Ezermester Fórum

Üdvözletem!
Tanácsot szeretnék kérni kandalló ügyben! Vettem egy Primo 7kw-os kandallót most megvásárolt, de kb 30 éve épült kis parasztházamba! A füstcső a kandalló kimeneti füstnyílásától 1,5 m magasan csatlakozik be a kéménybe! Majd a becsatlakozástól számítva a mért kéménymagasság 3 m. Tegnap próbafűtést hajtottam végre és egyáltalán nem vagyok megelégedve a teljesítménnyel! A kandalló alján található ún. primer levegőszabályozónak semmi jelentőségét nem tapasztalom! Az mintha nem is létezne! Hiába nyitom ki teljesen nem huzatol a kandalló! Égés épp, hogy van! Ha azonban a tüzelőajtót 1-2 mm-re kinyitom (ami természetesen szabálytalan) akkor, feltehetőleg a több levegőnek köszönhetően a kandalló teljesítménye hihetetlenül megnő és dübörögve ég a fa! A kéményt beüzemelés előtt csőkotróval kitisztítottam, tehát tiszta! Kérdésem az, hogy mi lehet a gond és természetesen mi lenne a megoldás a problémára! Válaszokat előre is megköszönöm!

[Plaszlo]

Árpi bácsi,
ezek szerint a kémény huzatával nincs gond. A szellőzőt kéne kissé szemügyre venni, nyit-e rendesen, nincs benne valami, ami eltorlaszolja a levegő útját. A szellőző karjának mozgatásával hallani, ahogy mozgat valamit? Nincs szétesve? A szellőző furatok a belső oldalon szabadok?
Mivel új és garanciális, érdemes lenne a gyártót, vagy a szervizt értesíteni a problémáról, ha látszólag nincs semmi rendellenes.

Plaszló!

A szellőző kifogástalanul működik! Aláhasaltam a kandallónak és látni amint nyit és zár. Csak épp jelentőségét nem tapasztalom! Panelházi ember vagyok és első fűtési idényem lenne első kis házamban. Nagyon nem is értek az efféle dolgokhoz és ezért érdeklődnék itt a fórumon! Amit még elfelejtettem írni, hogy begyújtáskor, amikor még hideg a kandalló, a keletkező füst kiömlik a lakásba a kandallóból! Persze most mondhatnák többen, hogy csukjam be az ajtót és akkor nem jön ki a füst, de bezárt ajtón keresztül kissé nehézkes lenne a begyújtást elvégezni. Ezért gondolok én arra, hogy hátha mégis huzat gond van és kicsi a kéményem! Gondoltam már arra, hogy felveszem a kapcsolatot az illetékes kéménytechnikai vállalattal, de mivel kisnyugdíjas vagyok és a havi eklézsia igen szerény attól tartok, hogy horror összegbe kerülne nekem egy kéményseprő kiszállása és tanácsadása! Aztán meg a fára eltett összeg ugrana és hiába lenne új kandallóm, azt vacogva nézegethetném télen míg meg nem fagyok. Vagy marad az, hogy nyitott ajtóval fűtök és legalább melegben fulladok meg a keletkező szénmonoxidban.

[Plaszlo]

Árpi bácsi!
A kezdeti füstölés a hideg kémény miatt van. Gyenge a huzata és ameddig fel nem melegszik és el nem indul a légáramlat, addig fűstől. Mondhatnám természetes dolog, de sajnos nem így kéne lennie. Egy jó kémény még a begyújtáskor is el kell vigye a füstöt, maximum kisebb intenzitással. Nem lehet, hogy a kandallóhoz képest kicsi a kémény füstjáratának átmérője? Simán be lehetett kötni a kéménybe, vagy kellett hozzá szűkítő? Előtte milyen kályha volt, az működött?
Jobb lenne mégis szakértővel megnézetni, mert ha jól működik a résszellőző - és ez gyárilag méretezve van a kandallóhoz - akkor a kémény huzatával lesz valószínűleg gond. Felteszem, jóval kisebb kályhához méretezték eredetileg.
Egy próbát megtehetne, kiveszi a kandalló csövét és a lyuk előtt egy gyertyával, gyufával megnézi, elhúzza-e a lángot. Ha jó a kémény, akkor hidegen is érezhető légmozgásnak kell lennie. Egy régi kémény hiába tiszta látszólag, ha a kémény fala tele van beugrással, egyenetlenséggel, ez lerontja a huzatát.

