Üdv!
A fólia a lakott térből, a födémen átjutó párától védi a szigetelőanyagot. Ez főleg szálas hőszigetelőknél fontos, mert a pára nagy mértékben rontja a hőszigetelő képességét. A pára a szigetelőanyagokban, falakban a melegebb részből a hidegebb felé vándorol és minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál intenzívebb ez a vándorlás, annál nagyobb a páranyomás. A párazáró fólia ezt a páravándorlást igyekszik megakadályozni, illetve a minimálisra csökkenteni.
Alapvetően a párazárás lényege: nem engedjük a párát a szigetelőanyagba jutni, de ami mégis belekerült, azt hagyjuk kiszellőzni, hogy ne sűrűsödjön fel és ne csapódjon ki a víz benne.
Ahol nem lesz padlap, ott érdemes két rétegben lerakni a lapokat, az illesztéseket egymással lefedni. Azonban itt is fontos a lapokat szorosan egymás mellé illeszteni, mivel könnyű szabni, nem lehet gond a méretre vágás és pontos illesztés. A rések, hézagok hőhidat okoznak, ami egyrészt rontja az egész rendszer hőszigetelését, másrészt a hőhidas részeknél csapódik ki először a levegő páratartalma, ez lehet belül a födémen, de lehet a szigetelőanyag hézagaiban is. A szigetelőlapokat lehet ragasztani, de egymással az oldalait nem szabad összeragasztani a gyári ragasztójukkal, mert a ragasztóanyag hőszigetelési értéke jóval kisebb az eps-nél, így ez is hőhidat okoz. A ragasztási előírásokat, eljárásokat a nagyobb gyártók a weboldalukon elérhetővé teszik, érdemes elolvasni. Már kaphatók purhab szerű ragasztóanyagok is, amit könnyű kezelni és rugalmasabb, mint a hagyományos ragasztók.
A lépésálló eps lapokat le lehet fedni OSB lappal, de nem szabad túlterhelni, a gyártó megadja a terhelhetőségét a szigetelőanyagoknak.
A belső terek vizesedését nem a födém párazárása okozza, hanem a szellőzés, vagy szellőztetés hiánya, a túlzott páraképződés és a hideg, szigeteletlen felületek, zömmel a szigeteletlen betonkoszorú.
Általában akkor jelentkezik:
- ha felázik a fal az alap szigetelésének sérülése, elégtelensége, vagy hiánya miatt. Idővel sajnos tönkremehet.
- korszerű nyílászárók beépítésével megszűnik a szobák az ablakok résein keresztüli természetes szellőzése
- a lakásban elhelyezett nyílt égésterű fűtőeszközöket (kályha, cirkó) lecserélik zárt rendszerűvé, vagy lekerül a pincébe, így megszűnik a levegőelszívó és cserélő hatása. Sokszor ez a probléma a lakásfelújítások után, a sok korszerű berendezés és nyílászáró beépítése után egyszerűen megszűnik a lakás szellőzése, dunsztba kerül. Ilyenkor lesz nagy tanácstalanság, a felújítás után, mikor rengeteg pénzt beleöltek, olyan problémák jelentkeznek, amiket eddig hírből sem ismertek.
- túlzott páratermelés, mint főzés elszívó nélkül, gyakori hosszú forróvizes fürdés a lakás felé kiszellőztetve, sok mosás és ruhaszárítás a szobában.
A nedvesedést a lakást gyakoribb szellőztetésével meg lehet előzni, de ha ez kevés az ablakok kereteibe szoktak páravezérelt szellőzőket beépíteni, esetleg aktív szellőztető berendezést telepíteni.
Elmondható a párásodás, vízlecsapódás és későbbi penészedés általában a szellőzés hiányára utal, függetlenül attól, mi a kiváltó ok. A régebbi távolról sem tökéletesen záródó ablakok résein folyamatosan tudott szellőzni a lakás, így csak extrém esetekben fordult elő penészedés.
