Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
537 hozzászólás Oldal: 35 / 36
Kedves fórumozók!

Véleményeteket szeretném kérni a mellékelt lapos tető rétegrenddel kapcsolatban hőszigetelés és párazárás szempontjából.
Szerintetek elegendő ez így vagy érdemes lenne a két szigetelő közti légrést is kitölteni kőzetgyapottal?

Kép

Köszönöm!
T. fórumozók,

Segítségeteket szeretném kérni a köv. témába:
Fa födém szigetelést szeretnék csináln.
20 cm közetgyapottal és hogy járható legyen osb lappal.
Sok szakvéleményt olvastam, hallottam.
A pára zárás és az áteresztésben szeretném a véleményeteket kérni.

Fa födém szerkezet felépítése allulról felfelé:
Fa palós mennyezet, nád szövettel.
Gerendák, közöttük légures tér.
Majd padozat sárréteggel.

Erre szeretném az üveg gyapotot.
Az üveg gyapot alá kell pára záró fólia? Van ahol azt olvastam igen.
De van ahol azt olvastam, hogy nem. Pára áteresztó kell a szigetelésre.

Ebben szeretném a segítséget kérni, mit használjak pára átersztó fóliát vagy pára zárót?

Előre is köszönöm.
Üdv!

A szigetelés alá párazáró fólia szükséges, hogy a födém felől jövő párát ne engedje a szigetelésbe jutni, főlé meg páraáteresztő, hogy ami pára mégis bejut a szigetelőanyagba, az el tudjon távozni.
A sárréteg csak párafékező réteg, de nem záró, így a pára át tud jutni rajta és ha a szigetelőanyag felsőbb, hidegebb részeiben kicsapódik, akkor idővel eláztatja a szigetelőanyagot.
walsh írta: Kedves fórumozók!

Véleményeteket szeretném kérni a mellékelt lapos tető rétegrenddel kapcsolatban hőszigetelés és párazárás szempontjából.
Szerintetek elegendő ez így vagy érdemes lenne a két szigetelő közti légrést is kitölteni kőzetgyapottal?

Kép

Köszönöm!


Üdv!

Elvileg a 2*10 cm szigetelés az egyre enyhébb telekhez megfelelő. Ha kitöltöd, télen jobban szigetel, de akkor felesleges a hőtükrös szigetelés. Így viszont nyáron hatékonyabb a légrés miatt, főleg ha ki lehetne szellőztetni. Persze ez felvet egy csomó problémát, mert télen nem válna a szigetelés előnyére a kiszellőztetés és a vízbejutást is meg kell akadályozni. Az egyre forróbb nyarak miatt egy télen lezárható, nyáron nyitható kiszellőzés előnyére válna a háznak, csak ahhoz a gerendák két végén közösíteni kellene a gerendák közti légteret és a légmozgásról gondoskodni, ami télen lezárható lenne. Lapostető lévén nehéz a gravitációs szellőzést megoldani, ami egy sátortető esetén működik. Na mindegy, csak gondolkodom. :)