Sziasztok, most jutottam hozzá egy marha nehéz francia öntvény kandalló betéthez, és nézegettem a beépítését nagyon furcsán sok helyen szigetelve, levegőt elvezetve építik rá a burkolatokat. Én szeretném, ha követlenül át tudná adni a hőt a körülötte lévő kőnek, a kövön keresztül pedig a falnak, és a padlónak, nem lehetséges teljesen diletációs hézag nélkül hozzáépíteni? Tudom, hogy a fém hőtágulás anagyobb, mint a kőé, de ha esetleg robusztus vastagságban építeném rá, akkor szét repesztené? Nekünk lent nincs szigetelve a padló, közvetlenül a földben van a beton alap, és azon egy csemperéteg, és kész. Erre kerülne rá a kandalló. Nem szeretnék alá tüzifatartó rekeszt sem építeni, hogy minnél közelebb leyen a földhöz. Úgyis felfelé száll a meleg levegő, amennyire lehet lent tartanám az egészet.

[jmedvegy]

Üdv!

Szerintem rossz úton jársz.
Nem vagyok kandalló épíő, életem kezdetén, még nagyon fiatal koromban volt alakalmam cserépkályhákba begyújtani, amíg ki nem építették jó anyámék a központi fűtést.
Ha beépíted a betéted a falba, valami robosztus megoldással, a hőtágulások miatt valakinek mindenképp engednie kell, félő, hogy előbb vagy utóbb a betét fog elrepedni. Ha nem, akkor viszont azon rész fog elrepedni, ami ebben a körben a leggyengébb ellenállást tanúsítja.
Másodrészről ha mindezek nem is valósulnak meg, a beépítés miatt egy hatalmas tehetetlen kőtömeget akarsz majd felmelegíteni. Ebből adódóan a belső részen, esetleg az üvegen koromlerakódásra lehet számolni, és egy fél rakat fa megy el, mire a kőtömeget felmelegedik. Mindenester az biztos, hogy hatása a padlófűtéshez lesz hasonló, mert ugyan lassan reagál, de sokáig tart hatása.

Bár egyre többen rakatnak csempe, vagy tömegkályhákat, azokban az elv éppen arra épül, hogy a tüzelő leégése után a visszamaradó parazsat lefojtják, hogy az általa leadott hő a kályha testébe sugárzódjon. A kandalló viszont éppen egyfajta esztétikai élmény, elsősorban a lobogó tűz varázsát hozza az ember otthonába, ami egyfajta hőérzetet is biztosít, persze a termelt hőt is hasznosítják, nem véletlenek a vízbetétes kandallók, viszont ha egy mestert kérdezel, a jobb hatékonysága miatt mindenképp a kályha mellett teszi le a voksot.

Jó kandallót rakni nem egy egyszerű dolog. Bár szorosan nem kapcsolódik ide, de láttam már kandalló-betétet gipszkartonnal körbefalazva... design még csak hagyján, de hogy mennyire funkcionált, azt nem tudom. És azt sem, mennyire viselte meg a karton falat a termelődött hő.
Ajánlanám, hogy néhány, a témában foglakozó könyvet forgass át, az ott leírt általános tanácsok segíthetnek a jó megoldás kiválasztásában. Ha nem tévedek, a kandalló építők általában az előzetes felmérést ingyenesen biztosítják, esetleg meglovagolhatsz egy ilyen megoldást is.

További szép napot!

[Plaszlo]

Endlos,
tényleg rossz úton jársz. A kandalló más mint a cserépkályha, máshogy is funkcionál. Jóval kisebb a tűztere és szinte nincs is füstjárata, egyből elszáll a meleg egy része. A mai zárt kandallókat általában beépítve használják, így szép "körítést" lehet köré építeni, ami nagyon hangulatos és szép is tud lenni. Viszont a kandallóbetét és a burkolata között légjáratot, légköpenyt képeznek ki, és a felmelegedett levegőt a szoba légterébe vezetik ki. Van ahol simán a hőkülönbség, van ahol külön ventilátor mozgatja a levegőt, a jobb hatásfok elérése miatt. A kandalló szinte a begyújtás után azonnal el kezd melegíteni, viszont - főleg a lemezkandallóknak - minimális a hőtároló képessége a vékony samottréteg miatt, ha kialszik a tűz, hamarosan kihűl a kandalló is. A cserépkályha más, begyújtás után kell legalább fél óra, míg elkezd melegíteni, viszont akár reggelig is fűthet, ha jól rakták meg. A kályhatest sok hőt tud tárolni és az égés is lassabb, elnyújtottabb, mint a kandallóban.
Ismerősöm olyan kandallót épített, aminek a füstcsöve a burkolat alatt először megkerüli a teljes kandallót, majd csak ez után csatlakozik a kéményhez. Ez a nagy kanyar sokkal hatékonyabban melegíti fel a burkolat alatti levegőt, és egy halk ventilátor fújja ki a szoba légterébe. Így duplán melegít, az üvegen keresztül a sugárzó hő és a ventilátorral mozgatott forró levegővel.
Azért sem jó az elképzelésed, mert a vas és a kő hőtágulása - mint ahogy már pedzetted a témát - eltér egymástól, nem tudod közvetlenül összeépíteni. A két anyag között így légrés lesz, ami sokat ront a hőátadáson, nehezen és kevéssé melegíti át a kőburkolatot, a meleg nagy része a kéményen távozik. Ennek ellenére lehet kőburkolattal körülvenni, de legyen a kandalló és a burkolat között légjárat, amit a szobába vezetsz a jó hőhasznosítás és gyors felfűtés érdekében, és ami hőt a kő közben el tud vonni a levegőtől, azt a későbbiekben a kandalló kialvása után még le tudja adni a környezetének. Viszont itt is lesznek veszteségek, mert ez a meleg test kívülre-belülre egyaránt leadja a hőt és a belül leadott hő egy része visszafűti a kandallót és a kéményen keresztül távozik a meleg.
Az elképzelt építési móddal - miszerint a földre építed - szerintem nagyon kényelmetlen lesz a kezelése, takarítása. Arra is számíts, ha rendesen ég a kandallóban a tűz, nagyon intenzív a sugárzó hő a kandalló ablakán keresztül is, nehogy elrepessze a padlóburkolatot. Megmondom őszintén, még sehol nem láttam közvetlenül a padlóra építeni kandallót (kivéve a régi nyitott kandallókat), mindenhol volt legalább 30 cm a kandalló alja és a padló között. A meleg levegő valóban felfelé áramlik, de akkor is, ha közvetlenül a padlóra rakod a kandallót. A felszálló meleg levegő intenzív légmozgást hoz létre a szobában és így keveredve a hideg és meleg levegő, kellemes hőmérsékletet hoz létre az egész szobában. Nem hiszem, hogy 30-50 cm-en múlna a hatásfoka, inkább a födém hőszigetelésétől függ, mennyi meleg marad a szobában és mennyi szökik el a födémen keresztül.
Én is inkább azt javaslom, rengeteg oldal foglalkozik a neten a kandallóépítéssel, tanulmányozd át és használd ezt az értékes szerzeményedet a lehető legjobb módon.

2 dolog: szeretném, úgy megcsinálni, hogy később eladható legyen a ház, tehát hajlok a mexokott építési módok felé, amit ti itt leírtatok, tehát itt hajlok. Ugyanakkor a másik tényező, hogy a gyors fűtése meg van a háznak, inverteres klímával fűtünk, ami olcsóbb, mint a gázfűtés, vagy bármi más, tehát nekem nem a gyors felfűtésre lenne szükségem, hanem arra, hogy este begyújtom a kandallót rádobálom az aznapi éghető szemetet, meg néhány fát, és tudván, hogy 1 óra múlva úgyis kialszik, de valamennyire melegítse fel az alsó szintet, hogyha éjszaka lemegyünk WC-re, akkor ne fagyjunk szét, és ne kelljen odalent is nyomatni a gázt éjszaka. A lenti szint tuljaképpen mármár földház kategóriába lesz sorolható, mert haszonkerttel fogom körbevenni a falakat, kivéve az ablakok maradnak meg függőlegesben.

[Plaszlo]

Nem tudok mit tanácsolni, ehhez már kandallóépítő, vagy cserépkályhás szakember kellene.
Talán még ha a kandallótestet körülvennéd samottéglával és azt burkolnád le, de akkor sem lesz olyan, mint a cserépkályha. A kandallótest körüli téglák hamar felmelegedhetnek, míg a külsők egyre lassabban,így feszültségeket okozhat a rétegek között. Esetleg a téglákat a hőtárolós kályhák analógiájára szellősebben lehetne rakatni, ahol a rajtuk keresztül áramló levegő fűti fel. A cserépkályha a füstgáz hőjét is fel tudja használni, mert az égéstermékek a kályha hosszú füstjáratain áthaladva jutnak csak a kéménybe, ezalatt a hőjének jó részét átadja a hőtároló kályhatestnek. Talán egy ügyes cserépkályhással konzultálva megtalálhatod a megoldást.
Kicsit az a történet jut eszembe, amikor egy idősebb háziorvos vett magának egy sportautót és azzal járt a betegeihez, jórészt földutakon. Állandóan baja volt az autóval, míg a kereskedő rábeszélte egy terepjáróra. A sportkocsit megvette egy fiatal fazon, aki az autó stílusának megfelelően hajtotta és nem voltak többé problémák a sportautóval, de a háziorvosnak sem a terepjáróval.

Földházat akarsz csinálni? Érdekes elgondolás. Vannak terveid, vagy még csak elképzeléseid? Halottam olyanról, aki a háza tetejét töltötte fel jó magasan termőfölddel és beültette a növényekkel. Ha a ház megtartja a meleget, akkor este ha jól befűtesz, reggelig semmi esetre sem kell megfagynod benne.

T. Árpi bácsi!

Nekem évtizedek óta cserépkályhám van. Tapasztalat az, hogy bizonyos gyakorlat kell hozzá.
Begyújtáskor és kissé nedves fával a huzat kisebb, addig felügyelettel és résre nyitott ajtóval lehet tüzelni, amíg állandósul az égés (kb. 20 perc). Utána a szellőző nyílásokkal szabályozható.
Meleg kályával és jó égéssel a Primo kályhájának huzata kb. 1,5 vomm, ami megfelelőnek látszik.
Ronthatja a huzatot a szél és eső, ami teljesen vissza is nyomhatja a füstöt és kihűti a kéményt. Ez ellen huzatfokozót lehet feltenni, pl. Astato ASR 01 inox (150 mm-es csonkra tehető bilinccsel).
A tűz színe fehér és világossárga között megfelelő, ha a tűztérben füst és kormozó láng látható, több levegőt kell adni. A kályhák szellőzését égés (lángolás) közben nem szabad lezárni, ill. a helyiségen légbevezetés szükséges, mert robbanásveszélyes és mérgező szénmonoxid képződhet (ugyancsak nem működhet kályhafűtés mellett a konyhai elszívó).
A tüzelőanyag leégése után lezárható.
Jó az égés, ha minél jobb minőségű, a használati utasításban megadott tüzelőanyagot tüzelünk el. Tüzelésre a légszáraz (levegőn tárolva kb. 2-3 évet fedett helyen tárolt) fa alkalmas, a nedvesség nagy tüzelési veszteséget, és kéményrongálódást okozhat. A nedves, frissen vágott fa fűtőértéke fele a száraznak.
Sok sikert.

T. öreg ház!

Látom elég jártas vagy a témában! Akkor szeretném szűkíteni a problémák körét! Mikor sikerül jól begyújtani, a fa szépen lángol, a kandalló is bemelegszik, de az alul lévő -és egyetlen- levegőszabályozónak szerepét nem tapasztalom! Mi van akkor ha a Primo kandalló tűztér ajtaját résnyire, kb.: 0,5 cm-re folyamatosan nyitva hagyom? Ugyanis csak akkor tapasztalható megfelelő égés!

[Plaszlo]

Árpi bácsi!
A nyitott ajtó nem jó hiába ég a tűz dübörögve. A kandalló szellőzője úgy van méretezve, hogy megfelelő legyen az égés, de ne túl gyors, hisz akkor a kéményen keresztül megy el a meleg nagy része. Nekem nincs kandallóm, de ismerősnek van. Ott ha kicsit kinyitottam az ajtaját - mert azért kipróbáltam hogyan működik - akkor olyan heves lett az égés, hogy szinte hegeszteni lehetett vele. Az ajtót bezárva a résszellőzővel lehetett olyan égést produkálni, ami sokkal csendesebb volt, de még nem kormozott és nem a kéményen rohant ki a meleg gyorsvonati sebességgel (nem MÁV-os ).
Szóval azért keresgélni kell a bajt, mert ha az égés közben ledőlő fa véletlenül kinyitja a résnyire nyitott ajtót és kiesik belőle (volt rá példa!), felgyújthatja a házat. Nem jó megoldás ezért sem, valamint hamarabb elfogy a tüzelője, mint szeretné.
A cserépkályha más megoldás, hosszú a füstjárata a kályhatestben a jó hőhasznosítás miatt, ezért lassabban gyullad be. Gyerekkoromban cserépkályhánk volt, valóban a begyújtást követő pár percben éppen csak pislákolt a tűz, pedig gyújtóst használtunk hozzá (ha jól emlékszem, valamilyen olajjal vagy petróleummal átitatott faforgács volt, hengerré sajtolva). Aztán szép lassan, ahogy a meleg hatására kialakult a kémény huzata, lehetett becsukni a parázsfogó ajtót, majd később a nagy ajtót és az alsó hamuzó ajtó kinyitásával lehetett lassú égésre fojtani a tüzet. Cserépkályhában volt fa, szén és vegyes tüzelésű, a füstjárat hossza különböztette meg. A fatüzelésűnek volt a leghosszabb, a széntüzelésűnek meg a legrövidebb a koromképződés miatt.
Azért ez egy kicsit más, mint a szinte egyenes füstjáratú kandalló.

Árpi bácsi!

Megvan-e a szervíz használati uasítás? Jó volna egy ilyen. Ilyesmik lehetnek benne:
Más hasonló kndallóknál első begyújtás előtt ki kell venni belül a tűztér füst-kilépésben lévő rögzítést (esetleg kartonpapír). Mennyi a töltési mennyiség: nem túl sok fa lett-e betöltve. A rostély szabad-e, a hamuzó felé levegőzik-e a tűztér? A levegő szabályozó a hamuzó felé is nyílhat. Nincs-e valamilyen leragasztás valahol a szabályozóban belül?
Van-e a használati utasításban előírt huzat, vagy kéménymagasság? A kémény keresztmetszete általában 14x14 centi.

Ha minden rendben van, akkor a fa lehet nedves, és nagy légfelesleggel lehet csak elégetni.

Kicsit az a történet jut eszembe, amikor egy idősebb háziorvos vett magának egy sportautót és azzal járt a betegeihez, jórészt földutakon. Állandóan baja volt az autóval, míg a kereskedő rábeszélte egy terepjáróra. A sportkocsit megvette egy fiatal fazon, aki az autó stílusának megfelelően hajtotta és nem voltak többé problémák a sportautóval, de a háziorvosnak sem a terepjáróval.

Vagyis burkoltan azt akarod mondani, hogy adjam el az öntvény kandallót, és vegyek cserépkályha anyagot? ) Nem akartam voléna sokat kínlódni vele, és ez egy jó alapnak tűnik, ráadásul most az adásvételével vacakolni...

Földházat akarsz csinálni? Érdekes elgondolás. Vannak terveid, vagy még csak elképzeléseid? Halottam olyanról, aki a háza tetejét töltötte fel jó magasan termőfölddel és beültette a növényekkel. Ha a ház megtartja a meleget, akkor este ha jól befűtesz, reggelig semmi esetre sem kell megfagynod benne.

Én úgy vagyok vele, hogy nem kell, hogy valami egyértelműen, ez, vagy az legyen, ha van rá lehetőség, hogy a ház csak néhány részét építsem be a talajba, az nem csak energeiafelhasználás szempontjából lesz jó, hanem érdekes lesz a kert textúrája is, nem szeretem az egysíkú unalmas dolgokat. Én amolyan jancsi és Juliska stílusú házat építek az erdő közepén, ami egyben arborétum, és egyben öko-ház is. Már 4 éve építem, de még félig sem vagyok kész.

[Plaszlo]

Nem, nem! Ez egy kincs, ne add el csak ne várj olyat tőle, ami nem az ő képessége. Te a cserépkályha tulajdonságait várnád el (hőtárolás), de ez nem alkalmas erre. Csak ötletelni akartam, milyen módszerrel lehetne a kandalló hőjének egy részét eltárolni, amivel ellensúlyozni lehetne a viszonylag gyors kihűlését. Valamit a környezetében fel kellene felfűteni, ami mellesleg még dekoratív is lehetne, mint egy jól megtervezett burkolat hőtároló anyagokkal kiegészítve.
A legjobb hőtárolást egy vízteres kandallóval lehetne elérni, ami egy nagyméretű puffertartályt fűtene fel és ezt a hőt éjjel visszavezetve a fűtésrendszerbe melegen tartja a szobákat. De ez már beruházásigényes, bonyolultabb módszer lenne.