Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
553 hozzászólás Oldal: 37 / 37
Üdv!
Elkerülhetetlen, hogy egy ekkora felületet ne melegítsen fel a szoba levegője. A 36 fokos kéznek a 21 fokos csempe hidegnek tűnik, de attól még szobahőmérsékleten van a kályha. Ez a meleg átadódik a beltérnek és a beltér levegője szépen elindul a kémény felé, hisz a meleg levegő felfelé száll. A kéményben ilyen esetben elfér egymás mellett a hideg és meleg levegő áramlás közben, tehát a szobától kapott meleg miatt elindulhat egy lassú áramlás a kéményben, ami hűti a cserépkályhát. Ha nem szelel a kályha, akkor ez nem mérvadó, nem sokat vesz el a szoba hőmérsékletéből.
Szerintem nagy ágyúval lő verébre, először a radiátorok átfolyását kellene beállítani és szinkronizálni a szobák hőmérsékletét, majd ha ez nem segít, csak akkor hívni a mestert. Ennek kellene a legutolsó fázisnak lennie.
A plusz szigetelés általában nem árt, csak kérdés hoz-e annyi eredményt, mint amit rákölt?
Jó napot!
Nemrég nagyon olcsón hozzájutottam elbontott szendvicspanelekhez. Mivel 6 db 1*4 méteres darab van és a többi az már sokkal kissebb, törött elem, nem igazán tudok semmi hasznosat építeni belőle, de arra gondoltam, hogy mivel a ház padlásának csak fele van tömören gerendázva, a másik fele csak 80 cm-ként, így az utóbbi részt leszigetelném az ép panelekkel.(csak simán lefektetném a 80 cm-re található gerendákra keresztben.

A kissebb darabokból középen egy átjárót építenék és kétoldalt a megmaradt részre kőzetgyapotot terítenék.

Jó ötletnek tartjátok a panelek lefektetését födém szigetelésként? Esetleg valami fóliát tegyek alá, vagy csak simán fektessem le?
Alól gipszkarton állmennyezet van, a paneleket is már lefektettem, de gondoltam megkérdek mást is a tél beállta előtt.

Köszönöm,
Sziasztok!

Tanácsot szeretnék kérni ebben a témakörben,azzal kapcsolatban,hogy vásároltunk egy régi parasztházat (kőház) amit teljesen felújítottunk. Viszont a födémet meghagytuk mert nagyon szép fagerendás aminek a teteje teljesen le van deszkázva. A deszka tetején a padlás felöl egy vékony réteg beton volt rajta,teljesen szétrepedezve,amit mi felszedtünk és szépen letakarítottuk.Utána lepermeteztem gombaölövel meg lekezeltem mindenféle rovarölövel. Jelenleg a födém az ennyiből áll: alul vannak ugye a fa gerendák és annak a tetején vannak a deszkák lépcsőzetesen eltolva. És ennyi! Arra gondoltam és igazából el is kezdtem csinálni,hogy leterítem az egészet először egy pára áteresztő fóliával,(hogy ne potyogjon le semmi onnan fenntről be a házba mert azért elég régi ez a födém,közel 100 -éves förösfenyő az egész és vannak azért itt-ott rések),majd arra leterítek 2x10 centi kőzetgyapotot,a két réteget merőlegesen egymásra majd a tetejére szintén egy páraáteresztő fóliát. Szerintetek ez jó lehet így? Vagy mit tanácsoltok? Azt sem szeretném ha a fafödém “befülledne” és elkezdjen “rohadni” vagy ilyesmi.. :roll:
Előre is köszönöm!
Üdv:Ádám.
Szia!
Az elképzelésed jó, egyetlen változtatással. A gerendára páraZÁRÓ fóliát kell teríteni a teljes felületen a szélekig és ott felhajtva a szigetelőanyag vastagságában. A páraZÁRÓ fóliát legalább 20 cm szélességben átlapolva és az illesztési helyeken végig ragasztva kell lefektetni. Ez megakadályozza, hogy a pára a szigetelőanyagba jusson, viszont ami mégis átjutna, az a felső páraÁTERESZTŐ fólián keresztül távozni tud.
A faszerkezet nem fog befülledni, ha elég vastag a szigetelőréteg felette, mert akkor nem tud semmilyen esetben és külső hőmérsékleti viszonyok között sem harmatponti hőmérséklet alá süllyedni. Javaslom a minimum 2x10 cm-es réteget lefektetni, egymáshoz szorosan illesztve a táblákat, vagy a tekercseket, hogy ne legyen köztük légrés. Lehet vastagabb, akár 25-30 cm is. A kőzetgyapot helyett az olcsóbb üveggyapot is teljes mértékben megfelel.
Amennyiben megfelelő a szigetelés vastagsága és kivitelezése, a fa szerkezetnek nem lehet semmi baja a páraZÁRÓ fólia miatt, mert ha nem hűl harmatponti hőmérsékletre a szigetelőanyag alsó rétege, akkor nem tud kicsapódni a pára, másrészt az egész szerkezet alulról továbbra is szellőzik.
Üdv.