Láttam olyan ezüstszínű lapos tetőszigetelésre kenhető festéket, ami a nap sugarait valamennyire visszaveri nyáron. Egyre inkább időszerű a hővisszaverős védelem a nyári melegek ellen, ezt szerintem érdemes betervezni.
Üdv.
Segítségeteket szeretném kérni. Fűtéskorszerűsítést szeretnék, a családi ház 60 nm-es a régi konvektorok helyett turbós vagy kondenzációs kombi kazánt akarok beszereltetni de kémény nélküli kivitelt mert a fürdőszobába ahová lenne nincs kémény, van ilyen tipus? felénk (Nagykáta melletti kis falu) a f.szoba falán vízszintesen kivan dugva egy műanyag dupla cső egyiken a levegőt szívja a másikon jön ki az égéstermék, a szomszéd háza tőlem kb. 10 m-re van. A fűtés radiátoros lenne. Kérdésem: anyagilag mire számíthatok, gázterv, gáz MEO, gázmérő le-fel szerelés (nem értem ezminek mikor a gázmérőhöz hozzá se lesz nyúlva) kéményseprői szakvélemény (nem is lesz kémény) EPH jegyzőkönyv stb-stb. Ez után lenne még a régi gázcsövek lekaszabolása az új csőrendszer kiépítése kb 20m hosszan. A radiátorok csövezését osztó-gyűjtőre kapcsolását én csinálnám. Érdemes belefognom vagy bírjam ki és előtte vegyek egy táska Seduksent, vagy haggyam az egészet.Válaszokat előre is megköszönöm. Sziasztok.
Sziasztok!
Régi pórfödémet szeretném 10 cm-es tekercses üveggyapottal szigetelni és gipszkartonnal leburkolni. A menyezet gerenda 15 cm-es, így elvileg 5 cm légrés marad, rétegrendet szeretném ha leírnátok, párazáró vagy párafékező hova kerüljön, és hol lgyen légrés?
A másik kérdésem: az aljzatot lehet úgy a hideg ellen szigetelni, hogy a régi betonra: nejlon 5 cm-es lépésálló nikecell rá üvegszövet háló, rá két rétegben ragasztó vagy tapasz és a tetejére laminált lap. Ezt azért gondoltam ki, mert alacsony a menyezet és nem akarok rostált betonból betonozni. Szerintem a vastag ragasztó glett meg bírná a súlyomat még lerakom a lam. lapot, utánna meg elosztaná a bútorok és emberek súlyát a lam. lap. Várom véleményeteket. Köszönöm
Üdv mindenkinek!

Egy régi parasztház mennyezetét szeretném szigetelni.
Az eredeti szigetelés tapasztás volt.
Rétegek: (felülről lefelé)

tapasztás (már eltávolítottuk mert hullt be a réseken)
deszkák
gerendák

Szeretnénk megtartani a gerendás mennyezetet.

A tanácsokat előre is köszönöm.
Üdv Mindenkiknek!

Tanácsot szeretnék kérni egy padlásfödém utólagos hőszigeteléséhez. A ház padlását nem használom tárolásra és szeretném szigetelni tekercses 2*10 cm-es üveggyapottal. A lakás mennyezete stukaturos. A rétegrend alulról felfelé haladva: vékony vakolat, nád réteg, deszkázat alulról a gerendákra szegelve, gerendák légréssel közöttük, deszkázat a gerendák tetejére szegezve, vert beton (poros) a padlás járószintje.
A szigetelést a padláson leterítve, átlapolva akarom lerakni a vert betonra nem szedem fel a fenti deszkázatot ( a gerendák között megmarad a légrés) Szükséges-e ebben az esetben a szigetelés alá párazáró fóliát tenni. Ezt azért kérdem mert van aki azt mondja kell és van aki azt mondja nem kell. Egyesek azt írták semmi nem kell a szigetelés alá mert szellőznie kell a födémnek. Bár bejut a pára szigetelésbe de az el is tud távozni a tetején. Ha viszont párazáró fólia van a szigetelés alatt a fa részek bepállnak és megpenészednek.
Mások meg azt mondják kell a párazáró fólia. Akkor most mi az igazság???
Az egyértelmű a szigetelés tetejére páraáteresztő fólia megy .
Várom válaszát annak aki már végzett ilyen szigetelést és jó tapasztalata van. Köszi
tyubu59 írta: Üdv.
Segítségeteket szeretném kérni. Fűtéskorszerűsítést szeretnék, a családi ház 60 nm-es a régi konvektorok helyett turbós vagy kondenzációs kombi kazánt akarok beszereltetni de kémény nélküli kivitelt mert a fürdőszobába ahová lenne nincs kémény, van ilyen tipus? felénk (Nagykáta melletti kis falu) a f.szoba falán vízszintesen kivan dugva egy műanyag dupla cső egyiken a levegőt szívja a másikon jön ki az égéstermék, a szomszéd háza tőlem kb. 10 m-re van. A fűtés radiátoros lenne. Kérdésem: anyagilag mire számíthatok, gázterv, gáz MEO, gázmérő le-fel szerelés (nem értem ezminek mikor a gázmérőhöz hozzá se lesz nyúlva) kéményseprői szakvélemény (nem is lesz kémény) EPH jegyzőkönyv stb-stb. Ez után lenne még a régi gázcsövek lekaszabolása az új csőrendszer kiépítése kb 20m hosszan. A radiátorok csövezését osztó-gyűjtőre kapcsolását én csinálnám. Érdemes belefognom vagy bírjam ki és előtte vegyek egy táska Seduksent, vagy haggyam az egészet.Válaszokat előre is megköszönöm. Sziasztok.


