Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
90 hozzászólás Oldal: 4 / 6
Elsőre megdöbbentő, de megnézve az faházak árait, még alatta van, vagy megközelíti egy egyszerűbb házét. Ha azt is belevesszük, hogy az építési előírások miatt csak felfelé tudtatok terjeszkedni, akkor reális beruházásnak tűnik.

Mindenesetre meggondolandó az anyagiak szempontjából is, ha valaki ilyenen törné a fejét.
Csak most látom, több hozzászólásod is volt, csak a legutolsót néztem. Laptopon nem tűnt fel a többi. :(

Azt már elsőre is láttam, hogy nagyon szépen és precízen dolgoztak és most jobban megszemlélve a képeket, csak megerősítették az első benyomást.

A hőszigetelés nem lesz egyszerű, mert eltérés van a falak síkja között és ezt kell valahogy egybe építeni.
Nem akarok vakon dobálózni az ötletekkel, kellene még néhány részletről fotó.
- tető és a térdfal találkozása - bár azt hiszem erről lemaradtam a páraáteresztó fólia miatt.
- a régi fal és a térdfal találkozásáról. Remélhetőleg látszik valami belőle
- meddig ér az új fafödém borítása, a térdfal gerendákig, vagy beljebb is kitöltötték?

A hőszigetelést milyen használatra gondoltad? Hidegebb időben is kint tudjatok lenni néhány napot, vagy huzamosabban is ott tartózkodni?

A szellőzőrést sajnálom, az emberek nem nagyon tudnak továbblépni a megszokott dolgokon. A cserepeslemez nem csak hamarabb melegszik a napon, de érezhetően melegebb van alatta. Ezt írtam, hogy kipróbáltam, bár csak kezemet bedugva a kiállított mintatetők alá, de határozottan melegebb volt alatta, mint a normál tetőcserép alatt. Sokkal intenzívebb a hőátadása, viszont hamarabb is kihűl, ha lemegy a nap. Sajnos a nap hője pörkölni fogja az alatta lévő lambériát és a hőszigetelés nem fogja tudni megakadályozni a gyors felmelegedését a tetőtérnek. Ezért kellett volna legalább dupla légrés. Ezt nem én találtam ki, már rég nem látott Fransys69 nevű fórumtársunk - aki épületfizikus - tanácsolta nekem, amikor a tetőm átalakításán agyaltam. Mesélte, az ő háza tetején 15 cm-es légrés van és nem kell klíma a tetőtérben nyáron.
Bár a tetőátalakításom elmaradt, de ezt nem fogom elfelejteni, ha eljutok odáig. Én is Gerard-ban gondolkoztam a súlya miatt.
Nem tűntem el, csak zajlanak az események. Csináltam keresztmetszeti képet a szigetelendő felületről. Egyre borúlátóbb vagyok. A lenti részen csak 10 centi szigetelés van, de fentre 20-at szeretnénk. 15 a szaruzat közé, 5 centi keresztben, szaruzat alatt. De a párazárást valahogy össze kell kötni a meglévővel. Vagyis összerögzíteni a két fóliát, az újat 10 centin vízszintesen elfektetni, majd hozni függőben tovább. Közben (csak hogy ne legyen egyszerű) kerülgetni kell a közbenső födém gerendáit.
A baj az, hogy másképp alakultak a dolgok, mint terveztem. Szerettem volna, ha ezt mi csináljuk (férj és én, tekintve, hogy nagyon faksznis asszony vagyok). De úgy esett, hogy megcsinálják azok, akik a tetőt. Rettegek, hogy a párazáró fólia illesztése (miután nagyon necces gerendákat kerülgetve összehozni a két síkot) nem lesz tökéletes. Mi van, ha pici rés marad? Tönkretesz mindent? Vagy azért ennyire ne parázzak?
Fal keresztmetszet

Csatolmányok

6ED58494-D894-45E7-B4C4-320800397DB2.JPG
6ED58494-D894-45E7-B4C4-320800397DB2.JPG (1.52 MiB) Megtekintve 4005 alkalommal.


