Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
593 hozzászólás Oldal: 36 / 40
Tisztelt Plaszlo!

Maximálisan osztom a véleményét, és egyet értek velük! Mást nem is tehetnék laikusként:)
Egyelőre úgy gondolom, hogy kellő kutatómunkát végeztem ahhoz, hogy elméletben tisztában legyek a dolgokkal. Aztán ha eljön a kivitelezés ideje akkor majd még biztosan százával jönnek elő a gyakorlati kérdések.

Arra még kíváncsi volnék, hogy a jelenleg kapható anyagok közül Ön melyiket ajánlaná ár/érték arány alapján, valamint, hogy mi a véleménye a mostanában agyon reklámozott fújható szigetelésről, illetve az ezzel foglalkozó kivitelezők munkájával? Számomra furcsa volt, hogy jónéhány promo videofilmben nem láttam sem alátétfóliát, sem fedőfóliát a kifújt szigetelőanyagon. Illetve számomra kérdéses ezeknek az anyagoknak a tömörsége és így hatékonysága...

Üdv
P.Béla
Üdv!

Az ár/érték arány bár objektíven megfogalmazható, levezethető, mégis eléggé szubjektív dolog. Mert a legnagyobb kérdés, kinek mi éri meg, illetve mennyit akar, vagy tud áldozni rá.
A keretes, vagy párnafás rendszerhez nem kell túl sűrű anyag, de azért arra vigyázni kell, hogy ne rogyjon meg idővel a saját súlya alatt. Födémszigetelésnél a kőzet, illetve üveggyapot között nincs nagy különbség használhatóság és hőszigetelési értékek között, bármelyik alkalmazható. Úgy tudom a kőzetgyapot kevésbé irritálja a bőrt a bedolgozás közben, de az üveggyapot is sokat fejlődött. Megmondom őszintén, én kőzetgyapotot használtam a házam tetőszigeteléséhez és a terveim szerint a homlokzati hőszigetelés is ebből lesz. Gyakorlatilag szimpátia kérdés volt a természetesebb anyag felé, perdöntő indokkal nem tudok szolgálni.
Most már nagyon sokféle gyártmány fellelhető alapanyag és feldolgozási mód szerint. Törekedni kell a jobb hőszigetelési, vagy a kisebb hővezetési tényező felé (lehetőleg kisebb legyen, mint 0.04 W/mk).
Igazán nagy különbség nincs a gyártók termékei között, a kiinduló gyártási elv azonos, a többi jórészt PR fogás. A nagy múltú cégeknek nagyobb a tapasztalata, gyártási hátterük, talán ennyi mellettük szól. Szerintem első körben azt kell eldönteni, melyik anyagot választja, utána meg figyelni kell a tavaszi akciókat és ha van kedvező ajánlat, gyorsan megvásárolni.

A fújható Isocell szigetelésnek vannak nagyon hasznos tulajdonságai. A teljes térkitöltést szokták leginkább felhozni, elvileg mindenhol teljesen homogén a hőszigetelés, ha megfelelően kivitelezték. Másik nagy előnye, hogy sokkal lassabban melegszik át, tehát alatta tovább marad hűvös a beltér. Ez egy olyan hőszigetelőanyag, ami télen-nyáron egyaránt jól működik. A kőzet és üveggyapot inkább télen működik jól, mint nyáron. Sajnos a nagy nyári melegben hamar átmelegszik, ez főleg tetőterekben érződik. Persze megfelelő vastagságban csökkenthető ez a negatívuma.
Ahogy elnéztem az Isocell szigetelést is legalább 30 cm körül érdemes födémszigetelésnél alkalmazni. Állítólag kártevők nem mennek bele, amit egy darabig még értek, mert egy friss telepítésben megfulladhat a rágcsáló benne, de később amikor már megáll a szigetelőanyag, akkor nem tudom mennyire kerülik el a kártevők. Az üveg, és kőzetgyapot szigetelőanyagra is ezt mondják, de nagyon sok fényképet láttam és ismerős is mesélte, hogy bizony jól érzik magukat benne a rágcsálók. Volt olyan tetőszerkezet, ahol komplett csontvázakat találtak, a nyest áldozatait.

A leírásokban nem említik feltételként a terített Isocell födémszigetelések takarását. Lehet takarással és anélkül is hagyni. Ezt kevésbé respektálnám, mivel ez a szigetelőanyag újrahasznosítható, felszedés után újra leteríthető, feltéve, hogy tiszta marad, nem fedi be a por. Ha másért nem is, emiatt biztos nem hagynám szabadon.
Tisztelt Plaszlo !