Üdv!
A legegyszerűbb megoldás a MIKA kazán lenne, ha elbírja a teljes ház kifűtését. Ehhez nem kell kémény (régi konvektor helyére kell beszerelni), így nem kell gázterv, mert nem kell a meglévő gázvezetéket megbontani, csak a fűtésrendszert kell kiépíteni.
Galamb írta: Üdv mindenkinek!

Egy régi parasztház mennyezetét szeretném szigetelni.
Az eredeti szigetelés tapasztás volt.
Rétegek: (felülről lefelé)

tapasztás (már eltávolítottuk mert hullt be a réseken)
deszkák
gerendák

Szeretnénk megtartani a gerendás mennyezetet.

A tanácsokat előre is köszönöm.


Üdv!
A deszkák is jó állapotúak, azt is megtartanád? Járható padlást szeretnél, vagy csak simán szigetelni?
lupu írta: Üdv Mindenkiknek!

Tanácsot szeretnék kérni egy padlásfödém utólagos hőszigeteléséhez. A ház padlását nem használom tárolásra és szeretném szigetelni tekercses 2*10 cm-es üveggyapottal. A lakás mennyezete stukaturos. A rétegrend alulról felfelé haladva: vékony vakolat, nád réteg, deszkázat alulról a gerendákra szegelve, gerendák légréssel közöttük, deszkázat a gerendák tetejére szegezve, vert beton (poros) a padlás járószintje.
A szigetelést a padláson leterítve, átlapolva akarom lerakni a vert betonra nem szedem fel a fenti deszkázatot ( a gerendák között megmarad a légrés) Szükséges-e ebben az esetben a szigetelés alá párazáró fóliát tenni. Ezt azért kérdem mert van aki azt mondja kell és van aki azt mondja nem kell. Egyesek azt írták semmi nem kell a szigetelés alá mert szellőznie kell a födémnek. Bár bejut a pára szigetelésbe de az el is tud távozni a tetején. Ha viszont párazáró fólia van a szigetelés alatt a fa részek bepállnak és megpenészednek.
Mások meg azt mondják kell a párazáró fólia. Akkor most mi az igazság???
Az egyértelmű a szigetelés tetejére páraáteresztő fólia megy .
Várom válaszát annak aki már végzett ilyen szigetelést és jó tapasztalata van. Köszi


Üdv!
Kell a szigetelés alá párazáró fólia, ha hatékony szigetelést szeretnél.
Egyszerű az oka:
- a födémen keresztül átmegy a pára, a laza szerkezetű gerendázat nem nagy akadály, a vert beton meg csak párafékező jellegű, de nem párazáró.
- a szigetelésbe bejutó pára szépen halad a nyílt tér felé, ahol télen általában hideg szokott lenni. A szigetelőanyag hőmérséklete a nyílt tér felé folyamatosan csökken és van egy határ, amikor eléri a harmatpontot, ahol a pára kicsapódik - vízzé alakul - és elkezdi áztatni a szigetelést. A nedves szigetelés sokkal rosszabb hőszigetelő, így egyre mélyebben lesz a harmatpont és egyre több pára fog kicsapódni, egyre mélyebben a szigetelésben, egyre mélyebben átnedvesítve azt. Ez egy önerősítő folyamat, ennek csak a tavaszi melegedés vethet véget.
- a kiszellőzés fontos, hogy kicsit melegebb időszakban el tudjon párologni a bekerült nedvesség a szigetelőanyagból.
- a párazárástól nem kell félni, ha jól van megoldva a szigetelés. Egyetlen nagyon fontos dologra kell figyelni (a jó párazáráson kívül), hogy a párazáró fólia sose érje el a harmatpontot, mert akkor nem lép fel vízkicsapódás így az alatta lévő faszerkezet sem vizesedik. Egyébként a födémszerkezet alulról nyitott, ezért nem dunsztolódik.
Üdvözletem!