A fólia a lakott térből, a födémen átjutó párától védi a szigetelőanyagot. Ez főleg szálas hőszigetelőknél fontos, mert a pára nagy mértékben rontja a hőszigetelő képességét. A pára a szigetelőanyagokban, falakban a melegebb részből a hidegebb felé vándorol és minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál intenzívebb ez a vándorlás, annál nagyobb a páranyomás. A párazáró fólia ezt a páravándorlást igyekszik megakadályozni, illetve a minimálisra csökkenteni.
Alapvetően a párazárás lényege: nem engedjük a párát a szigetelőanyagba jutni, de ami mégis belekerült, azt hagyjuk kiszellőzni, hogy ne sűrűsödjön fel és ne csapódjon ki a víz benne.
Ahol nem lesz padlap, ott érdemes két rétegben lerakni a lapokat, az illesztéseket egymással lefedni. Azonban itt is fontos a lapokat szorosan egymás mellé illeszteni, mivel könnyű szabni, nem lehet gond a méretre vágás és pontos illesztés. A rések, hézagok hőhidat okoznak, ami egyrészt rontja az egész rendszer hőszigetelését, másrészt a hőhidas részeknél csapódik ki először a levegő páratartalma, ez lehet belül a födémen, de lehet a szigetelőanyag hézagaiban is. A szigetelőlapokat lehet ragasztani, de egymással az oldalait nem szabad összeragasztani a gyári ragasztójukkal, mert a ragasztóanyag hőszigetelési értéke jóval kisebb az eps-nél, így ez is hőhidat okoz. A ragasztási előírásokat, eljárásokat a nagyobb gyártók a weboldalukon elérhetővé teszik, érdemes elolvasni. Már kaphatók purhab szerű ragasztóanyagok is, amit könnyű kezelni és rugalmasabb, mint a hagyományos ragasztók.
A lépésálló eps lapokat le lehet fedni OSB lappal, de nem szabad túlterhelni, a gyártó megadja a terhelhetőségét a szigetelőanyagoknak.
A belső terek vizesedését nem a födém párazárása okozza, hanem a szellőzés, vagy szellőztetés hiánya, a túlzott páraképződés és a hideg, szigeteletlen felületek, zömmel a szigeteletlen betonkoszorú.
Általában akkor jelentkezik:
- ha felázik a fal az alap szigetelésének sérülése, elégtelensége, vagy hiánya miatt. Idővel sajnos tönkremehet.
- korszerű nyílászárók beépítésével megszűnik a szobák az ablakok résein keresztüli természetes szellőzése
- a lakásban elhelyezett nyílt égésterű fűtőeszközöket (kályha, cirkó) lecserélik zárt rendszerűvé, vagy lekerül a pincébe, így megszűnik a levegőelszívó és cserélő hatása. Sokszor ez a probléma a lakásfelújítások után, a sok korszerű berendezés és nyílászáró beépítése után egyszerűen megszűnik a lakás szellőzése, dunsztba kerül. Ilyenkor lesz nagy tanácstalanság, a felújítás után, mikor rengeteg pénzt beleöltek, olyan problémák jelentkeznek, amiket eddig hírből sem ismertek.
- túlzott páratermelés, mint főzés elszívó nélkül, gyakori hosszú forróvizes fürdés a lakás felé kiszellőztetve, sok mosás és ruhaszárítás a szobában.
A nedvesedést a lakást gyakoribb szellőztetésével meg lehet előzni, de ha ez kevés az ablakok kereteibe szoktak páravezérelt szellőzőket beépíteni, esetleg aktív szellőztető berendezést telepíteni.
Elmondható a párásodás, vízlecsapódás és későbbi penészedés általában a szellőzés hiányára utal, függetlenül attól, mi a kiváltó ok. A régebbi távolról sem tökéletesen záródó ablakok résein folyamatosan tudott szellőzni a lakás, így csak extrém esetekben fordult elő penészedés.
Így a pára nem megy föl, és nem is tud lecsöpögni, de gondolom nem is keletkezik, mivel szellőzik, és a hideg csövekben hideg levegő kering.
. Én a gerendák közzé szeretném a szigetelést tenni, ugyanis felülről még semmi nincs a gipszkarton fölött! Kb. 90cm-es gerenda közzel és 15cm-es gerendákkal.