Így állunk hát. A szigetelés és a belső burkolás kész, egy rétegben már színtelen lazúrt is kapott (attól fényeskés).
A szigetelés szarufák között 15 cm + 5 cm keresztirányban. Minden nap mentem csekkolni az elvégzett munkát, s úgy találtam, a párazárást kellő gondossággal és alapossággal végezték (ez volt a leginkább rettegett pont számomra).
A belső burkolat a létező legegyszerűbb, B minősítésű (én nagyon szeretem, hogy csomós, ettől igazán faszerű) borovi lambéria, a padló szintén borovi hajópadló.
A lambériát egy rétegben már lekentük, most várjuk, hogy jó alaposan igya magába a fa, s remélem, hétvégén megkapja a következő réteget. Hosszas mélázás után a PoliFarbe Boróka fantázianévre hallgató vastaglazúrja mellett döntöttünk. Utálatos vele dolgozni (naná! a kültéri, színezett vékonylazúr után egy horror ezt a színtelen ragacsot kenni!!), ráadásul frissen kenve riasztóan lakkszerű a bevonat, de ahogy mászik bele a fába, szép selyemfényű.

Most a fürdőszobában látszó faszerkezetek védelmén elmélkedek. Tele vagyok gondolattal, de nagyon szívesen venném nálamnál hozzáértőbbek tanácsát.

B058DF2D-9EEE-4003-83E9-57D19EDD404D.JPG
B058DF2D-9EEE-4003-83E9-57D19EDD404D.JPG (169.99 KiB) Megtekintve 3434 alkalommal.
Szia!
Bocsi, csak most láttam a decemberi hozzászólásodat. Akkor kicsit kivontam magam a forgalomból egyéb elfoglaltságaim miatt.
Akkor ezek szerint sikerült a párazárást rendesen megoldani?
Egy korábbi kérdésedre válaszolva, tökéletes párazárást utólagosan létrehozni szinte lehetetlen. Pici rés mindig adódhat szerelés közben is, meg pontatlanság miatt is. Ilyenkor bemegy a szigetelésbe a pára, de nagyon nem mindegy milyen mennyiségben. Ha a kiszellőzése megoldott a szigetelésnek, akkor ez a nedvesség legkésőbb a melegebb idő beálltával ki tud párologni a szabadba és ha nem jelentős a bejutás, akkor nem okoz helyrehozhatatlan gondot. Egyre enyhébbek a telek, így kisebb lesz a szigetelőanyag nedvesedése a tél folyamán. Szerencsés esetben egyensúlyban marad a pára bejutása és távozása a szigetelőanyagból.
A fürdőszobai látszó fa elemek legjobb védelme a lazúr meg a szellőztetés, esetleg egy résszellőző a fürdőszoba ablakán. Nem kell félni tőle, fürdés után ki kell szellőztetni a párát, csak a folyamatosan magas páratartalom károsíthatja a fa elemeket. Nekem is fa a fürdőm beltere, nincs vele semmi probléma. Fürdés után kiszellőztetem, és használaton kívül nyitva hagyom a fürdő ajtaját, hogy ne koncentrálódjon a pára benne. Engem nem zavar ha nyitva van, nem rontja az általános képét a beltérnek. :)

Gratulálok, nagyon szépen megcsináltátok a házat. Tehetnél majd fel képeket az egészről, a képtárban sok elfér. ;)
Ennyi???? Lazúr és szellőztetés?
Lehet, túldimenzionálom a dolgot. A páratlanítás kapcsán az ablakszellőző nekem is eszembe jutott. Olyat is láttam, amelyikben beépített hygrometer van, s a páratartalom (felhasználó által) beállított értéke esetén automatikusan bekapcsol :)

A kencék ügyében vagyok tétova. Találtam honlapot, ahol csupa természetes anyagból előállított favédő anyagot lehet kapni (sajnos nem hazai cuccok :-( ). Nagyon tetszik amit írnak, de véleményeket nem találok sehol (így volt ez a Gerard cserepeslemezzel is :-)).
http://www.naturillo.hu/fa_festekek

A félolajos, vagy munkalapolajos beeresztés vajon mennyire óvná a faszerkezetet? A fürdőben van az egyik függőleges gerenda, a lábakon álló tetőszerkezet sarka, látszó födémgerendák, s a közbenső födémet alkotó hajópadló alja. A belmagasság 240 cm. Na, ezeket a fákat kellene megóvnom.