Sikerült egy családi házat vennünk,amiben beépítésre kerül a tetőtés is.Ez korábban csak padlás szerepét töltötte be.Most 2 szoba kerülne a helyére,de nem vagyok biztos az alap teherbírásával kapcsolatban.
Az eredeti födémet megbontva tapasztaltuk,hogy feszített betongerendák között salaktöltés van.Statikussal konzultálva estrich öntést javasolt egy elég bonyolult formában+alul szükséges lenne az ideiglenes alátámasztás is.Mi a salakréteget eltávolítottuk,a feszített gerendák tetejét síkra öntöttük estrichhel,a gerendák közötti részt 15cm ecoroll szigetelővel kitöltve,majd a tetejére merőlegesen pallót fektetve szeretnénk síkjárófelületet kapni.Azt szeretném megtudni,helyes-e az elképzelésem,ha a választott padló 5*15 cm vastag vagy válasszak inkább 7,5*15 cm-es pallót a jobb teherbírás érdekében?
Páraáteresztő fóliát nem raknánk,hiszen alul és felül is ugyan az a fűtés lenne állandóan.
Mi az ön véleménye erről ?

Válaszát köszönöm,üdvözlettel : Szabolcs
Üdv!
Nem akarok statikussal vitába szállni, de nehezen tudom elképzelni, hogy a feszített betongerendák ne bírnák el önmagukban is a két új szoba okozta többletterhelést. Szerintem kár volt eltávolítani a salakot a gerendák közül, hangszigetelésnek is jó lett volna. Ha mindenképp erősíteni kell a födémet, egyszerűen betonhálóval megerősített betonréteggel oldottam volna meg. Egy jól behálózott 10 cm-es betonréteg a gerendákkal együtt megfelelő teherbírású lett volna, erre meg lehet bármilyen burkolatot teríteni. Egy ilyen réteg még fafödémen is elég stabil lett volna.

A továbblépés attól függ, amit eddig készítettek Estrich réteget, az milyen módon és milyen vastagságban öntötték.
Kedves szakertők!

Sürgős segítségre volna szükségem.
Házunk padlásfödémét szigetelem, visszaolvasva a régebbi hozzászólásokból összeszedve a javaslatokat.
Vájog falazatú ház, a födém rétegrend alulról felfelé a következő.: gipszkarton, gerendák, deszka, döngölt sár/föld.
A szigetelés amit már elkezdtem, párazáró tükörfólia, 2x10cm knauf nobasil táblás kőzetgyapot, páraáteresztő fólia.
Ez eddig szerintem rendben is van, legalábbis remélem...
A problémám a következő helyiség ami ketté van osztva fürdő, és előszobára, melyek belmagassága erősen eltér. A padláson ez kb 1 m szintkülömbséget jelent mely szintén vájog. A hátsó fal padlásra túlnyúló része a tető rézsüjével párhuzamos , és hozzáférhetetlen,ráadásul ez a fürdőszoba, ahol a legtöbb pára keletkezik.
A kérdésem az lenne, hogy itt is ugyanúgy folytassam a szigetelést, fedjem le párazáró fóliával a tetejét, es az oldalait ( kiveve a hátsó falat), és mehet a szigetelés... stb?
Vagy inkàbb hagyjam szabadon?

Csatoltam egy vázlatrajzot, hátha nem érthető ahogy leírtam

Köszönettel, H. Ferenc.

Csatolmányok

Tisztelt Plaszlo!

Tanácsát szeretném kérni.
70-ben épült családi házam padlásfödémét szigetelném. Jelenlegi „rétegrend" bentről kifelé:gipszkarton,légrés 8 cm. stukatúr vakolat,deszkák,fagerendák. A gerendák a padlás felől még deszkázva sincsenek. Ugyanakkor a padlás területének felénél, a gerendák közét kiöntötték perlittel. Amit anno úgy oldottak meg, hogy a deszkákon fólia (ami felfut a gerendák felső pereméig), perlit (10 cm csak beszórva),fólia majd alu lemez?? (kb. 0.5 mm). Tervem, hogy a gerendákra deszka kerül,párazáró fólia,kőzetgyapot,és páraáteresztő fólia. Kérdésem,hogy a perlittel feltöltött részről,lebontsam a felső párazáró réteget? Vagy maradjon így? Ha így hagyom és a deszkák fölött párazáró fóliával lezárom, nem rothadnak el a gerendák a bent rekedő pára miatt? Vagy érdemes lenne az egészet felbontani és légrés maradna a gerendák közt.
Másik kérdésem a szigetelőanyagokkal kapcsolatban, mi fontosabb a λ-érték vagy az anyagvastagság? Konkrétan:20 cm λ=0,038 W/mk, vagy 15 cm λ=0.033 W/mk melyik a jobb választás?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Ezermesterek,

