Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
686 hozzászólás Oldal: 46 / 46
Köszönöm a választ!

Ennyi csövet nem terveztem felvinni a házba.
Eszerint a legkézenfekvőbb a zárt rendszer kialakítása, igaz, hogy nem tartom a legbiztonságosabbnak, de még mindig biztonságosabb, mint egy rossz, nyitott rendszer.

A földszint és az emelet mindenképpen külön gerincvezetéket kapna a kazánházból. Annyit tudok, hogy amíg nem lesz végleges a rendszer (nem lesz puffer tartály) addig csak a gázkazánt üzemeltetnem. Kb 2 héten belül elkezdik a ház külső szigetelését, addigra ki akarom építeni a leendő új fűtési vezetékeket, hogy később a szigetelést ne kelljen szétbarmolnom a csövek miatt.

A lényeg, hogy mindkét szinthez (földszint és emelet) vinnék egy-egy előremenő visszatérő párost én 26-os vagy 32-es ötrétegű csőben gondolkodom, remélem ez elég lesz. Az emeleten 3 radiátor +1 törölközőszárító van a földszinten 6 radiátor van ebbőll 3 db 600x600-as 2 db 1200x600-as és 1 db 2000x600-as.

Amiben még bizonytalan vagyok:
-hogy vigyem a gerincet végig a radiátorokhoz és mindhez álljak fel 16-os csővel, torló és folytószeleppel? (1. verzió).
-Vagy építsek mind a két szintre elosztódobozt szabályozható osztógyűjtőkkel és álljak ki minden radiátorhoz 16-os csővel? (2-es verzió).
Az elv szerintem mindkét esetben ugyanaz, ha folytok egy radiátort a maradék tömegáramon osztozik a többi fűtőtest. Az első verzió egyszerűbb kevesebb rombolással jár, mert a régi vastag cső helyén el tudom vinni a gerincet falon kívül. A másodiknál az aljzatban kell elvinnem minden csövet a radiátorokhoz (nyílván ez szebb, de az ésszerű beruházások keretein belül szeretnék maradni)
Mindkét esetben zárt rendszer lenne, a kazánházban lenne egy megfelelő tágulási tartály, osztó-gyűjtő és szintenként egy-egy szivattyú, esetleg egy hidrováltó egy kazánköri szivattyúval. Később ehhez jönne egy 1500-as puffer tertály, de egy-két telet biztosan a puffer nélküli verzióval, gázkazánnal kellene kifűtenem. (sajnos vagy szigetelek, vagy fűtést építek, de a szigetelés az elsődleges, hogy ne szökjön a hő).

A termotéka 25 alkalmas -e a fent vázolt rendszer működtetésére?
T. kutafaja jun. 20-i beírásához:
Kételkedem a régi előremenő-visszatérő nyomvonal követésének hasznában. A fűtött térben és külső térben vezetett csövek, készülékek között nagy különbség van. Régi német előírás szerint a fagyveszélyes térben vezetett csőre 8-10 cm szigetelés kell (és még így is átfagyhat, ha nincs áramlás, és pl. téli szabadságra magára hagyom). Tehát a külső szigetelés a csőátmérő+8 v. 10 cm volna, de nehézséget okoz a külső szigetelésben, a befaragott táblák miatt. A legújabb szigetelési gyakorlat szerint ugyan akár 20-25 cm külső szigetelés is lehet, de nem volna jobb a csövet belül vinni, és a veszteségből nyereséget csinálni? Vannak padlószegély burkolatok, szegélylécek, amik esztétikusak a lakásban.
Üdv!

Köszönöm az észrevételt.
Csak a kazánház és a lakóépület közötti kb 4m szakasz lenne kívül.
Illetve külón kört alkotna az emelet és a földszint. A radiátorokhoz menő csövek természetesen a lakótérben mennek.

Viszont a soros kialakítás olcsöbbnak tűnik, mint az osztódobozos csillagpontos.

