Ezermester Fórum

Kérdések és válaszok minden más témában, vagy amit nem tudsz besorolni
26 hozzászólás Oldal: 2 / 2
Azt szeretném kérdezni, hogy fabútorom, ami a vizes fal mellett volt, bepenészesedett, sőt, itt ott rothadni is kezdett.
Nem tudnátok tanácsot adni, mivel tüntessem el a penészfoltokat és állítsam meg a rothadást?
Köszönöm szépen előre is válaszotokat.
Melyik része penészedik? A hátán a farostlemez?
Lehet kapni boltokban pumpás flakonban penészölő folyadékot, érdemes lenne lefújni, hogy elpusztuljon a penész és utána szellős helyen kiszárítani. Mivel nem írtad melyik része a bútornak, nehéz tanácsot adni. Ha a farostlemez penészedett be, akkor a szárítás után a penészedés mértékétől függően konzerválni gombaölő favédő alapozóval (előtte a penészes részt lecsiszolni, lemosni, levakarni), vagy ha már mállik is, akkor cserélni.
A tömör fát penészölővel kezeld le, szárítsd ki, csiszold le a szükséges mértékig (egészséges részig), majd favédő alapozó és festék, vagy lazúr. Sajna ha mélyen beivódott a penész, akkor a helyreállítás is bonyolultabb lesz, főleg az "elrohadt" részeknél.
Ennyi információ alapján nehéz konkrét tanácsot adni. Kicsit több információra lesz szükség: milyen bútor, milyen fából, milyen felületkezeléssel van ellátva (festék, lakk, lazúr, politúr), milyen terjedelemben és mélyen penészesedett, esetleg néhány fénykép. Ezek birtokában Jmedvegy kolléga hasznos és konkrét tanácsot fog tud adni a helyreállításhoz.
Üdv!

Szolgálati közlemény: Laci, köszönöm a bizalmat, de vannak nálam is hozzáértőbbek. :oops:

A fáknál gyakorta kihasználják, hogy klf gombák költöznek bele, vagy akár ld a sajtokat, és a penészgombák a rostokat átszőve érdekes hálózatot hozhatnak létre, ezt idegen szóval spalt-nak hívjuk, ez az amit az asztalos félredob, az jó faesztergályos meg a gépre tűz, és örömtáncot jár, amikor ezek a szépségek megjelennek az alkotó kéz alatt. De ennek igencsak megvan a maga veszélye, ezért az ilyenfajta megmunkálását csak jól szellőző helyen kell végezni, nehogy a penészgomba spóráit letüdőzve megbetegítsék az emberfiát.
Ennek a fejtegetésnek csak annyi az értelme, hogy a fából, mint élő anyagból, gyakorlatilag a penész, ha egyszer oda beköltözött, kivenni lehetetelen. Lehet csiszolni, vastagon lekenni, ilyen-olyan festékkel, lakk-kal de légszáraz fa is tartalmaz némi nedvességet, ami a külső környezetnek megfelelően hol nő, hol csökken, és adott esetben éppen ideális a penész terjeszkedéséhez.

Az elméleti áttekintés után nézzük a gyakorlatot. Nem írtad anyagát tekintve miből is van a bútorod.

Általánosságban a következő esetek fordulhatnak elő.
Ha a klasszikus farost-bútorlap akkor csere jöhet szóba. A farostként ma már egy MDF kialakítású anyagot árulnak. Ha ilyen, a teljes táblát ki kell cserélni, mert idővel a penész újra megjelenik, és a berakott ruhát, és egyebet is bevon spóráival. A Bútorlapnál is hasonló megoldást javaslok. Egyrész a felvett nedvesség a farostokat megdagasztva, a lapot nagyvalószínűséggel szétrepesztette, így annak terhelhetősége is csökkent. Elvileg ezek színskálája azonos, így egy lapszabászatban nagyvalószínűséggel rendelhetsz egy ugyanazon színű másikat, és innen kezdődik az ezermesterség. Ha összeállításakor össze lett a bútor ragasztva, akkor a polcok és egyéb vízszintes lapok találkozásánal sniccerrel felvágnám a már amúgy is sérült lap fóliáját, kicsavarva az össz csavart, óvatos feszítés mellett szétszedném a szekrényt. Az eredeti lapot és egy nagy ív csomagoló papírt felhasználva, felvenném a pántok, polcok csavarjainak, furatainak helyét, és átjelölve az új lapra, megfelelő kifurkálás után, ragasztás és összeállítás, használat sorrendben újra birtokba venném. A penészes részeket mielőbb kidobni, a bútorlap veszélyes anyagnak minősül, a benne lévő ragasztó anyag miatt, elégetni otthon nem célszerű, ld környezetvédelem, növekedésben lévő fáknak sem használ, ha ilyen tárolódik a környezetében. Kivéve ha az elején taglalt hatást akarjuk elérni... :P