Jelenleg a padlásfödém szigetelési munkáinak álltam neki. Vb gerendás, Horcsik födém, a kohósalakot leszedtük, a párazáró fólia első sorait raktam le, egy olcsó párazáró hőtükrös, un. téli fóliát vettem, és egy hőtükrös de egyoldalú ragasztót, a fóliát felhajtottam a talp szelemenekig, nehézkesen megy a lerakása érdemes erősebb háló erősítésű fóliára váltanom !? Illetve két oldalú ragasztóra!?
Szinte folyamatosan kellene raknom a hőszigetelést is 15+10 cm kőzetgyapot, hogy a fólia ne sérüljön jobban ?
A padlástér nem lesz lakótér!
A szelemen külső síkjában a koszorún a szarufáig, elég csak kőzetgyapot sávot rakni?

Köszönettel:

Andrea
Szia
Segítségedet szeretném kérni. Fa gerendás födémet szeretnék szigetelni.A réteg rend úgy nézne ki, gipszkarton fém szerkezettel,
fólia, 2rtg szigetelés,osb lap a gerendákon a padlás térben.A kérdésem a következő, hogy az osb lap alá kell e tenni fóliát és hová milyen fóliát használjak. A gipszkarton alá esetleg tehetek hőtükrös fóliát? Köszönöm válaszod. Üdv Csaba
Szia!
A fagerendás födémre raknád a gipszkartont? Felülről vagy alulról szigetelnéd?
Üdvözlet.Tavaly került új tető a házra.Szürke tetőfóliát alkalmazták,viszont tetőtèr beèpitèst szeretnèk.Vissza kell bontani az egèsz tetőt hogy lèlegző fóliát tegyenek le,vagy van más megoldás ilyen esetben?
Üdv!
Amennyiben a szürke fólia párazáró fóliát takar, akkor két megoldás lehetséges?
- héjalást leszed és páraáteresztő fóliát kell a szarufák fölé rakni, majd héjalás (tetőcserép) vissza
- a szürke fólia alatt légrést kell kialakítani és az alá lehet a páraáteresztő fóliát kifeszíteni, majd az alá szigetelés, a szigetelés alá párazáró fóliát rakni, az alá belső borítást. Ez azért nehéz, mert a légrésnek alul és felül szellőznie kell, egy meglévő fóliánál már nehéz korrekten kialakítani a megfelelő szellőzést úgy, hogy a külső csapadéktól, páralecsapódástól továbbra is védje a szigetelést.
Gyakorlatilag van harmadik megoldás is:
- a meglévő fóliát le kell vágni és a szigetelőrendszer felépítését a szarufák alatt kell kezdeni és megfelelő távtartókkal megoldani a szigetelőanyag, az alatta lévő párazáró fólia és belső burkolat rögzítését. Ennek nagy hátránya, hogy a szarufák közötti tér kihasználatlan marad, a beltérből veszi el a szigetelés a teret.
Megjegyzés:
- nem kell feltétlenül a meglévő fóliát teljes egészében levágni, de a felső éleknél megfelelő méretű szellőzőnyílásokat kell vágni bele. Olyan páraáteresztő fóliát kell alkalmazni a szigetelés felett, ami az esetlegesen bejutó csapadékot biztonságosan el tudja vezetni a szigetelés tetejéről. A tető felső részén, a cserepekbe szellőzőidomokat kell tenni, ami arányban van a szellőzőrés nagyságában. Ebben az esetben nagy légrések lesznek a szigetelés felett, ami főleg nyáron fog előnyösen működni, mert kevésbé adja át a cserepek felől jövő hőt a szigetelésnek, így jóval hűvösebb marad a tetőtér HA(!!) a szellőzés el tudja vezetni a héjalás alól a meleg levegőt. ezért kell arányosan a felső szellőzőréseket az alsókhoz igazítani és ezt a forró levegőt a héjaláson (tetőcserepeken) is át kell engedni. Ha a szellőzőidomok áteresztőképessége jóval alacsonyabb a szellőzőrések kapacitásánál, nem fog érvényesülni a nagy szellőzőcsatornák hőelvezető képessége.
Üdv!
Az L alakú családi házamba második éve vezettettem be a gázt, kazán, radiátorok, tehát kényelem felső fokon. És most állnék elő a segítő tanácsok kérésével.
- az "L" alak rövidebb szárában két szoba (össz. 41m2, 3 120-as radiátor), a hosszabb részében (60 m2 3 radiátor) minden további helyiség megtalálható. A termosztát 21 C fokra állítva, az egyik szobába került elhelyezésre.
- amikor a beállított 21 C (+ pár tízed) hőfokot eléri, kikapcsol. Ekkor a többi helyiségben egyformán, közel +2 egész fokkal, azaz 23 C fok körüli hőmérsékletet alakul ki.
- a padlástér anno, egységesen kohósalakkal lett végigterítve, "szigetelve". Ráadásképpen, a beltéri helyiségek mindegyikében, a mennyezet gipszkarton borítást kapott, igaz, plusz szigetelőanyag bedolgozása nélkül.
Segítsetek, mi ez a jelenség, esetleg mi lehetne a megoldás. Mint ahogy azt már itt a fórum hozzászólásainál is többször olvashattam, esetleg kőzetgyapot terítés?
Egyik kedves szomszéd szerint,- most hogy vastagon áll a tetőkön a hó -, nálam azért olvad le rohamosabb tempóban, mivel én a padlást "fűtöm" a nem megfelelő szigetelés következményeként. Egy másik "tanácsadó"szerint, a szóban forgó két szoba közt meghagyott "óriás" méretű cserépkályha, befűtetlen állapotban von el jelentős hőt. (?)
A hasznos tanácsokért előre is köszönet
S.András
Üdv!