Volt dolgotok ezekkel a termékekkel? Vagy ismertek valakit, akinek volt? Esetleg láttatok valakit, aki ismert olyat, akinek volt? Na jó, nem fokozom tovább...

Képek? Lesznek. :-)
Ennyi. A fa természetes anyag, magába szívja a párát és leadja, ha lehetősége van rá. Itt a lényeg, legyen lehetősége és akkor nincs penészesedés, korhadás.
A hygroszabályzós ablakszellőzők a legjobbak, csak akkor szellőztet, amikor szükség van rá, feleslegesen nem engedi el a meleget, féken tartja a párafeldúsulást. Nekem még természetes szellőzésem van, a régi ablakok résein keresztül, de fürdés után pár percre kinyitom a fürdő ablakár és kiengedem a szabadba a párát. Lassan 10 éve lakom a házban, és még nem volt probléma, a faszerkezetek jól érzik magukat.

A természetes faápolókban nincs tapasztalatom, talán majd Jmedvegy kolléga tud érdemi infókat adni. Otthon Milesit használok, vizes bázisú lazúr, jól bevált, szép a színe és sokáig kitart még szabad térben is. De szerintem a Lazurán, vagy bármely vizes bázisú minőségi lazúr + favédő alapozója megfelelő lesz nálatok.
Köszönöm.
Még nézelődöm kicsit, gyűjtöm a gondolatokat. Nagyon vonzó a természetes alapú olajok, félolajok használata. Kérdés, hogy jó-e. Ahogy haladunk, készítek majd képeket. :-)

J, és remélem, Jmedvegy jár néha erre :-)
Ma felkentuk a második reteg lazurt a tetoteri lamberiara, es a kulso falfeluletek javitgatasat is elkezdtuk (gyanta kaparas, csiszolas, vekonylazur). Tovabbi gondolatok szulettek munka kozben: mivel kezeljük le a hajopadlot es a lepcsot? Odafent a halo es a gondolkodo-olvaso sarok lesz. A lepcso aljan cipo le, papucs a labra. Szeretnem megorizni fent a tisztasagot, odalent ugyis allandoan takaritok :))
Lakkozni nem szeretnenk. E tekintetben is nezelodtem a termeszetes anyagok kozott. Találtam kemenyviasz olajos cuccot porustomitesre, a tetejere carbaubaviaszos emulziot. De hogy jo-e, arrol egyelore nem találok infot.
Meg valami, ami fontos: olyan megoldast keresek, amihez nem kell kulonfele gepeket berelni, hisz hozza nem ertokent nem szeretnenk tonkretenni (sem a gepet, sem a vadi uj padlot). Kezi felhordasban gondolkodunk hat.
Otlet?
Lépcsőre miért nem jó a Lazúr? Nálam a lépcső Milesi-vel van több rétegben lefestve és lépcsőfokszőnyeg is került rá. A Milesinek több rétegben szép selymes fénye van és szépen csiszolt felületen a tapintása is kellemes.

DSC05661.JPG
DSC05661.JPG (85.14 KiB) Megtekintve 3364 alkalommal.

DSC05675.JPG
DSC05675.JPG (91.67 KiB) Megtekintve 3342 alkalommal.


A lépkedőszőnyeg óta a felső szintre papucs sem jön fel, onnantól tiszta terület és a meredek lépcsőn biztonságosabb a közlekedés..
Óóóóóó, ösmerős képek!!!! De jó!!!!!!

A lépkedőszőnyeg gondolata az én fejemben is stabilizálódott néhány napja (pont a merekedség és a biztonság miatt. Ráadásul nálunk középütt fut a lépcső, így a fal biztonsági szerepe sem játszik.) Nézelődtem is, a legegyszerűbbeket ezres körül már lehet kapni.

Lazúrra visszatérve: odafent nem szeretnék szőnyeget (meztéláb szeretnék csattogni a fán). Attól tartok, kopni fog a járkálós útvonalak mentén. S ha így lesz, néhány év múlva meg kell bolygatni mindent, újra csiszolni, portalanítani, kenni, csiszolni, megint kenni. Most könnyű dolgunk van, mert odafent nincs belakva, ezért olyasvalamit keresek, ami jópár évig ellesz a hajópadlón. Azért vonzó az olaj-viasz kombó, mert (ha hihetek a gyártónak) foltokban is korrigálható, javítható.
Kutakodom...
fent.JPG
A második kenés után ilyen lett. A képen még erősen csillog, de két hét elteltével szép, selymes fénye lett.
fent.JPG (67.24 KiB) Megtekintve 3299 alkalommal.