Natúr fa bútor esetén kissé bonyolultabb az eljárás. Elsőkörön, ha a szekrény szétszedhető valamennyire, elemeire szedve, lehetőleg jól szellőzött, napos, de nem közvetelen napfénynek kitett helyen alaposan kiszárítani az egyes darabokat. Valamilyen módon jó lenne eldönteni, milyen fából készült a szekrény. Ha natúr, biobútorról van szó, az általában fenyőből, gyakran luc, vagy boroviból, adott esetben vörösfenyőből készülhetett. Ha régi, megkellene vizsgálni, nem-e funérozott, ami annyit tesz, hogy a vakfára, ami gyakran luc anyagból készült, értékes és szép erezetű fák funérját, kb 1 mm vastag faréteget enyveztek, vagy ragasztottak. Enyvezett részt vasalóval lehet felolvasztani, és a károsodott funért eltávolítani. De a továbbiakat majd a következő órán veszzük... :lol:
Ha mostanában készült, tömörfával állunk szemben, és megvan a fafajta is, akkor a károsodott részeket, ahol már a korhadás megindult, száradást követően akár egy multigéppel kikaparni a károsodott részeket, az anyagnak megfelelő fajavító tapasszal a lyukakat több lépésben betömni. Egyből nem ajánlott, mert a gyors száradásnál a tapasz megreped, ami nem csak esztétikailag csúnya, de kijavítani is nehézkes. Inkább több réteggel dolgozzunk.
Ha nincs korhadás, a megkékesedett részeket speciális lúggal vagy szappannal meg lehet próbálni kifehéríteni, kivilágosítani. Tudomásom szerint ez a cég forgalmazz ilyen anyagokat Magyarországon, célszerűen ebben az esetben kikérni tanácsukat jelen esetre vonatkoztatva. Ezzel kezelve az anayagot az adott helyen, előzetes próbát feltételezve, elérhető, hogy a hiba szembetűnő volta esetlegesen eltűnjön. Hozzátéve, az anyag eredetileg nem erre készült, de a a nagyon csúnya foltosság tónusa így némileg ellensúlyozható lehet.
Ezek után csiszolás, de csak jól szellőző helyen, pormaszkban, majd fedésként mindenképp valamilyen oldószeres lakkot vagy festéket alkalmaznék, elsősorban, hogy az a fába ivódva a mélyebb rétegekben lévő gombának is elvegye a kedvét a további terjeszkedéstől. Festésnél sehol ne hagyj ki egyetlen részt sem, mindenhol alaposan, lagalább 2-3 rétegben is átkenném. De alkalmazható viasz vagy olaj is, a biobútorokon elterjedten alkalmazzák, ekkor azonban érdemes kikérni a kinézett termék gyártójának véleményét, illetve tanácsot kérni az adott termékkel kapcsolatban. Elsősorban, van-e gombaölő, vagy legalább is gombásodás gátló hatása az adott anyagnak. Ne feledjük, akárhonnan is nézzük, itt már utána vagyunk.

És ne feledkezzünk meg a kiváltó ok megszűntetéséről sem, mert a következő idényben újra kezdjük az egészet előlről.

Elnézést a kissé hosszúra nyúlt "egyetemi székfoglalónak" beillő hozzászólásról, a következő sokkal rövidebb lesz. valmi ilyesmi: "nézz utána a neten!" :lol:

Tényleg nem ártan pár fotó a "károkról", egyszerűbb is lenne a tanácsadás is.

