Ezermester Fórum

Tisztelt Ezermesterek!

Szeretnék segítséget kérni házunk alapjának utólagos vízszigetelésével kapcsolatban.

Tavaly megnősültem és vettünk egy családi házat. Eddig jó a sztori.

A ház mellett egy beton mederben egy patak folyik.

A ház két épületrészre tagolható.
Az utcafronti rész egy ismeretlen korú (kb. 70 éves), több részletben épült sátortetős, MÉSZKŐ vagy Sóskúti kő alapú (még nincs mindenhol kibontva, de esélyes, hogy mindenhol az), tömör tégla falú ún.: kockaház, melyhez kb. 30 éve egy nyeregtetős épületrész lett építve. Utóbbinak valószínűleg beton sávalapja van, míg a fal B30-as téglából épült.
Az épület "L" alakú.
Mellékeltem egy alaprajzot, hátha segít elképzelni.

(a mészkő alap és a tömör tégla fal között látszik kátránypapír, de ami kilóg, az törik, régi)

A két épületrész határán, a telek pici emelkedése miatt a betonban egy lépcső van. Mellékeltem egy ábrát. (az alaprajz alatt)
A lépcső a meder oldala.
Mellékeltem két fotót, amin látható a ház patak felőli oldala.

A lakóteret belülről felújítottuk, az ablakok is cserélve lettek. A külső, homlokzati hőszigetelés előtt szeretnénk az alapot a víztől mentessé tenni.

A lakótérben a konyhaszekrény mögött penészesedés alakult ki (régebbi épületrész).
Ha beburkoljuk a házat és az alaptól jön fel a víz, akkor az bizony nem túl jó hír, mert a víz belül akar majd kiszellőzni.
Elég sok a pára bent. Ha 3 napig nem vagyunk itthon, hazatérve érezni a párát, kb 70-80%-os.

Az újabb épületrész esetében egyáltalán nincs folt vagy penész a falon, míg a tömör téglás&mészkő alapú épületrész esetében ez előfordul.

A tervem/tervünk az, hogy a betont feltörjük kb. fél méter szélességben (nem tudom mennyit kell), leásunk az alap aljáig és valamilyen kenhető bitumenes szigetelést és vízszigetelő hungarocell lapokat helyezünk rá, majd dryvit háló és vakolás.
Utána visszatöltünk valamilyen vizet átengedő (lefelé elvezető) réteget és a tetejét visszabetonozzuk.

Szeretnék segítséget kérni ennek megtervezéséhez.

Milyen szigetelés rétegrend kellhet?
Mivel kell utána visszatölteni a kiásott részt?
Meddig kell bitumenes (vagy más) szigetelés illetve vízzáró lap?

Nem dől össze az egyébként repedésmentes házunk? :O

A patak az elmúlt 1 évben már 2x nagy esőzés után kilépett a medréből, mert nincs rendesen takarítva, ami az önkormányzat/közterület fenntartó (egymásra mutogatnak) dolga lenne.

Amikor nagy eső volt a lépcsőzetes kialakítású mederfal alacsonyabb részén kijött a víz, ami körbevette a fél házat, kb 10cm magasságban. 1 nap alatt elszivárog, de biztos, hogy ez nem túl jó.

A tervünk az, hogy lehetőleg csak a patak felőli oldalon víz szigetelünk, de a régi épületrész esetében a lábazaton (ez beton) láthatóak foltok.
Nem tudom, hogy ez az alap felől szívott nedvesség-e, vagy amikor körbevette a víz a házat, akkor szívta-e meg magát.
A lábazat külső, látható része betonnal burkolt.

A patak felőli oldalon elég csak az alacsonyabb részen víz szigetelni, vagy a magasabb részén is kell? Itt elvben beton alap van és még nem volt belül penészfolt, sem bármilyen kicsapódás.

Kicsit bonyolultra sikerült, de remélem azért érthető.

A válaszokat előre is nagyon köszönöm.

[Plaszlo]

Üdv!
A leírtak alapján arra következtetek, hogy a régi épületrész alap és falak közti vízszigetelése nem áll a helyzet magaslatán, ha egyáltalán létezik. Tehát a falak az alap felől nedvesednek. Ezt csak ennek a vízszigetelésnek a pótlásával tudod megnyugtatóan megoldani, az alap egyoldali szigetelésével csak munkád lesz és a pénzed megy el, javulást nem fogsz elérni. Egy esetben lesz jó, ha kilép a patak, nem közvetlenül áztatja az alapot, de az alap alulról továbbra is érintkezik a nedves földdel és fel fogja szívni a nedvességet, pontosabban a nedvesség a kapilláris hatás miatt továbbra is felkúszik a falba.
Homlokzati szigetelés előtt ezt mindenképp érdemes megoldani. Az injektálásos módszerről hallani jót is, rosszat is, nem egyértelmű a hatása. Itt a falátvágásos szigeteléspótlás lenne célszerű és hatásos. Az alap és a fal találkozásánál fűrésszel átvágják a falat teljes keresztmetszetében, új szigetelést helyeznek bele és visszavakolják. Ezt több részletben végzik, így a fal nem repedezik meg.
Másrészt azt is meg kell vizsgálni, hogy a régi házrész padozata le van-e szigetelve víz ellen, Ha nincs, le kellene szigetelni egybedolgozva az új alapszigeteléssel, ha pedig létezik a szigetelés, akkor az új szigetelést hozzá kell kötni, hogy egységes legyen. Gondolom, már fogod a fejed, mennyi munka és pénz. Igen, sajnos nem olcsó mulatság, de ha száraz házban akarsz élni, akkor szükséges lesz meglépni.

Az új szigetelés kiegészítéseként a patak felőli oldalán, a ház alapjának alsó szintjében Drain (szivárgó) csövet kellene telepíteni, ami elvezeti a vizet a patak felé. Ha kiönt a patak, így is, úgy is elönti az alapot, de ha visszavonul, a Drain csövön keresztül hamarabb kiszárad a föld (csökken a nedvessége elfogadható szintre). Az alaptól ha el tudod vezetni a vizet, kevésbé fog nedvesedni a fal.

Írtad, kicseréltétek az ablakokat. Ez is egy csapda, ami okozhatja a penészesedést, mivel elzárja a ház természetes szellőzését. Elképzelhető, hogy a régi ablakok mellett annyira tudott szellőzni a régi ház beltere, hogy nem okozott penészesedést. Az új, jól záródó ablakok miatt megemelkedett a páratartalom és a nedvesedő, hideg falakon hamarabb kicsapódik a pára, hamarabb penészedik

Az ablakokba szereltess Hygroszabályzású (páratartalomra szabályzó) résszellőzőket, mert ezek csak akkor nyitnak, ha a belső tér páratartalma megemelkedik nem kívánt mértékben. Ezt a rendszert a télen tesztelve meglátod, kell-e további beavatkozás -> alapszigetelés. Elképzelhető az is, hogy Drain csővel és résszellőzőkkel is megoldható a problémád.
Ennek ellenére a végleges megoldás a ház vízszigetelésének kijavítása, újraépítése lenne.