A külső faborítást is elette az idő (két éve kapott utoljára vékonylazúrt!), főleg a déli oldalon. Ezt mindenképpen rendbe akartam tenni, mielőtt a nyár beköszönt. A sok (hidegben szerencsére megkeményedett) gyantát spaklival lekaptam, finoman megcsiszoltam, és kétszer átkentem. Most nagyon széo, de aggályaim vannak. A képen talán nem látszik, de a kifolyó gyanta nem csupán a felszínen van jelen, de a rostok közé is beszivárgott. Próbáltam lakkbenzin hígítóval kioperálni, de nem tudtam. Így aztán a fa szerkezetében levő csorgásokra rá kellett kennem. Az a gyanúm, hogy majd csúnyán átüt.
Volt.JPG
Kívül a fal erősen gyantás.
Volt.JPG (79.17 KiB) Megtekintve 3303 alkalommal.


lett.JPG
A javítás és két kenés után ilyen lett.
lett.JPG (65.96 KiB) Megtekintve 3293 alkalommal.


Lépcső: meggyőztél, vékonylazúrt és szőnyeget kap. Előtte a piszkot kis kezemmel, meg egy 120as (?) papírral szépen tisztára puceválom.
A padló azonban eléggé gázos. A mesterek ősszel dolgoztak, így meglehetősen piszkoskás, ráadásul a fenti kenésből származó pettyek is tarkítják itt-ott. Azt gondoltam, a pöttyök tetejét óvatosan megpróbálom spaklival leszedni, de mi legyen a foltocskákkal? Hígítóval próbálkozzak? A nyers fenyőt a hígító nem színez el? (Nem volna szép foltosan.) A csiszolás kézzel megoldható vajon? Vagy béreljek(jünk) szalagcsiszolót? Rettegek, hogy a jelenlegi csoda sima felületen csak rontani tudunk :-( Mia szöszt csináljak? Május körül szeretnénk kicuccolni a természetbe (itthon csak télen jó :.-))...


Megint más: az újonnan épített tetőszerkezet födémgerendáit a ház oldalán felállított oszlopok közötti gerendák tartják. A födémgerendák 5 métert hidalnak át, s úgy éreztem, közben jól esne nekik egy alátámasztás (a statikus kinevetett). Majd' a ház közepére tehát tetettem egy közbenső alátámasztást. Ez olyan oszlopokon áll, mint a váz, de hogy a ház közepén ne pontszerű nyomást gyakoroljon a vékonyka betonra, ezért a padlóra fektetett gerendára állíttattam az oszlopokat. Vagyis most hosszanti irányban van egy 20x20-as gerenda, ami szint eltolásos konyha-nappali kialakítást tesz lehetővé. Próbálok képet is csatolni.
Gerenda_2.JPG
Gerenda_2.JPG (59 KiB) Megtekintve 3367 alkalommal.

Gerenda_1.JPG
Gerenda_1.JPG (57.48 KiB) Megtekintve 3333 alkalommal.


A nappali emelt szintje:
- hajópadló borítást kap, alatta a megmaradt szigetelőanyag fekszik (szépen befedve páraáteresztő fóliával, hogy ne legyen poros), VAGY
- kiügyeskedjük, hogyan lehet tárolóhelyet kialakítani a padló és a beton közötti 20 centin. 2 kisautó gumigarnitúráit el lehetne itt rejteni (ha már a sufnit le kellet bontanunk). Oldalról nem hozzáférhető, csak felülről, ergo felette egységes padlót nem tudnánk kialakítani. Ráadásul a (bármilyen) padló alátámasztásai osztják a rejtekhelyet. Meg lehetne ezt ügyesen csinálni? Vagy maradjunk a szigetelt és rögzített hajópadlós megoldásnál? Ötlet? Tipp?
Még valami a felső szint padlójához: olajat és viaszt kap. Majd jól elmondom, milyen volt vele dolgozni, s megpróbálom képekkel dokumentálni az eredményt (és a tapasztalásokat).
90 hozzászólás Oldal: 4 / 6

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 59 vendég