További szép napot!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Amikor Én így jártam, akkor cseréltem a komplett bútort, mert azt mondták "hozzá értő" emberek, hogy ez már csak rosszabb lesz nem érdemes vele semmit kezdenem, mert már úgyis megfertőzte az egész bútort. Hiába cserélem ki azt az elemet, hamarosan újra jelentkezni fog a penész. De Én úgy gondolom, hogy ha lefestettem volna, vagy valami favédő szert rákentem volna, akkor nem kapott volna levegőt a fa, és így nem is penészesedett volna be. Ha előbb láttam volna ezt az írást, akkor nem dobtam volna ki feleslegesen pénzt :D
Hellósztok!
Én tudom, hogy a penészes, gombás fabútorokat érdemesebb inkább cserélni, de akinek nincs rá módja(főleg pénzügyi gondok miatt), akkor azért még tudok valamit tenni? Valamilyen lazúr vagy lakk még nem tud állagmegóvás szempontjából segíteni(késleltetni a a bútor "halálát")?
Üdv!

Mielőtt elkanyarodnánk az eredeti témától, kisebb előadást lehetne tartani ebből, inkább csak a legfontosabbak:
A fa száradása nem egy végleges, befejezett folyamat. Mindig, az aktuális környezetének megfelelő páratartalomnak megfelelően változik. Amennyire én tudom, általában a régi időkben az asztalos 1 cm anyag száradására 1 évet várt, aztán dolgozta fel. Vagy éppen többet. Pillanatnyilag a bútoriparban is a rigófüttyöstől indulnak, amit műszárítanak, azonban még ennek is pihennie kellene, de ez - ld profit orientált gyártás - nem valósul meg. Pontosabban, gombás fertőzésű anyagot bútorgyártásra felhasználni TILOS! Legalább is elvileg. Egyébiránt a faanyagban mindig van vmekkora mennyiségű víz. A légszáraz fa kb 10% nedvesség tartalommal bír.

A penészgombákat általánosan a nagy túlélők között tartják számon. Azaz nem függenek a levegőtől, anaerob folyamat révén is képesek - ld lápok, vagy mocsarak - "működni", vagyis ha bezárjuk őkelmüket az anyagba, gondolhatjuk, akkor megszabadultunk tőlük. Sajnos nem. Ami valóban képes légmentesen zárni, az a hő, vagy az idő hatására veszít védőképességéből, az egymáshoz kapcsolódó rétegekben hajszálrepedések jelentkezhetnek, amelyeken keresztül a spórák már kijuthatnak a környezetbe, a többit már mindenki fantáziájára bízom. Tőlünk kissé nyugatabbra nagyon komolyan veszik a faforgács, fűrészpornak emberi szervezetre gyakorolt hatását, mert ebben az összefüggésben aligha gondolna is rá valaki. Inkább, mint egy asztalosműhely kellemes faillata... És kevesen gondolnák, hogy bizony idővel komoly betegségek forrása is lehet.

A favédőszerek a gyakorlatilag - elnézést aki másképp gondolja - a mesebeli abraka-dabra modernkori megfelelője. Ami valóban képes megölni a szerves élőlényeket a faanyagban, azt legtöbbször védőmaszkban, kesztyűvel viszik fel az anyagra, de nem is ajánlott egylégtérben élni később sem ilyen anyaggal. Ami viszont nem ennyire agresszív, az elsősorban inkább a megelőzésre van kihegyezve, magyarán, megkísérli a felületre jutó szennyeződéseket "lepergetni" magáról, vagy olyan réteget képez a felület mélységében, hogy azon lehetőségszerint semmi ne jusson át. Egyes termékeknél külön a gyártó ajánlja, hogy az éles sarkok mellőzése érdekében, és lehetőség szerint, letöréssel, lekerekítéssel történjen az élképzés. Létezik olajjal, más egyéb anyaggal való telítés, aminek célja, hogy a faanyagban lévő vizet kiszorítva, más anyaggal pótolva azt, biztosítsa annak hosszú élettartamát, ld vasúti villanykarók...

Hogy immár az emléletet a gyakorlatba öntsük. Az előzőekben is pusztán egy mondattal jegyeztem meg: legfontosabb a kiváltó OK megszüntetése, mert a bútor penészedése maga csak okozat. Hogy egy ilyen bútor egészét, vagy csak a jól látható megtámadott részét cseréljük, ez lehet pénzkérdés. Gyakorlatilag bármely aromás, oldószerbázisú festék, lakk jó szolgálatot tehet, hiszen a rostokba szívódva ott a még fellelhető gombákat elölheti.
Nem vitatom, az egészet kidobni, biztos, hogy valakinek ez nem megoldható. Viszont találkoztam olyannal, hogy ennek viszont sajnos a gyerek itta meg a levét. Lehet velem vitatkozni, ebből nem engedek.

