Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
147 hozzászólás Oldal: 9 / 10
Helló! Az èn problémám az hogy minden benyújtás után, kb. 2-2,5 liter kondenzvíz csapódik ki a kéményben! (de ez már az első két órában! Aztán amikor már nem ég annyira,akkor nem lesz több!) Kandallóval fűtök, az akác több mint 2 éves, a gyertyán is több mint egy éves. A tűzifa nedvesség tartalmát ellenőriztem, 12-15%! A kémény 25*25-ös belméretű, kisméretű téglából készült, teljes magassága kb. 9m. A tető síkjától kb. 2méter 30 centit áll ki. Külső mérete 55*55-ös és nincs szigetelve. Belső vakolása 2 éve lett megcsinálva, mert a gyerekszoba büdös volt, a kémény falazatán átjött a füstszag. (pedig alig használtuk a kandallót!) Azt mondták be kell vakolni, vagy csövezni! A vakolat valami speciális, német anyag. Minimális bontással csinálták meg. Van rá 10 év garancia. Aztán folyton bele esett az eső! A kémény tetejére csináltattam egy lemezt. Padlástérben leszigeteltem, de még mindig van víz minden nap, amikor 5 vagy 6 óra körül begyújtok! Sok emberrel beszéltem, de a probléma megoldására vár!
Üdv!

Nagy hidegek voltak mostanában. Ez a jelenség enyhébb időben is jelentkezik?
Kikenés előtt is problémás volt, vagy csak a belső vakolás után jelentkezett?
Vizes az a fa szerintem. Én is fával fűtök és nálam vizesedés soha nem volt, igaz évekkel korábban megveszem a fát fedett helyen tárolom felvágva. Amit még gondnak látok hogy a 25X25 belméret hatalmas egy kandallónak. Nagyon lelassul az áramlás a kéményben és a hideg kéményfalra gyakorlatilag az összes pára ami a füstben van kicsapódik. Ezt tetézte az extrém tartós hideg időjárás.
Üdv:

Enyhébb időben is ugyanaz a probléma. Kikenés előtt csak egy telet használtuk, de akkor a kémény porózus szerkezete, belső vakolat leválása miatt átjött a szag a gyerekszobába, ezért abba is hagytuk a fűtést. Ja és akkor még nem volt a kémény tetején lemez, így folyton be is ázott. Azt meg kell még említenem, hogy ez egy 2004-ben épült ház, turbó gázkazánnal, radiátoros fűtésrendszerrel. 9 évig egyáltalán nem volt használva ez a kémény, aztán a kikenés előtti télen, aztán kb. két év szünet, és most 2016. november vége óta használom, mivel itthon vagyok és van időm foglalkozni vele, meg már a fa is kiszáradt. De ha én nem lennék itthon, akkor nem tudnám a kémény aljából a vizet kimeregetni, ráadásul ez a tisztítónyílás a gyerekszobában van.

A másik: a fa szerintem száraz, 12-15% a nedvességtartalma, az azt mondják normális, de amivel begyújtok, azt már előtte 24 órával behozom a kandalló alá! Viszont a kémény belmérete nagyon nagy! Ezt is mondták többen, de azzal mit csináljak? Azt is mondták, hogy túl sokat áll ki a tető síkjától ( 2 méter 30 centi! ) emiatt állandóan visszahűl, illetve nem tud kellő hőmérsékletre felmelegedni. És igazából ott csapódik ki a kátrány és kondenzvíz, aztán csurog le szépen vissza a kémény aljába.
A kiálló rész az csak egy szigeteletlen cső vagy falazat az is ? Az hogy a kémény sokat kiáll nem biztos hogy baj hiszen a gerinc fölé kell nyúljon és ha nem a gerincnél bújik át a tetőn akkor kellhet is a 2,3 m Ha ez az enyém én biztos egy hőszigetelt vékonyabb csővel átbélelném. A kandalló kimeneti füstcsöve mekkora ?
Üdv!
Nagyon úgy tűnik, hogy túl magas a kéményed és emellett az átmérője is feleslegesen nagy. Indokolatlanul nagy hideg felület, erőteljes lecsapódás.
A tetőgerinc feletti magasságot kellene lecsökkenteni visszabontással és a belsejét kibéleltetni - ha belemegy - szigetelt csővel, vagy kerámiacsővel. Nem akarok hasraütésre méretekkel dobálózni, de a kandallódnak van egy gyári ajánlása átmérőben, ehhez kell igazodni.