Legalábbis kérdés, hogy jobb e az osztós radiátor megtáplálás annyival, mint amennyivel drágább a kialakítása egy meglévő épületben. ( minden padlóburkolat felszedés,beton végigvágása, csövek szigetelt elhelyezése, nyomvonal betobozása, új burkolat kialakítása).
Üdv!
Az osztós rendszer igazán új házak építésénél előnyös, amikor még szabadon lehet vezetni a csöveket. Fő előnye a jó szabályozhatóság, egyenként állítható be minden fűtőtest tömegárama, és ha egyen változtatsz valamit, az utánalevőkben nem borul meg a beállított érték. Utólagos kivitelezésnél nem rejthető el csak sok munkával (és kosszal), ezért ha a látvány is fontos, jobb a hagyományos kivitelezés.
Köszönöm a választ.

A lakásba már beálltam a 32-es ötrétegű csövekkel, és mostmár biztos, hogy falon afalon kívül a raqdiátorok alatt szépen körbeviszem a csöveket. A bejövőnél teszek egy T idomot és szépen két irányba el tudok indulni a csövezéssel. Ez a leggazdaságosabb nekem.

Viszont a kazánházba, mostmár 4 db 32-es henco érkezik a házból (földszint előremenő/visszatérő és emelet előremenő/visszatérő) és ugye ezek alulról jönnek.
- Kérdés, hogy az gond-e hogy a szivattyúk lefelé nyomnak majd? (gondolom mnidegy nekik)
- Az elosztást mivel célszerű csinálni? (gondolom egy osztó/gyűjtő páros és egy hidrováltó) ilyesmire gondoltam: http://www.poly-mix.com/aruhaz/index.php?inf_cszam=13082004-01&inc=egytermek&tcs_id=70&cnev=LUFLO%20Oszt%F3blokk%20%20%20%20%20%20%20%203%20k%F6r%20%20LM03 de nem tudom lehet e még kapni. Esetleg van más ötlet?
Sziasztok!

Én nem teljesen házilag tervezem a dolgot, de azért néhány kérdésben kérném szépen a véleményeteket.
Jelenleg van egy 82-ben B30 téglából épült 75m2 alapterületű ház. Fagerendás födém gerébtokos nyílászárók. 3 méter magas belül, de ezt levisszük gipszkartonnal 2,8-ra. Üzemel egy nyitott vegyestüzeléses, gravitációs rendszer totya kazánnal. A csővek 1", 1 1/2" méretűek és tagos lemezradiátorok vannak. A keringető szivattyú új. A melegvíz átfolyós PB vízmelegítővel készül. Mivel "ingyen" behozzák gázt jó lenne valahogy egy gázkazánt még beleszerkeszteni. Elvileg október 31-ig a kertben lesz a mérő, gáztervezővel is beszéltem már. A régi rendszer jó tehát azt megtartanánk ameddig lehet, meg tartaléknak sem rossz. Az új kazánt hőcserélővel hoznánk össze régi rendszerrel és menne alá egy 120 literes indirekt tároló. A radiátorokat föleg esztétikai okokból cserélnénk. A régi rendszer maradna nyitott. A füst mehet a ház mögé, mert a szomszéd ház kb 15 méterre van, ezért ezt 1-2 méter csővel megúsznánk. Ami érdekelne az az hogy jól tud-e úgy működni a gázkazán, hogy csak a 120 literes tárolóra és a hőcserélőre dolgozik? A gáztervező 24 kW-os kazánt fog betervezni nem nagy ez ide egy kicsit? Lesz majd külső hőszigetelés is de az még csak terv. Gondolom a hőcserélő és a 1/2"-os új radiátorok miatt vegyes fűtéskor a keringetőszivattyúnak mennie kell folyamatosan.