Mint mindig, itt is igaz, legfontosabb a megelőzés. Gondoskodjunk róla, hogy a szekrény hátfala mögött kellő légrés legyen, hogy a kellő ventilláció létrejöhessen. Ha hőhíd okán létrejövő páralecsapódással állunk szemben, akkor az adott részt szigeteljünk. Bízhatunk a korszerű gomba és penészölőkben, de legyünk tisztában, ezek alkalmazása kockázatokkal jár.
És az embernek pusztán egy élete és egészsége van, még ha néhanapján oly könnyelműen bánunk is vele.

Elnézést, kissé lírai lett a és off-os is a vége.
További szép napot!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Én is egyetértek hogy a megelőzés a legfontosabb. Ezért kéne már az elején mindent fa dolgot kezelni. Viszont ha már kialakult a penész és nincs lehetőség komoly vegyszerekkel kiírtani és (esetleg egy fal esetében) cserélni sem nagyon lehet. Akkor viszont légmentesen lezárni még mindig jobb megoldás mint nem csinálni semmit. Igaz ez nem szünteti meg a problémát de lealább egy ideig nem tud a penész tovább terjedni.
üdv. elkészítettem a saját(családi)pergolámat,kiülőmet,de fogalmam sincs milyen favédelemmel,lazurral kezeljem le a fenyőfaelemeket.igen sokrétű a választék,viszont egy kb.50nm.-es felületem van ami sok bevonot,stb igényel.ezért szeretnék segítséget kérni,ha már sok pénzt áldozok rá akkor melyik lenne az a termék család amit érdemes alkalmazni.előre is köszönöm,ha valaki tud segíteni.
Nekem a Milesivel vannak jó tapasztalataim, a szomszédék meg Tikkurilával festettek, nekik bevált.
nem egyértelmű számomra a sok olvasgatás után:

Vizes bázisú lazúr (és alapozó) előtt is lehet olajos v félolajos beeresztést csinálni? kell?
sima lenolaj? v vm olajkence?
Üdv!

Csak a tisztánlátás miatt.
Majd minden festék valamilyen rendszerben dolgozik, ha máson nem, a festéken feltüntetik az adott típushoz ajánlott alapozó, vagy esetleg fedő-védő bevonatot, legyen az valamilyen lakk vagy viasz felület. Az alapozó ebben a megoldásban alapvetően a felülethez való jobb tapadását biztosítja a festéknek. Ezért a régebbi, oldószeres lazúroknál jól alkalmazható volt a lenolajos vagy benzinnel kevert félolajos kezelés, mivel egyúttal a felület pórustömítése is megoldódott, miközben a lazúrt is valamilyen szintetikus vagy lakkbenzines hígítással ill. tisztítással lehetett eltávolítani ecsetről, vagy felületről. A lenolajos kezelést elsősorban a lazúr kiadósságának növelése miatt alkalmazták, így jobban eleget tudott tenni a felületvédelemnek, nagyobb felületre volt elég a vásárolt mennyiség.

A vízbázisú festékek alapvetően vízzel higíthatók, és a szerszámok is tiszta, desztillált vagy ioncserélt vízzel moshatók ki, de legtöbbször speciális , akril, ecset javasolt. Alapszabályként a víz nem keveredik az olajjal,ha más megtörtént a beeresztés, ilyen esetben csak akkor végezhető el a festés, ha teljesen beszáradt felületünk van, és beeresztéskor a maradék olaj is visszatörlésre került. Az alkalmazott pigment valamennyire meg fog tapadni a felületen, de hogy milyen tartósságú lesz, arra egyetlen gyártó sem ad garanciát. Legtöbb terméknél csak portalanítás, majd 2-3 réteges felhordás javasolt, különös tekintettel a faanyag bütüs végeire!

A sima lenolajat általában a lenből préseléssel nyerik, ez lassan, hosszú időn át szárad, ezért gyakoribb a lenolajkence (firnisz), mert ez hőkezeléssel és egyéb adalékokkal gyorsabban szárad, és a faanyag besárgulása is kevésbé alakul ki. Ebből keverhető ki a félolaj (2/3 lenolajkence, 1/3 lakkbenzin) ami a benzin miatt hígabb, jobban beszívódik a rostok közé.

Remélem sikerült a lenolajos kezelésről lebeszélnem, jó munkát!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
26 hozzászólás Oldal: 2 / 2

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 25 vendég