Ahogy elnézem, ez két külön probléma. A szobák hőfokeltérése elég sok mindentől függ, végeredményben nincs két teljesen azonos, minden paraméterében megegyező szoba. Javaslom a radiátorok torlószelepével be kell állítani a teljesítményüket, hogy a szobák igényének megfelelő hőt adjanak le. Egy kis játszadozással belőhető a szobák közti összhang. A másik módszer a termosztátos radiátorszelep, a beállított hófok elérése után leszabályozza a fűtőtestbe menő melegvizet, így nem fűt feleslegesen tovább. Ez akkor nem jó megoldás, ha nem egyenletes hőfokot tart a lakásban, hanem este, vagy ha nincs otthon lejjebb veszi a hőmérsékletet.
A tetőről hó a gyors olvadása tényleg azt jelzi, hogy a meleg elszökik a salakrétegen keresztül. Milyen vastagon lett terítve a salak? És mennyivel hamarabb olvad le, mint a szomszédoké?

A cserépkályha hőelvonásában lehet ráció, hisz a szoba melege átmelegíti a kályhát is, és ez a meleg átadódik a kályha belterébe, ahonnan a kéményen át távozik a meleg. Ha nem sokat használja a kályhát, érdemes lenne egy zárószelepet beépíteni a kéménybe és használaton kívül lezárni. De az is lehet, hogy a kályha ajtajai nem zárnak rendesen, és azon keresztül húz ki a meleg.
Kedves Plaszlo!
A kályhát éppen hogy nem felmelegíti a szoba hője, ellenkezőleg, szinte tapintásra hidegek a csempék. Amúgy azért néha néha bedurrantunk vele, ezért nem szüntettettem meg. Közben egyszerű módszerrel, amikor senki nem látta, égő gyertyával vizsgálgattam körbe a "fugázásokat" és bizony az alsó hamuzó ajtó mellett intenzíven húzott befelé a láng. Agyagoztam, megszűnt. A napokban fog kiszállni a mesterember és majd eldöntjük, cseréljük e a radiátorokat nagyobb teljesítményűekre vagy sem. A salakozás + szigetelés a padlástérben szerintem azért nem árthat.
Eredményekkel mindenképpen jelentkezem és köszönöm a tanácsokat.
Üdv
S.A.
593 hozzászólás Oldal: 36 / 40

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: Google [Bot] valamint 65 vendég