Most már teljesen elbizonytalanodtam, ezért itt szeretnék segítséget kérni:

Szigetelem a házat (homlokzat) és hát az a fránya gázcső...
Hogy az ördögben oldható meg szerintetek, hogy látható is legyen, de azért el is tűnjön (nem vagyok egyszerű...).
Sajnos a gáz rendszeren történt egy átalakítás (több mint 1 éve) és az átadás nem történt meg. Gondolom ezért egyenlőre nem célszerű takarni, de mekkora területet kell kihagyni alatta felette, hogy ne kössenek bele?
Azt, hogy egy 21 nm falat szigetelés nélkül hagyjak, a hőhíd miatt nem igazán volt opció.
Ezt jobb megoldás híján úgy szokták hogy ahol a gázcső fut ott kb. 15 centi széles sávban csak 2-3 centi vastag XPS lap van ragasztva ami még befér a cső alá úgy hogy nem ér neki. Egyébként ha békét akarsz az átadás után sem kellene eltakarni :)
Köszönöm!

15 cm-t elhagytam, az alá ragasztást az időjárás már valószínű nem valószínű. Érdemes a tetejére vízorros élvédőt felrakni (a vízszintes) felületen?
Kedves Fórumozók!

A szokásos mit rakjak le a födémre szigetelés gyanánt kérdéssel fordulnék hozzátok segítségért!

A kérdésben a nehézség az a födém összetétele. A ház két részletben épült, így a födém is más...
A ház fele stukatúros, alulról felfele:
- gipszkarton
- 5cm közetgyapot (fólia nélkül!!!)
- deszka ( nincs fenn mindenhol a nádszövet)
- gerenda
- deszka
- Kb 5cm beton

A ház másik fele betongerenda, tálca, salakkal. Nincs semmilyen szigetelés, sem álmennyezet.

Viszonylag sokat olvastam már a megfelelő szigetelésről, de minél többet tájékozódom, annál bizonytalanabb vagyok.

A szigetelésre 20cm közetgyapotot terveztem, nem járható felülettel. Szilárd elhatározásom volt, hogy a párazáró, 20cm közetgyapot, páraáteresztő rétegrend mindkét típus fölé jó lesz. Kérdéseim:
- az eltérő födémszerkezet miatt milyen problémaforrásokat láttok? Gondolok itt arra, hogy a harmatpont esetleg máshol lesz a ház két oldalán
- a stukatúr részen a légrés miatt kerülhet a harmatpont a párazáró alá, míg a másik oldalon fölé?

+1 a kivitelezéshez
- a talpszelemenen túl van egy kb 20cm-es betonperem, ami a falon túllóg(eddig ér ki a tető), amit nem tudom hogyan fogok tudni úgy szigetelni, hogy a későbbi falszigeteléssel egybeérjen. Mi a gyakorlati megoldás ilyen esetben? A fődémszigetelés a perem széléig felülről tud kimenni, a falszigetelés pedig alulról. Össze nem ér, mert közte van a perem...Nem lesz ott hőhíd?
A párazáró fóliázást a talpszelemenen folytatólagosan kell lerakni vagy ki kell hagyni?

Előre is tisztelettel köszönöm a válaszokat!

További szép napot!
Gábor
Kedves Fórumozók!

A szokásos mit rakjak le a födémre szigetelés gyanánt kérdéssel fordulnék hozzátok segítségért!

A kérdésben a nehézség az a födém összetétele. A ház két részletben épült, így a födém is más...
A ház fele stukatúros, alulról felfele:
- gipszkarton
- 5cm közetgyapot (fólia nélkül!!!)
- deszka ( nincs fenn mindenhol a nádszövet)
- gerenda
- deszka
- Kb 5cm beton

A ház másik fele betongerenda, tálca, salakkal. Nincs semmilyen szigetelés, sem álmennyezet.

Viszonylag sokat olvastam már a megfelelő szigetelésről, de minél többet tájékozódom, annál bizonytalanabb vagyok.