Találtam egy tervezői segédletet, ami jó iránymutatást ad (magyarázó ábrákkal) a kéményed szükséges hosszáról a tetőszerkezet és környezet függvényében.
https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=5&ved=0ahUKEwjFv9zUwPPRAhVK7RQKHa3oANgQFghXMAQ&url=http%3A%2F%2Fwww.kemenyzrt.hu%2Fdownload%2FTervezoi_segedlet.pdf&usg=AFQjCNFj1mvHA9tD7Q38k2AVLt9phd5Q4w&cad=rja
Tisztelt Fórumozók!

Van egy régi kéményem ami elég rossz állapotba van szeretném visszabontani és egy leier kéményrendszert a helyére tenni. Több kérdésem lenne ezzel kapcsolatban.
-Ha visszabontom a régit és ugyanoda megy az új be kell jelentenem? A régi gyakorlatilag használhatatlan de a kéményseprő soha nem mondta, hogy ne használjam. Vegyes tüzelésű kazánhoz használtam a kéményt.
-A Leier LK szigetelés nélküli kéményt néztem, mert a kémény házon belül megy a pincétől a padlásig, de bárhol kértem árajánlatot mindenhol az Leier LSK ( szigetelt) kéményrendszert ajánlották. Konkrét érveket nem tudnak felsorakoztatni egy helyen mondtak csak annyit, hogy sok lesz a kondenzvíz, annyit mondtak én biztos nem építenék szigetelés nélkülit.Hozzátenném fogalma sem volt az eladóknak arról hogyan kell kiszámolni a kazán teljesítmény, huzatszükséglet és a hossz függvényében a szükséges átmérőt az általuk forgalmazott terméknél.Elég gyanakvó lettem, hogy csak a drágábbat szeretné rámsózni. Úgy gondolom mivel házon belül megy a kémény oltári nagy hőkülönbség nem lesz , mert ha nincs begyújtva a vegyes tüzelésű kazánba a gázkazán tartja a lakásba a 22 fokot ezért bőven elég nekem a szigetelés nélküli.
A gázkazán természetesen egy másik kéménybe van bekötve.
Valakinek van nyomós érve miért legyen szigetelt?
Köszönöm!
Nagyon jó elhatározás a Leier LK (vagy LSK) kémény. Hogy csak LSK-t találni, az talán véletlen. Mindenesetre nem fölösleges, ha pl. földszintes elhelyezésű a kazán, mert 1,5 m kémény van a lakásban, 3+1 m a padláson és szabadban (fűtetlen), így volna értelme. Jelenleg utólagos kéményépítésre nem kell építési engedély, de a huzatot (beleértve a légbevezetőt) számolni kell. A kémény teljesítményét Leier prospekturok, műszaki mellékletek diagramjai tartalmazzák. A vagyes tüzelésű kazánnak inkább az üzeme nehezebb, személyes felügyelet kell, a szabályozók közül a huzatszabályozó csak segédberendezés, arra is kell figyelni.
Gázkazánnal együtt külön biztonsági kérdések merülnek fel, ezért javasolnám egy épületgépésztől tanácsot kérni. Addig néhány vázlatos kapcsolást lehet találni interneten, melyről tájékozódni lehet.
Köszönöm!
Fűtött pincébe van a kazán majd fűtött szint és fűtött padlás. Gyakorlatilag csak a tetőn lévő szint van szabadon. Nálunk rengeteg helyen van lk és lsk is, van leier üzem is. :) 10m hosszból kb 2m van szabadban. A méretet a leier táblázata alapján a kazán teljesítmény, huzatigény, szükséges magasság alaplán számoltam. Mivel gyakorlatilag nem éri nagyon hideg a kéményt ezért tartom feleslegesnek a szigetelt lsk -t.
Üdv!
Igazán mi a kérdés? Úgy látszik nem akar szigeteltet, akkor miért beszéljük rá? :roll:
Azért néhány gondolat:
A Leier leírásában az LK-t kandallóhoz és tartalékkéménynek ajánlják.
A kandalló füstgáza sokkal melegebb, mint egy kazáné, mert némi kerengés után szinte egyből a kéménybe megy. Hamar felfűti és folyamatosan melegen tartja, a kicsapódás jóval kisebb mértékű. Egy kazánnál lassabban éri el a kémény az üzemi hőfokot, mivel a hőcserélő erősen hűti a füstgázt, jóval tovább üzemel az üzemi hőmérséklet alatt.