Köszönöm előre is!
Üdv!
Sajnos, ha lecsökkented egy gravitációs rendszerben a csőméreteket, akkor kétségessé válik az öncirkuláció, így bele kell tervezni egy szivattyút.
A gázkazánhoz nem kell indirekt tároló, kivéve ha a használati melegvízellátást kívánod vele biztosítani. A 24 KW nem olyan sok, talán majd akkor lesz, ha leszigeteled a házat és cseréled az ablakokat. Viszont a korszerű gázkazánok a névleges teljesítményük töredékén is tudnak működni, így később sem lesz baj vele. A gravitációs rendszer nagy víztömegét legalább hamar fel tudja fűteni, utána szépen visszavesz a teljesítményéből.
Arra ügyelj a szivattyú vezérlésnél, hogy ha megy a gázkazán, menjen a régi rendszer szivattyúja is,
Köszönöm a választ! :wink:
sziasztok,
orommel lattam, hogy itt egyutt megtalalhato a szakertelem es a segitokeszseg is, szoval, ha lehet, segitseget kernek kozponti futes osszeallitasahoz. kronikus csorosag miatt sajat kezuleg kellene kiviteleznem, illetve amibol lehet, kerestem bontottat, hasznaltat. ami mar megvan hozza: 500 literes puffertartaly, totya s18 kazan, illetve 4 db radiator. viszont rengeteg kerdesem lenne, koszonettel vennem, ha megvalaszolnatok, illetve adnatok tanacsokat, otleteket.
eloljaroban annyi, h eleg fazosak vagyunk sajna, a cel inkabb 25 fok lenne, mint 20...
a haziko amit be kellene futeni ilyen:
Kép
es a kerdeseim:
mennyivel meretezhetem felul a radiatorokat a gyorsabb felfutes, illetve a kesobbiekben a pufferbol a kevesbe forro viz felhasznalasa erdekeben?
otretego cso birja a vegyestuzelest a csavaros idomokkal? vagy hasznaljak acel preselheto idomokat? cel lenne a minel olcsobb kivitelezes, jo lenne ha egyedul is meg tudnam csinalni.
milyen atmeroju csoveket kell hasznalnom?
ez a csoelvezetes jo lehet? szukseges lenne tobb korre bontanom?
Kép
es amirol vegkepp lovesem sincs, hogy tudnam megoldani a vezerleset ennek az egesznek?
hogy a puffert akkor kezdje el futeni, mikor a haz mar bemelegszik, meg a kazant ne hutse tul a hidegviz, de a kazan se hutse a melegvizet, ha mar nem eg a tuz?
illetve milyen vedoberendezeseket kell mindenkeppen beepiteni?

atolvastam az egesz eddigi beszelgetest szinte, de nem tudom mi az amiket en is alkalmazhatnek.
latom, h a regulus olcsobb mint az esbe, de nem tudom, ugyanolyan az alkalmazhatosaga is?

bocsi a sok kerdesert es elore is koszonom, ha valaki veszi a faradtsagot es ad tanacsokat :)
Kedves fórumozók! Tanácsot szeretnék kérni.
Egy 90 nm alapterületű + 65 nm tetőterű családi házunk van. A fűtés jelenleg gravitációs, szivattyú nélkül egy régi típusú ÉTI-25-ös gázkazánnal ás egy vegyes-tüzelésűvel. A tetőtérben új típusú lemezradiátorok vannak, de a földszinten a régi tagos lemezradiátorok. Felújítanánk az egész alsó szintet, és szeretnék egy modernebb fűtést (pl. aljzatban futó alpex csövest) új radiátorokkal, de egyelőre a tetőtéri rendszer és a kazánok maradnának. Hogyan lehetne ezt kivitelezni, hogy mindenhol megfelelő legyen a fűtés?
Sziasztok!
Nemrég a fűtés teljes felújításon esett át, zárt rendszer, osztó gyűjtő, puffer. A kazánház a lakószint alatt van. Az a problémám hogy akkor is feljön a lakásba a melegvíz ha nem mennek a szivattyúk. Radiátor teteje forró, alja hideg. Rendes üzemben tökéletesen működik. Próbálkoztam a torló szelepek állításával, nem vált be. Mi lehetne a megoldás? Egy visszacsapó szelep megfoghatná? Vagy más a gond?
Köszönöm.
686 hozzászólás Oldal: 46 / 46

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 17 vendég