A szigetelésre 20cm közetgyapotot terveztem, nem járható felülettel. Szilárd elhatározásom volt, hogy a párazáró, 20cm közetgyapot, páraáteresztő rétegrend mindkét típus fölé jó lesz. Kérdéseim:
- az eltérő födémszerkezet miatt milyen problémaforrásokat láttok? Gondolok itt arra, hogy a harmatpont esetleg máshol lesz a ház két oldalán
- a stukatúr részen a légrés miatt kerülhet a harmatpont a párazáró alá, míg a másik oldalon fölé?

+1 a kivitelezéshez
- a talpszelemenen túl van egy kb 20cm-es betonperem, ami a falon túllóg(eddig ér ki a tető), amit nem tudom hogyan fogok tudni úgy szigetelni, hogy a későbbi falszigeteléssel egybeérjen. Mi a gyakorlati megoldás ilyen esetben? A fődémszigetelés a perem széléig felülről tud kimenni, a falszigetelés pedig alulról. Össze nem ér, mert közte van a perem...Nem lesz ott hőhíd?
A párazáró fóliázást a talpszelemenen folytatólagosan kell lerakni vagy ki kell hagyni?

Előre is tisztelettel köszönöm a válaszokat!

További szép napot!
Gábor[/quote]Sziasztok,

A napokban végig olvastam a fórumot, illetve már 2 éve tervezem a szigetelését a háznak, viszont mindig akad valami, ami miatt elbizonytalanodok. Röviden vázolom a házat és, hogy mit is szeretnék.

A ház vályog, vegyes falazat, L alakú, a négyzet alapú rész a vályog, ami 60cm vastag. A rövidebb részt utólag építették hozzá, ez tágla, illetve egy része már ytong. A ház alapja szigetelt szerencsére és a falak nem vizesednek. A felújítás során lentről felfelé a következők történtek:
- A belső aljzat kilett szedve, vízzáró lemezt kapott, azon hőszigetelés, fólia, beton.
- A belső falak gipszkartonnal lettek kialakítva, oldalt távtartókkal a szellőzés miatt, az álmennyezet kb 60cm-rel lentebb jött, így ott is van légrés. A gipszkarton latex festékkel lett kenve.
- A nyílászárók új műanyag, viszont a szellőzésre figyelünk, egyébként is mániám a szellőztetés.
- Került a mellékhelyiségbe szagelszívó ami a tetőtérbe fut ki. Illetve a konyhában a páraelszívó szintén oda fut ki.
- A födém fagerendás, alul-felül lécezett, alulról (eredeti mennyezet) vakolva, felül sártapasztás (porszáraz)
- A tetőszerkezet cserélve, tetőfólia, lécezés és cserép. Egyelőre a ragalja (ereszalja) nincs fával borítva, viszont fóliával borítottam, hogy a padlást ne fújja át a szél.
- Kívülről egyelőre a műkőlábazatot leszedtem, mert az nem tett jót a falnak, láthatóan a lábazat felett jött ki a pára. A fal kívül kőpor vakolatú jelenleg.

Tehát kívülről nincs szigetelve, a fődém nincs szigetelve.
Nyáron a ház baromi jól tartja a hűvöset, a legnagyobb melegekben is max 25-26fok volt eddig.
Télen viszont a cirkó sűrűn megy, mármint szerintem szigeteléssel lehetne csökkenteni a ház hőveszteségét, itt főleg a födémre gondolok.

Amire eddig jutottam, hogy a fődémet érdemes lenne szigetelni, a padlástér nem lesz beépítve, tehát max szervíz utat kell kialakítani. Így gondolom elegendő a:
- párazárófólia,
- 5x10-s fa sávok, közte gyapotszigetelés 10cm
- felette újabb 10cm keresztben a fa és illesztési hőhidak elkerülése végett.
- az egészet geotextillel borítani...

Csak, hogy ha a fődémet szigetelem, akkor gondolom a födém szélénél a homlokzatot is kellene, mert ha nem, akkor ott hőhíd lesz.
1. Így akkor a teljes homlokzatot kellene szigetelni? Vagy csak a koszorút körbe?
2. Ha a teljes homlokzatot (akkor vakolhatókőzetgyapot), akkor már lábazatot is (XPS)? Gondolom igen, sőt ez volt az eredeti terv.
3. Ha ideálisabb, vagy érdemesebb, akkor az is megoldható, hogy a tetőteret a szarufák között szigetelem a székállásig és a szákállás tetejét. Így bár nagyobb a szigetelt felület és lesz jópár légköbméter a födémig, viszont a párazárásos kérdés és a koszorú-homlokzat szigetelés is megoldódna nem?

Viszont nem akarok offolni, egyelőre maradjunk a födémszigetelésnél.
A födémnél azt értem, hogy párazára lentre, arra gyapot, és ha minden oké, akkor a harmatpont nem jut el a párazáróig és mindenki boldog. Csak azt nem értem, ha a pára megy fel, oda ér a párazáró réteghez, onnan hova megy, ha ki nem is csapódik? A párazáró réteg végeinél, ami a szigetelés magasságáig fel lenne húzva (tető-szarufa-födém találkozásnál pl.) távozik? Vagy úgy is lesz annyi rés, a legnagyobb igyekezet ellenére is, hogy majd a szigetelőrétegen és a geotextilen át kipárolog?
Tenger kérdésem lenne még :), de lehet már túlgondolom.



Előre is nagyon köszönöm, ha valaki végig olvassa és főleg ha válaszol is!
Nagyon sok infót kaptam az előző 36 oldalon, szóval köszönöm!
Üdv!

Sok kérdés, de ez jó, mert látszik gondolkodsz rajta. A két írásod ugyanaz a ház?
Este megpróbálom megválaszolni, de ha tudsz néhány fényképet felrakni a tetőről, akkor könnyebb lesz. :)
Plaszlo írta: Üdv!

Sok kérdés, de ez jó, mert látszik gondolkodsz rajta. A két írásod ugyanaz a ház?
Este megpróbálom megválaszolni, de ha tudsz néhány fényképet felrakni a tetőről, akkor könnyebb lesz. :)


Üdv :)

Ha az itteni és a privát üzenetben küldöttre gondolsz, akkor igen, teljesen ugyan az a két írás..ugyan az a ház.
Teszek fel képet a tetőről, bár most csak belül tudtam készíteni, mert kint már sötét volt, vakuval meg alig látszik valami.

https://photos.app.goo.gl/LiptaoPbEsEPfxUG9

Jelenleg a tetőfólia, ami a szarufáknál van a födémen, arra szolgál, hogy az ereszalját lezárja valamennyire, mert az még nincs fával borítva, fólia nélkül meg átfújná a teljes tetőt a szél.
Üdv!

Kezdjük az alapokkal, úgy könnyebb megérteni mit, miért.
A rétegrend födém szigetelésnél alulról felfelé:
- födém
- párazáró(!) fólia. Teljes felületen egységesen terítve, illesztéseknél min. 20 cm átfedéssel és az illesztéseknél lehetőleg saját ragasztószalagjával ragasztani
- hőszigetelés. Ajánlott két rétegben, hogy az illesztések átfedéssel legyenek. A szigetelőlapokat, vagy tekercseket szorosan kell egymás mellé lerakni, ne legyen légrés köztük. A szigetelőanyagtól és a használat módjától függően lehet csak leteríteni egymásra, de célszerűbb párnafák közbeiktatásával, hiszen így a lerakás közben is lehet közlekedni rajta a párnafákon. Mint írtad is, a párnafák egymással 90°-ot zárjanak be, így csak pontszerű, gyenge hőhidak keletkeznek, amik nem veszélyeztetik a rendszert, mert a fa is hőszigetelő valamelyest. lehet ezt kicsit jobbítani, a párnafák találkozási közé, a találkozási ponton lépésálló hőszigetelőanyagot berakni. Itt számolni kell az egész rendszer magasságával, mennyit jelent a plusz szigetelőanyag. Nem nagyon szoktak ilyet alkalmazni, de lehet.
A párnafarendszer lehetőséget teremt a szigetelés terhelhetőségére, ha a padlást tárolásra is akarják használni, vagy deszka közlekedő utak kiépítéséhez.
- páraáteresztő(!) fólia. Hagyja szellőzni a szigetelést, a pontatlanságok miatt a födém felől érkező pára ki tud szellőzni, és a port vagy porhavat sem engedi a szigetelőanyag rostjai közé.
- terhelhető, vagy járófelület. A megfelelő szilárdságot a megfelelő anyagválasztással, és a párnafák egymástól mért távolságának változtatásával lehet biztosítani. Fontos, olyan anyagot válasszunk, ami nem akadályozza a szigetelőanyag kiszellőzését. Ha teljesen zárt felületet kell létrehozni, akkor légrést kell létrehozni a párazáró fólia és a járófelület között, ami szellőzőréseken keresztül kapcsolódik a padlástérrel. Értelemszerűen több szellőzőrést kell létrehozni elosztva a teljes felületen.

A párazáró réteg légmentes zárása azért fontos, mert a födémen keresztül a legintenzívebb a páravándorlás. Minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a kül és beltér között, annál intenzívebb a páravándorlás. Beltérben a födém közelében a legmagasabb a hőmérséklet és ezzel szemben áll a padlás külvilággal hasonló hőmérséklete szigetelés nélküli tetőszerkezetnél. Tehát a páravándorlás feltétele adott és a pára megy is ahol tud. Ezt kell nekünk a lehetőség szerint 100%-osan lezárni, hogy ne tudjon a szigetelőanyagba kerülni.
Már sokszor leírtam én is, ezért csak kivonatosan ismétlem, ha pára jut a szigetelőanyagba, akkor azon áthaladva elér egy olyan pontot - harmatponti hőmérsékletet -, ahol kicsapódik, vízzé válik. Minél több nedvességet tartalmaz a szigetelőanyag, annál rosszabb a hőszigetelése, és annál lejjebb kerül benne a harmatponti hőmérséklet. Volt már nem egy példa a rossz zárásra és hőszigetelésre, ahol tocsogott a víz, a szigetelőanyag konkrétan vízben állt. Az ilyen szigetelésnek gyakorlatilag haszna nincs, és ha fa szerkezet is van benne, akkor csak kárt okoz. Ezért nagyon fontos a precíz fóliázás, hogy a lehető legjobban lezárjuk a pára útját.
Ennek ellenére a szigetelőanyagba csak bejut a pára, ami ha nagyon kis mennyiségű és ki tud szellőzni, akkor ki tud szellőzni a páraáteresztő fólián keresztül, nem növeli a szigetelőanyag nedvességtartalmát. Télen is vannak olyan időszakok, amikor süt a nap és a hideg ellenére megemelkedik a padlástér hőmérséklete és a kiszellőzés felgyorsul.
A szigetelőanyag vastagságával és hőszigetelő képességével megelőzhetjük, hogy bármilyen hidegben si a szigetelőanyag alsó szintjéig le tudjon hűlni, hiszen a födém fűti alulról. Ha nem érheti el soha a párazáró fólia szintjét a harmatponti hőmérséklet, akkor ott nincs párakicsapódás sem a fólia felett, sem alatta, így nem képződhet kondenzvíz a fólia alatti rétegekben. Ez magyarázza, hogy a fólia alatti részek nem károsodnak, mert nem jöhet létre a harmatponti hőmérséklet, így nincs vízkiválás, a pára a levegőben oldott állapotban marad. Másrészt a födém alulról továbbra is szellőzik, ha nem zárják le még alatta is párazáró réteggel, festékkel. A párazárásnak a födém és a szigetelőanyag között a helye!!
A födémek szerkezeti tulajdonságai nem sokban befolyásolják a szigetelés kialakítását, hiszen a szigetelés feletti hőmérséklet a mérvadó és hogy az ne tudjon az alsó rétegekben harmatponti hőmérsékletre hűlni. Egy jobb hőszigetelésű födémhez kevesebb szigetelőanyag szükséges, mert kisebb a hőkülönbség a födém felső része és a külső hőmérséklet között. Vegyes kiépítésű födémnél mindig a gyengébb hőszigetelésűhöz kell számítani a rendszer hőszigetelőképességét. Itt is a leggyengébb láncszem a mérvadó. A ház egyik felén lévő salakos feltöltésű födém jobb hőszigetelőképességgel rendelkezik, mint a másik oldali levegős, stukatúros rendszer, ezért ez lesz a mérvadó.

Remélem ez használható támpontot ad a gyakorlati megvalósításhoz.
Tisztelt Plaszlo! Tetőtér beépítésünk van folyamatban. A cserép alatti rétegrend világos. A cserép alatti szigetelés ki lenne vezetve az ereszig a deszkázatba. Jövőre kapna az épület egy külső szigetelést és csatlakozna kívülről a fal és a cserép alatti szigetelés egymáshoz. Gipszkarton mennyezet és falak lesznek. A kérdésem a térdfalra vonatkozna, ami elé szintén karton megy. A kivitelező szeretne oda is 5 cm üveggyapot szigetelést tenni, elé párazáró fóliát. Szerintem a későbbiekben ez penészedéshez vezetne. Még a tüzfal elé is menne karton, abba is tenné szigetelést belülről. Ön szerint ez így megfelelő lenne? Köszönöm. mancs.
553 hozzászólás Oldal: 37 / 37

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 21 vendég