Födém hőszigetelésben kérnék tanácsot. A kiinduló helyzet a következő: A ház 60-as évek elején épült, vegyes falazatú (vályog) kockaház. 2016-ban teljes tetőcsere történt, a divatnak megfelelően csüngő szarufás kialakítással, körbe gerenda talpszelemenre rakva. Sajnos az utómunkákra már elhaynagoltam, így a szarufák közti rések nem lettek "berakva" így jelenleg alig bírom a házat kifűteni. Amint az idő kicsit enyhül, szeretném ezt pótolni, és a födémet szigetelni. Mivel kivitelezést saját kezűleg szeretném megoldani, ezért 1-2 dologban tanácsra lenne szükségem:
1. A szarufák közötti réseket mivel tudnám kitölteni? Fontos szempont lenne a kis súly, mert a vályog falat nem akarom nagyon terhelni. Én a Ytong-ra gondoltam, de van aki a kisméretű téglát javasolja. Bizonyos részeken a talpszelemen alatt is van rés, amit szintén ki kellene tölteni. Ha a réskitöltés megtörtént, akkor a talpszelement és a kitöltő falazatot mivel lenne célszerű egybe vakolni, hogy az ne repedezzen meg? Későbbiekben, amikor az egész homlokzatot szigeteltetem, akkor ehhez a részhez is nyugodtan lehet a szigetelő anyagot dűbelezni?
2. Födém szigetelés: meglévő rétegrend hagyományos: Tapasz-nád-gerenda-deszka-sártapasztás. Gerendák közti részt nem tudom, mert még nem bontottam meg sehol. Jelenleg a padlástérben a felület meglehetősen egyenetlen, így nem tudom, hogy az általam elképzelt tekercses kőzetgyapot, hogyan terülne el, vagy mennyire flexibilisek ezek az anyagok? Több forrást is elolvasva az elképzelésem a szigetelésre: párazáró fólia - 2x10 cm kőzetgyapot (tekercses) - páraáteresztő fólia (fekete agroszövet). Kérdésem a kivitelezéssel kapcsolatban: Hogyan tudom a 2 réteg szigetelő anyagot kötésben úgy lerakni, hogy az alsó réteg ne sérüljön? Értsd: telibe rakom egy réteggel a padlásteret, akkor kibír-e annyi terhelést amíg a második réteg lerakásához szükségesen végigtoporgok rajta? Vagy ajánlott pl. 5x10 gerendából + deszkából járóutakat kialakítani? Ez nem terhelné meg nagyon a födémet? Alapvetően a padlásra nem járnánk föl, csak szükség esetén, így a szerviz út csak amiatt készülne, hogy a 2. réteg fektetésekor az alsó réteg ne sérüljön.

Előre is nagyon köszönök minden segítő hozzászólást!

Üdv:
P. Béla
Üdv!
Szerintem a Ytong jobb választás a súlya és a hőszigetelő képessége miatt. Könnyen vágható, könnyebb és gyorsabb dolgozni vele.
A talpszelemen alatti rést agyagvakolattal, vagy Purhabbal töltsd ki.
Vályogház sokkal kényesebb dolog, mint egy téglaház. Itt csak páraáteresztő - leginkább természetes anyag mint nád, kender, fagyapot - jöhet szóba. A vályognak kell a szellőzés, különben nedvesedhet, penészedhet belül. Nagyon fontos, hogy a falak szárazak legyenek, alulról ne tudjanak vizesedni. Ha nem tökéletes a falak vízszigetelése, akkor azt kell először megoldani.

http://valyogvakolat.hu/valyogvakolat-termekek/?utm_source=google&utm_medium=cpc-search&utm_campaign=valyoghaz-szigeteles&gclid=COqqzPXT89ECFe4Q0wodNsAMFw
http://hoszigetelo-rendszer.com/hu/hoszigetelo-blog/valyoghaz-hoszigetelese