Néztem az árakat, mindenképp megfontolandó az árkülönbség miatt, de hosszú távra tervezve, vagy azt figyelembe véve - ha megengedhetném -, inkább a szigeteltet választanám. Egy LK kémény olyan helyre lenne jó, ahol nagyjából folyamatos a fűtés, ha bemelegszik a kémény, akkor huzamos ideig úgy is marad. Az otthoni kazánok általában nem működnek egész nap, ezért minden befűtésnél a kéményt fel kell fűteni, a párakicsapódás lehetősége és mértéke sokkal nagyobb. A szigetelt kémény hamarabb eléri a megfelelő üzemi, vagy ahhoz közeli hőfokot, csökken a páralecsapódás mértéke.
Az jó dolog a kéménynek, hogy beltérben halad, sokkal hamarabb be tud melegedni, de a füstgáz hőmérsékletéhez képest a 22 fok is hideg. Ezek a csövek nem szívják be a párát mint a tégla, hamar kicsapódhat a füstgáz párája és folyik le az aljára.
Még egy dolog, a szigeteletlen kémény eléggé át tud melegedni, ha rendesen dolgozik a kazán. Az egész rendszer sokkal vékonyabb mint a téglából épített kémény, így sokkal jobban érezhető a felületén a hő. Így melegíti a szobákat a kémény is, de vajon nem lesz éppen zavaró?
Barátom a kandallójához szigetelt kéményt épített és még így is befűtötte a felső szinten lévő szobát, amin keresztül ment. Neki még nem volt kisgyereke, de azért épített elé védőrácsot.
Azzal nincsen gondom ha melegíti a szobákat. A lecsapódás ugyanúgy jelentkezik a szigetelt kéménynél nyilván kisebb mértékben mint a szigeteléd nélkülibe. Amit én néztem prospektust az lk lsk vegyestüzeléshez is ajánlott sőt a leier sem mondta hogy nem javallot. Rászámom azt a plusz 100 ezret ha látom értelmét de ha csak a kondenzvíz mennyisége az indok azt kevésnek találom egy plusz 100 ezres kiadásnak. Nem tudom mióta van szigetelt de semmi érdemleges összehasonlító táblázat nincs az lk és lsk rol de a leier se mondot semmi hasznosat hogy dönteni tudjak.
Csak az ajánlásban szerepel, hogy az LK-t inkább tartalékkéményként, vagy kandallóhoz javasolják, kizáró okot nem írnak.
Nem tudok több okot felsorolni a hőszigetelt mellett a jelen esetben, mint a kevesebb kondenzációt és a jobb (hamarabb kialakuló) huzathatást. Nem találom arányosnak az árkülönbözetet a beépített kőzetgyapot szigeteléssel, de ezzel nem tudok mit tenni.
Igen pont ez a bajom hogy semmi más különbség csak a szigetelés ami jelentősen megdrágítja.
lalibatyo írta: A kiálló rész az csak egy szigeteletlen cső vagy falazat az is ? Az hogy a kémény sokat kiáll nem biztos hogy baj hiszen a gerinc fölé kell nyúljon és ha nem a gerincnél bújik át a tetőn akkor kellhet is a 2,3 m Ha ez az enyém én biztos egy hőszigetelt vékonyabb csővel átbélelném. A kandalló kimeneti füstcsöve mekkora ?



A kémény teljes hosszában falazat, kis méretű téglából. A kandalló hozzá van építve a nappali falához, illetve egyenesen a kéménybe, így ennek a nyílásnak a pontos méretét nem tudom.
gidacska írta: Igen pont ez a bajom hogy semmi más különbség csak a szigetelés ami jelentősen megdrágítja.


Akkor marad az LK. Nem találtam semmi olyat, ami feltétlenül indokolná a szigetelt csövet. Ha a szabadban menne, nem lenne kérdéses. A tetőből kiálló részt meg elvileg fűti a béléscső és a héjszerkezet között felszálló meleg levegő, így annyira ez a rész sem kifogásolható, de ha rakható vegyesen, a szabadban álló részt mégis hőszigeteltből építeném. Ne onnan folydogáljon a kondenzvíz. A mostanihoz hasonló télben biztosan jobb megoldás lenne.
147 hozzászólás Oldal: 9 / 10

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 7 vendég