Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
151 hozzászólás Oldal: 6 / 11
Előző 1 ... 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 ... 11 Következő
Bizonyára mindent félreértelmezek, de egy olyan kályhában ami tele van fűtéssegítő légcsövekkel, nem lehet takarékosan, visszafogva az égés intenzitását fűteni, mert akkor a hőcsövek által lehűtött füstgázokból hőcsövek felületén kondenzáció lép fel, ami később kátrányosodáshoz vezet. Ez szép lassan eltömíti a légjáratokat, ami tovább csökkenti a légjáratok keresztmetszetét, lelassul a gázáramlás, csökken az égés hatásfoka, ami további lerakódásokat eredményez. Valaminek el kellett indítania a kátrányosodást, ami egyrészt a hulladékfából adódhatott, másrészt a visszafogott tüzelés módnak.
Megint rosszul gondolom?
zephir1-kalyha-8legcsoves2.jpg
Jól látható a labirint a füstgáz oldalról nézve. Ez lehet tele pernyével, mindenféle lerakódással. Ezt teljesen kitisztítani, hááát, nem is tudom
- ha nézed a metszetet, jól látható az is, hogy a hőcső samott ágyban van, az nem érintkezik közvetlen a füstgázzal.
zephir1-kalyha-8legcsoves2.jpg (44.5 KiB) Megtekintve 9989 alkalommal.
fransis69 írta:
keve írta: 112-es füstcsőátmérő kimenettel. Ebbe csatlakozik be az egyedi gyártású saválló acél 115-ös füstcső, két könyökkel a 130-as fali hüvelybe.
"fransis69 írta
A fa fajtája:
Mindegy, csak lehetőleg száraz legyen. Ami a tisztítás folyamatát illeti, nagyon fontos, hogy szinte gyújtós méretre hasogatott fával tüzelj (pl. 3*3... 3*4 cm-es "pálcikák" ;) . Mindig csak annyit szabad egyszerre rátenni, ami heves égést ad, ez is fontos!
3. A kéményednek, de együtt a most nem optimális kályha együttessel, nemhogy túl nagy a huzata, éppen ellenkezőleg, nincs meg a szükségese... Ezt valószínű a kályhajárat elkormolódása okozza, ha egyébként a kéményen kilátsz a "szabad égre".

5. a tisztítási ciklusban a kályhádnak lágyan, de dübörögnie kell, de mindig, ez is fontos, hogy a lerakódott pernye és az adalékok hatására elégetett "akármit" kihordja a rendszerből a huzat.
6. az adalékos tisztítási ciklus után amit csak lehet ismét ki kell takarítani, ez is fontos, nézz ki a kéményen is... :(


Nincs eltérés PLászló közöttünk. Én is arról írtam, amiről te is értekezel csak felszaladt a szemöldököd és nem láttad a fától az erdőt. :D :) :( :?
A kandalló, kontra cserépkályha összehasonlítás ellen tiltakoztam, ezt értékelted negatívan, értetted félre. :(
A tárgyi kályhák 100-200kg-ok, egy hasonló tudású cserépkályha meg tonna körüli. A falazott kandallók a kettő között foglalnak helyet. A cserépkályha kontra tárgyi kályha csak annyiban hasonlít a cserépkályhára, hogy kisebb kéményszelvény is megfelel. Ha az átfűtendő tömegeket nézem, már nem, nincsenek köszönő viszonyba egymással. Ha kandallót nézem, annak a kémény igénye az előzőknek minimum a duplája. Más-más fűtéstechnika és fahasáb méret kell.

Alapvetően a rossz tüzelési módszer hibáit abban látom, hogy az első "megrakást" követően később beállítja mindenki a huzatszabályozót és úgy tekinti, hogy az "örök".
Ezt követően csak pakol és pakol rá a "tűzmester" és nem szabályozza ismét és ismét a huzatot. Nem lát bele, mert nincs kémlelő ablak.
A magam részérül nem engednék semmilyen kályhát, cserépkályhát egyéb kályhát kémlelő ablak nélkül kereskedelmi forgalomba hozni. Nincs egy rátekintéses kontrol, hogy valami nem jó, mert a lángnyelvekről kormos részecskék kóvályognak le ami szép lassan (gyorsan?) eltömiti lerakódással a kályha járatokat és a kéményt.
Én úgy gondolom, a tárgyi kályhában nincs jelentős kokszos korom, inkább csomó pernye az ami a bánatot okozza azt kell onnan "kifújatni/kihordatni" a heves égéssel és adalékokkal, de hetekig.
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
A hatásfokról, mert ide tartozik...
Anno úgy az 5. szemeszter első előadásán megkérdezte a fűtéstechnika tanszék vezető, a "Sándor", nos urak mit gondoltok milyen hatásfok vesztést szenved egy 100kW-os kazán, ha a tűztérben néhány tized (0,5) kormos pernyés lerakódás van? :)
Mondtak az évfolyam társaim ezt is azt is, a legrosszab elhangzott hatásfok érték 60% volt.
Hozzám érve, engem is megkérdezett a Sándor:...
Elgondolkodva mondtam, hogy legfeljebb 30-35% maradhat! A Sándor elhúzta a száját mosolyogva/kacsintva és hozzátette, NO, majd meglátjuk. Hatalmas derültség/kuncogás keletkezett az előadóteremben a számaim kapcsán. :lol:
Úgy 35-40 perces kéttáblányi számolás után döbbent csend uralkodott.
Az eredmény mindenkit megdöbbentett! :cry:
A 100kW névleges teljesítményből mindössze >
16%, azaz 16kW maradt!!!

Mindezt 5tizednyi, néhány füzetlap vastagságnyi 0,5 mm lerakódás okozza. :( :( :(
Ezt csak azért "meséltem" , ugyan milyen hatásfok vesztés lehet a "ZEFIR" kályhában, ha ki sem talál belőle vagy alig a füstgáz? :?

Az esetleges cserét :( ennek az ismeretanyagnak hátterében merészeltem felvetni :D (nem győzöm eleget mondogatni, a dolgok sohasem feketék vagy fehérek, mindig sokszínűek)
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Köszönöm ismételten a válaszokat.

Ezt a tisztítási ciklust végezhetem kint az udvaron, értelemszerűen kémény nélkül?
Nem füstöli össze a házat, viszont nincs akkora huzat...
keve írta: Ezt a tisztítási ciklust végezhetem kint az udvaron, értelemszerűen kémény nélkül?
Nem füstöli össze a házat, viszont nincs akkora huzat...

Igen, jól látod. Ha kint akarnád tisztítani kémény nélkül az nem igen megy. A másik, hogy írtam, ez hetek vacakolása lesz. :( :?
Ha meg tudnád oldani, egy sűrített levegős vagy semleges gázpalackos udvari kifújatgatás sokat segíthetne, de nem oldaná meg a hetek dübörögtetését, csak segítene, a nagyon laza papír pernyét és egyéb, de könnyű hordalék egy részét valószínű kivinné, nem tudom. :(
Sokat segítene az is, ha a kályha csonktól már felbővülne a füstcső, és nem a fali hüvelynél. A szűkítő/bővítő lekerülne a kályhához, persze ehhez kellenek új könyökök és egyenes tagok a füstcsőből. Én korábban tettem ilyet, nagyot változott minden. :)
A kéményt már meg nézted?
Nincs belepusztulva pl. egy galamb tetetem?
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Még egyszer köszönöm a hasznos és kisegítő információkat.
Csak, hogy elvarrjuk a szálakat, a történet végét is leírom.

Végül mégiscsak az udvaron oldottam meg a kiégetés nagy részét.
A kályhát a füstcsővel együtt kivittem. Apróra vágott, száraz fenyővel tüzeltem benne, nyitott ajtóval, folyamatosan egy nagy tálcával fújtatva. Olyan erejű izzást sikerült produkálnom, hogy a saválló füstcső elszineződött. A korom kiégett 3-4 ilyen alkalom után.

Azóta a kályha immáron másfél hónapja rendesen dolgozik.
Az általatok ismertetett módon tüzelek benne.
Lassan kiismerem minden csínját-bínját.
Olykor a kéményen elszálló füstöt is ellenőrzöm.
A friss fákat elraktam jövőre.

Mindenkinek jó és balesetmentes tüzelést.
keve írta: Még egyszer köszönöm a hasznos és kisegítő információkat.
Csak, hogy elvarrjuk a szálakat, a történet végét is leírom.

Kedves keve.
Köszönöm a beszámolód, örülök, ha bevált a segítség. :)
Amit azért megjegyeznék, a módszer elég drasztikus volt. A lerakódásra nézve előnyös, de gondold át:
a kályhád tűzterében és a járataiban minimum 3 féle anyag van és a hőtágulásuk nem azonos,
- egyszer a fémköpeny
- a samott tégla
- a samottlisztből előállított vízüveges tömítő ragacs.
Mellékesen megjegyzem, az acél metallográfia átkristályosodása már 200 foktól elindul. A színváltozás viszont a hőfokkal együtt jár, ezt figyeli a kovács is, amikor hőkezel, én is :) (konyhanyelven edzés).
Arra kérlek, a családod érdekében is, hogy figyeld továbbra is a szénmonoxid esetleges lehetőségét. Bár elég nehéz, mert szagtalan. Apró fejfájás vagy nyomás, kis hányinger azért jelzi, ha ébren vagytok még, ha nem, az tragédia (napi hír a TV-ben).
Lefekvés előtt semmiképpen nem javasolom, hogy még lánggal égő anyag legyen a tűztérben, akárcsak egyetlen egyszer is! :(
A hőcsövek sem hegesztettek a kályha köpenybe, peremes kötéssel illesztette a gyártó. Az a kötés csak "véletlen" lesz/lett légtömör. A többit a samott és kikenése biztosította eddig.
Remélhetőleg ez után is.
Pont úgy, mint a cserépkályháknál, csak ott a samott helyett agyag a kikenés.
_____________________________________________________________________
Kellemes ünnepeket...
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Szénmonoxid érzékelőnek van értelme?
Ha igen, milyet javasolsz és hova érdemes elhelyezni?
Amennyiben lakott térben van nyílt égésterű kazán, kályha, stb, akkor igen.
Ebben nem érdemes spórolni, veszélyes lehet a hamis biztonságérzet, ezért minőségit ajánlok, mint pl. Honeywell:
http://www.zselesakkumulator.hu/product/webaruhaz/159/Szenmonoxid-erzekelo-Honeywell-H450EN/Honeywell-H450EN-szenmonoxid-erzekelo-6-ev-garanciaval.html
keve írta: Szénmonoxid érzékelőnek van értelme?
Ha igen, milyet javasolsz és hova érdemes elhelyezni?

Egyet értek a Lászlóval!

"hova érdemes elhelyezni?"
engem mindig meglepnek a TV hírek képei. Mindig a gáz vagy egyéb tüzelőber. mellett, de szemmagasságba teszik a "úgy mond szakemberek?". :(
Nem nekem kell látni a kütyüt, neki kell "látni, érzékelni" a CO-ot!
A szénmonoxid a levegőnél lényegesen nehezebb. Az először a padló felett kezd gyülekezni laposan, egyenletes rétegben, kiterítve. Ha egyszer ráadom a fejem, hogy "kell ez nekem", mivel a franciaágyam magassága, így az alvó fejmagasságom is kb. 40cm, biztos, hogy alá tenném a 40cm-nek, talán 25-30cm-re. Az én "fizikám" nekem ezt súgná... :)
Amennyiben a védett helyiségbe motoszkálok, kicsit biztos felkevergetem a "mocskot", valószínű ezt már érzéklik a szerkentyűk, de mi van, ha csak beosonok aludni, vagy egyszerűen "bekúszok"a kandallóm elé a medvebőrre egy "elázott Ferenc nap után"? :D
Semmi felkeverés, csak úgy óvatosan, négykézláb, mert a barátnőm már alszik?
Nahhh, akkor mi van a szemmagassággal? :(
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Sziasztok!

Örülök, hogy megtaláltam ezt a fórumot, sok hasznos információt olvastam, és bízom benne, hogy tud valaki tanácsot adni a következő problémával kapcsolatban.

Nyáron telepítettem egy mobil kandallót (Baumax-os, 7.5 kW teljesítményű), amit októbertől napi rendszerességgel használunk. Hétköznap csak 2-3 órát tüzelem munka után, hétvégén egész nap használjuk a kandallót.
A kémény kb. 10 méter magas (2 szintes magánház), 15 éve épült, korábban soha nem használták. Az anyaga betonra hasonlít, rendkívül kemény, kb. 1 cm vastag cső, egy kb. 40 cm-es tartófal belsejében. A cső pontos átmérőjét nem tudom, de kb. 20 cm lehet. A kályha 150-es csővel van bekötve, melyből kb. 1,3 méter függőlegesen és 60 cm vízszintesen halad a szobában.

Pár napja vettem észre, hogy az egyik emeleti szobában, ahol a kémény halad a falban, a fal festése elkezdett felhólyagosodni kb. 40 cm szélességben, padlótól a plafonig. Egy kép is lóg azon a falszakaszon, a hátoldala nedves.

A kémény huzata nagy, nem tudom eléggé elvenni a levegőt a kandallótól. Néha süvít is a levegő a szelepnél. Úgy gondoltam, hogy a huzatot csökkenteni kell, ezért kb. 1 hónapja egy pillangószelepet is beépítettem, továbbá igyekszem a lángot alacsonyan tartani, kevés fával tüzelni. A pillangószelep beépítésekor a kandalló földszinti bekötőnyílásánál belefotóztam a kéménybe, esetleges akadályok kiszűrése végett, erről mellékelek 2 fotót (zoom-os kép, ezért tűnik olyan közelinek a kémény vége).

IMG_1383.JPG
IMG_1383.JPG (96.9 KiB) Megtekintve 9695 alkalommal.

IMG_1384.JPG
IMG_1384.JPG (81.2 KiB) Megtekintve 9690 alkalommal.


Visszaolvasva a fórumban eddig elhangzottakat, valószínűsítem, hogy a tüzelési módszeremmel van a baj.
- Elegendő-e ha csak a módszeremen változtatok (több fával, levegőt nem elvenni rögtön az elején), vagy szükséges lehet komolyabb beavatkozás (pl. kémény bélelés).
- Várjak-e amíg a kémény kiszárad, vagy nem baj, ha tüzelek a következő napokban is (az ünnepek miatt egész nap tudok tüzelni, jól fel tud melegedni a kémény).
- Mennyire szabad tüzelni egy mobilkandallóban? Néha előfordult, hogy a láng a samott fölé a kályha tetejébe is felért, és nem tudom, hogy ez károsíthatja-e a készüléket, vagy nyugodtan tüzelhetek ilyen intenzíven.

Előre is köszönöm a segítő válaszokat!
Szia

Szerintem eternit cső lesz az a kémény anyag. Ezt körbe szokták vonni hőszigetelővel hogy még kevésbé tudjon hűlni. Valóban a tüzelési módszerrel is lesz baj és a fával amit használsz. A nem intenzív fűtés miattt a kémény hideg nem tud átmelegedni. A fa pedig nedves így sok víznek kell elpárologni ami le is csapódik a kéményben, onnan pedig átszivárog a kémény anyagán vagy annak a toldásainál. Én tizen éve fával fűtök egyszerű lemezkazánban, a kémény béleletlen 12 méter kb 12x12 cm de a seprésen kívül más gondunk sosem volt. Ugyan a fa amivel fűtök az csak nálam szárad még 2 évet mire tűzre kerül. Úgy gondolom ez a nyitja a problémamentes fűtésnek. Esetedben egy saválló csöves átbélelés lenne megoldás.
Remélhetőleg mások hasznosabb konkrét tanáccsal is tudnak szolgálni.
keseruk írta: Sziasztok!
Nyáron telepítettem egy mobil kandallót (Baumax-os, 7.5 kW teljesítményű), amit októbertől napi rendszerességgel használunk.
Pár napja vettem észre, a fal festése elkezdett felhólyagosodni kb. 40 cm szélességben, padlótól a plafonig. Egy kép is lóg azon a falszakaszon, a hátoldala nedves.
A kémény huzata nagy. Néha süvít is a levegő a szelepnél. Úgy gondoltam, hogy a huzatot csökkenteni kell, ezért kb. 1 hónapja egy pillangószelepet is beépítettem, továbbá igyekszem a lángot alacsonyan tartani, kevés fával tüzelni.
- Várjak-e amíg a kémény kiszárad, vagy nem baj, ha tüzelek a következő napokban is (az ünnepek miatt egész nap tudok tüzelni, jól fel tud melegedni a kémény).
- Mennyire szabad tüzelni egy mobilkandallóban? Néha előfordult, hogy a láng a samott fölé a kályha tetejébe is felért, és nem tudom, hogy ez károsíthatja-e a készüléket, vagy nyugodtan tüzelhetek ilyen intenzíven.
Előre is köszönöm a segítő válaszokat!


Kedves keseruk
1. a 7,5kW a gyenge hatásfokot is figyelembe véve úgy 4 kg szárazfa/óra körüli fogyás max. :)
2. ha valóban fi 200mm a kémény és min 10m a kürtő, a "huzat" szinte biztos rendben van. :)
3. a nedvesedés, valószínű az új pillangószeleped következménye, ha eddig nem volt páralecsapódás. A szelep igen tökéletes a szabályozásra, meg en. takarékoskodásra, a falba rosszul beágyazott csőkörnyéknek viszont nem annyira. :(
Mivel eddig nem volt, feltételezem, hogy a kéményed folyamatosan kapta kismértékben a benti levegő hőmérsékletét kifelé, kicsit az utcát fűtve. Most, hogy bekerült, elképzelhető, hogy a fűtési szünetben le tud hűlni annyira, hogy a csövet határoló szobafal belső is a környezetében kissé hűvösebb lett, írod függőlegesen egy sáv végig.
A kissé hűvösebb ebben az esetben 14-16°C falfelületet jelent. Kb. ennyi lehet a szobalevegőd harmatponti hőmérséklete is, így törvényszerűen kicsapódik.
Sokat nem tudsz ellene tenni egyszerűen. Ha az érintett szoba 23-25°C-on van/lesz, biztos nincs nyirkos sáv. Ha 20°C alatt, akkor az van/lesz, mint most, hogy a kép alatt is nyirkos...
Ez nem a kémény hibája, a kőművesé és inkább az, hogy vékony rajta a falazat illetve nincs/nem lett legalább 3-5cm-rel hőszigetelve a kéménybélés kívül a felfalazásakor. Ha a cső 1cm vtg, az nem eternit cső, kifejezetten remek kémény béléscső.
4. Sajnos a füstgázveszteséggel együtt kell élnünk, ha nem kondenzációs a "fűtőbazárunk"

Ugye 100°C alatt a füstgáz páratartalma ha akarom, ha nem kicsapódik, víz lesz belőle. Ez azt is mondja, hogy fent a kilépő ponton sem lehet 100°C alatt a távozó füstgáz, mert visszacsorog. Nem lehet úgy tüzelni "büntetlenül", hogy csak pislákoltatom a fatüzelésem, sajnos...

A kandallód ablakán látod a lángot. Néha bele-bele mehet a narancssárgába a láng színe, de inkább szalmasárgán, sötét sárgán kell játszadoznia...
Nincsenek receptek. Ahány kályha, ahány kémény, ahány fafajta és vizessége, hogy kint száraz hideg van, vagy éppen nyomott párás a levegő stb. stb. stb, az annyiféle tüzelés mikéntet is jelent. Erre rá kell érezni, ezt csak tapasztalással lehet finomítgatni. :(
Sikerült újat is mondanom?
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
fransis69 írta: Sikerült újat is mondanom?


Abszolút sikerült, sőt tulajdonképpen egészen új megvilágításba került a probléma. Ma intenzívebben tüzeltem, közben folyamatosan figyeltem a fal melegedését, és az érintett falszakasz meglepően hamar felmelegedett. A szomszédos helységben (szintén az emeleten, de az érintett fal túloldalán) jóval később és csak kevésbé melegedett fel a fal, ami arra utal, hogy a kéménycső nem a fal közepében van, hanem vékonyabb a burkolat a kérdéses helységben. És ami hamarabb felmelegszik az nyilván hamarabb le is hűl. A tüzelés végén a pillangószelepet teljesen lezárom és a bemenő levegőt is leveszem amennyire a készülék engedi, általában éjszakára a szelepek így is maradnak, tehát a szoba felől a levegő utánpótlás csekély, a kémény lehűlhet. A gyerekszobában párologtató készülék is van, ezek szerint onnan kerül a falba a pára. Eddig úgy hittem, hogy kondenzvízről van szó, amely a kémény felől áztatja a falat, de most már úgy gondolom, hogy neked lesz igazad, és egyszerűen csak eléri a fal a szoba levegőjének harmatponti hőmérsékletét és kicsapódik a pára.

Ha ismét lesz egy hidegebb éjszaka, megpróbálom megmérni az érintett fal hőmérsékletét. Addig is valamennyire nyitva hagyom a szelepeket éjszakára.
Még a fal minimális megbontásán gondolkodom, hogy lássam, mit mutatnak a festés alatti rétegek.

Köszönöm a tippeket francis69 (és neked is lalibatyo a tüzeléssel kapcsolatban)!
Üdv minden fórumozónak!

Én is segítséget szeretnék kérni. Három éve vízteres cserépkályhát rakattunk a radiátoros gázfűtés kiegészítésére vagy részbeni kiváltására, amely a családi házunk földszintjén önállóan három helyiséget fűt, azonkívül a nappalit ahol elhelyezkedik, bár itt a tetőtérben elhelyezett cirkó kazánra kötött radiátor is besegít a fűtésbe. A földszinten még a WC és a fürdőszoba fűtése történik a gázkazánról, de a teljes rendszer visszaváltható gázra ha úgy akarjuk. Szóval, a problémám a kátrányosodás, de mivel olvasom a neten megjelenő szakvéleményeket tudom, hogy nagyon sok ellenzője van és a hatásfokát se tartják jónak ennek a fűtési rendszernek, mivel nagyon hamar elkátrányosodik. Igaz, hogy kátrányosodik és éppen ezzel kapcsolatosan akarok kérdést feltenni. Schiedel kéményre van bekötve a vízteres cserépkályhánk. Azt már a leírtakból leszűrtem, hogy nem jó a tüzeléstechnikám se, mivel nem hagyom leégni a fát, tehát nagyon hamar "takarékra" teszem a fűtést - gondolva, hogy ezzel spórolni fogok. Egész télen nem volt semmi problémánk, nem volt kátrányosodás, de most amióta ez a sok esőzés van fokozatosan, szinte napról-napra egyre jobban kátrányosodik a kályha, már kb. egy hete nem is tudtam begyújtani, mert valósággal csöpögött a víz a víztérről és természetesen csak őrült módon füstölt a fa. Másnap a füstölgő fa olyan volt, mintha leöntötték volna fekete festékkel. Ezen kívül a Schiedel kémény tisztító nyílása alatt a fal teljesen átázott a kátrányos vizes koromtól vagy kormos kátránytól. Kérdésem az, hogy ez a hiper-szuper kémény ezt megteheti vagy ismét egy "jó" szakemberre találtunk a kémény összeszerelésénél is és kihagyott valamit? Ezt a kátrányos fekete izét vagy 30 cm vastagságban szedtük ki, de a kátrányos víz az ott maradt a kémény aljában és a falakban. Nem tudom elhinni, hogy a német precízítás ennek megoldására nem terjedt ki. A kémény alján a tisztítónyílás előtt vagy körül nem kellene lennie valamilyen szigetelőnek, hogy ne a falba folyjon a kéményről a kátrányos lé?
A vízteres cserépkályha ellenzőinek írom, hogy két év után az ősszel mi is tisztíttattuk a kályhát, mivel jelentkeztek a fenti problémák, de mi csak a kályhát hibáztattuk, a kéményt nem, most viszont talán rá kellene jönnünk, hogy a Schiedel kéménnyel sincs valami rendben. A kályha tisztításának a költsége nem volt megterhelő és imádjuk, mert az otthonunknak egészen más a hangulata, családiasabb, melegebb. Csak ezt a kátrányos helyzetet kell megoldanunk, mert ez most így viszont elviselhetetlen. Kérem, aki tud tanácsot adni a kéménnyel kapcsolatosan is segítsen.
Előző 1 ... 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 ... 11 Következő
151 hozzászólás Oldal: 6 / 11

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 56 vendég