Födémszigetelés:
A gerendás födém azért annyira nem gyenge, hogy kicsit ne lehessen terhelni. A járhatóság azért lenne fontos, hogy ha valami probléma adódik a tetővel, meg lehessen közelíteni a szigetelés széttaposása nélkül.
Igazából a kétréteges, párnafás megoldást javasolnám. A két réteg azért, hogy ne egy vonalban legyenek a párnafák a szigetelés teljes magasságában, mert ez hőhidassághoz vezet.
Az előkészítésben ki kell egyenlíteni a födém szintkülönbségeit száraz homok feltöltéssel, vagy a sárréteg eltávolításával a gerendákat fedő deszkarétegig.
Erre fekteted a párazáró(!!) fóliát, ami strapabíró legyen, mert az első sor párnafa lerakásáig el kell viselnie a közlekedést magán.
A teljes szigetelőréteget két egyenlő részre kell osztani. Az első réteg párnafáit lerakva - a közöket a szigetelőanyag szélességéhez igazítva - a párnafákon lépdelve fel lehet tölteni szigetelőanyaggal. Erre jön 90°-ban elfordítva a második réteg párnafa, így csak a találkozási pontokban lesz teljes magasságában fa a szigetelőanyag között, ezzel minimálisra csökkentve a hőhíd kialakulását.
A szigetelőanyagra kerül a páratáteresztő fólia, vagy geotextilia. Fontos, hogy ha télen befújja a szél a porhavat, a megolvadó hó ne tudjon befolyni a szigetelésbe, addig tartsa meg az anyag, míg elpárolog.
Végül érdemes körben egy közlekedő sávot (szervizutat) építeni, ahonnan a tetőszerkezet és a cserepek elérhetők. Ez alapja lehet pallók megtartásának, ha szükséges lenne ideiglenesen további járható felület kialakítása.
Tisztelt Plaszlo!

Köszönöm segítő, részletes válaszát! Azzal, amiket leírt igazából megerősítette, hogy az én alap elképzelésem a dolgokkal kapcsolatban helyes, ez nagyon megnyugtató. Sajnos tisztában vagyok vele, hogy az ördög itt is a részletekben fog megbújni, és a kivitelezés már nem lesz olyan egyszerű, mint fejben végiggondolni az egészet. Kezdve már a fogadó felület kialakításával, és a párazáró fólia lerakásával. Tudom, hogy a pára egy alattomos dolog, de a gyakorlatban mennyire kell körültekintően, aprólékosan eljárni? Gondolok itt arra, hogy pl. veszek gazdaboltban agrofóliát (nem szövetet, hanem fóliát, ami párazáró!) és azt kezdem el leteríteni, lesznek olyan részek, ahol kivágásokat kell csinálnom rajta. Ezeken a részeken elég-e ha 10-20 centis sávban átfedést csinálok, vagy az átfedést még ragasztó szalaggal le is zárjam? Esetleg itt rakjak rá még egy réteget akár 1 méter szélességben? Sok gyártó már úgy hirdeti a kőzetgyapot szigetelést, hogy az hidrofobizált. Most ezzel a termékkel szemezgetek:

http://www.knaufinsulation.hu/content/classic-039

Vagy ez csak a marketing, és addig hidrofobizált, ameddig nem engedjük belejutni a párát?

A szigetelő rétegre magam is terveztem még 1 réteg geotextilt, mert azt is olvastam, hogy a szálas anyagot attól is védeni kell, hogy porral ne telítődjön. Bár abban is látok buktatót, ha a geotextílián rakódik le a por, és annak súlya nyomja, tömöríti a szálas anyagot... Porhó és csapóeső elvileg nem juthatna be a padlástérbe, mert a cserép alatt van tetőfólia, de nyugodtabb leszek én is, ha lesz ott még egy védőréteg.

Egyébként a saját kivitelezésben nem a kihívást vagy a kalandot keresem, csak tartok tőle, hogy ha másnak fizetek a munkáért sem biztos, hogy alaposabb lesz, mint ha én magamnak csinálom meg. Manapság mindenki próbál amiből lehet megélni, és már gyakorlattal rendelkező kőművesnek hirdeti magát, mert egyszer az életben bekevert egy zsák Praktikeres zsákos betont. Sajnos láttam már olyan "jónevű" kőművest, aki kerítés építéskor a bezsaluzott, betonnal kiöntött kerítéslábazatba kalapáccsal ütötte bele a zártszelvény oszlopokat. Olyanok lettek a zártszelvények végei, mint a rózsa:)
Szóval, ha magam csinálom a födém szigetelést, akkor is lehet szar, és rosszul működő, de legalább olcsó lesz...

