Az általános szabályok szerint, 100 wattonként 20 mF kapacitás kell az indító kondenzátor esetén, 5 mF üzemi kondihoz.
Akkor most a 230 wattos motorhoz elég az 5mf-os kondi, vagy milyet vegyek?
Tanácstalan vagyok,segítséget várok.
Üdv!

Indító és üzemi kondenzátorok általában elég üzembiztosak, nem állítom, hogy örökélet meg egy fél nap, de
Elsőkörö tanácsolnám, hogy ellenőrizni kellene a kondenzátort magát. Ha kívülről nem látszik deformáció, vagy hogy "kikönyökölt" volna az alkatrész, akkor egy egyszerű alapműszerrel, vagy akár egy izzólámpával sorbakapcsolva, (ld az izzó nem gyullad ki), hálózatra kötve, ellenőrizni az állapotát. Szerelésnél csak vigyázva dolgozzunk, elvégre mégiscsak 230V az nem piskóta!! Lehet kapacitás vesztett, de ettől még megfelelően működik.
Véleményem szerint, ha a motorod csak kézi átforgatásra indul el, terhelve sem áll le egykönnyen, akkor vélhetően menetzárlatos a segédfázis tekercs, induláskor nem tud kellő nyomatékot szolgáltatni, menetközben viszont a sérült belső rész továbbra is zárlatban marad, amely komoly hőmennyiség termelésével jár, így érthető a melegedés.
Két megoldás létezik, ha garanciális, vagy azon túl van, akkor a Güde képviseleten keresztül a motor beszerzése, vagy egy motortekercselő műhelyben a motor újratekercselése.

További sok sikert!

Ui.: A kevés használat nem feltétlen jelent hosszú élettartamot Sajnos ezek a termékek általában eléggé alulméretezettek, végtére is házi, hobbi szintű használatra szánták őket, nem egyszer szerepel a kezelői utasításban a folytonos üzem maximális ideje. Ezt nem csak túllépni, de általában megközelíteni sem érdemes. A keletkező hő tönkreteszi a belső szigetelést, amelynek a következményét a következő bekapcsolások során/után tapasztalja meg a felhasználó.
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Akkor most a 230 wattos motorhoz elég az 5mf-os kondi, vagy milyet vegyek?

Amilyen gyárilag is volt rajta. Ha 5 Mf akkor annyit mert egy mérnök azt egyszer kiszámolta hogy az a jó.
Köszönöm az információt !
Amikor a kondenzátort ki akartam venni a készülékből akkor vettem észre, hogy a kábelsaru laza volt,nem volt rendesen összenyomva, a vezetékéket fixre összeforrasztva tökéletesen működik.
Köszönöm !
9 hozzászólás Oldal: 1 / 1

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: Google [Bot] valamint 5 vendég