Még egyszer köszönöm hozzászólását! Továbbra is figyelemmel kísérem a fórumot, gyűjtöm az ötleteket, tanácsokat és várom a jó időt!

Üdvözlettel:
P. Béla
Üdv!

A pára az épületszerkezetben, szigetelésben valóban alattomos dolog, mindent meg kell tenni, hogy ne kerülhessen rossz helyre. Már sokszor leírtam én is, a párazárást nagyon alaposan, precízen kell elvégezni, különben nem sokat fog érni a szigetelés.
A fólia fogadó felülete olyan legyen, hogy az ne tudja kiszúrni, kihasítani, ha véletlenül rálépnek, vagy a párnafák alatt, a rendszer súlya miatt. Felületjavítóként lehet alatta vékony, száraz homokréteg, geotextil, vagy akár a szalagparketták alatt használt habfólia. Itt csak a sérülések elkerülése a lényeg, a párazárást a fóliának kell végeznie. Az illesztéseknél legalább 20 cm átfedéssel, és ragasztva. Tetőfóliának általában van saját ragasztójuk, de a mindenhol használt széles barna ragasztószalag is megfelel, csak rendesen zárjon. Áthatásoknál - kémény, tartógerenda, szellőzőcső, stb. a fóliát a szigetelőréteg magasságáig fel kell hozni és rögzíteni.
Ezt is sokszor írtuk, a pára úgy fejti ki negatív tulajdonságát a szigetelőanyagba jutva, hogy harmatponti hőmérsékletnél vízzé válik. A szigetelőanyag hőmérséklete a szabad tér felé folyamatosan csökken és ha ezt a részt eléri a pára, kondenzálódik és elkezdi áztatni a szigetelőanyagot. A vizes szigetelőanyag sokkal rosszabb hőszigetelő mint a száraz, ezért egyre mélyebben lesz a harmatponti hőmérséklet, míg el nem éri a szigetelés alsó szintjét. Ezzel a szigetelőanyag hőszigetelőképessége a töredéke lesz az eredeti értékének és ha nincs fólia alatta, akkor a födémszerkezetet kezdi áztatni a sok összegyűlt kondenzvíz. Ezek szélsőséges esetek, de ha a szigetelőanyag harmada esik ki, akkor sem éri el a kívánt eredményt.
Volt a fórumon egy fórumozó aki ezzel foglakozott és rakott fel képeket totál szétázott födémszigetelésekről, ahol ugyan volt fólia, de nem törődtek a helyes lerakásával.
Ha az ember magának csinálja, legalább van ideje a piszmogós munka megfelelő elvégzésére is, ha igényes és jó munkát akar végezni.
A hidrofóbizált kőzetgyapot valamilyen szinten rezisztens a nedvességgel szemben, de ez nem jelenti azt, hogy a víz nem tud kicsapódni benne. A rácseppenő vizet nem szívja fel, van esélye elpárologni.
Szálas szigetelőanyagnál fontos, hogy a por ne lepje el. Egy páraáteresztő fóliáról, vagy geotextilről könnyebb összeseperni a port, mint magáról a szigetelőanyagról. Sajnos a por is csökkenti a kiszellőzöttséget, de szélsőséges esetektől eltekintve még mindig kevésbé gátló tényező egy takaró rétegen, mint magában a szigetelőanyag rostjai között.

A saját munkának vannak előnyei, hátrányai. Legfőbb hátrány a tudás és a tapasztalat hiánya, amit részben össze lehet szedni kutatómunkával, kérdezéssel, megfigyeléssel.
Vitathatatlan előnye, hogy megtakarítható a mester (vagy "mester") munkadíja, és ha az emberben van némi készség, precizitás és alaposság, akkor jobb munkát végezhet mint egy igénytelen mester. Az anyagdíj így is, úgy is benne van, de ez is kényszerítő eszköz, hogy ha már megvettük, ne rontsuk el.
537 hozzászólás Oldal: 35 / 36

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég