Ezermester Fórum

Üdvözlet mindenkinek!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy van egy nagyon előnytelen elrendezésű lakóépületem. Keskeny, hosszú, és összesen egy darab gázkonvektor üzemel benne. A végében leválasztott fürdő teljesen fűtetlen. Főleg az épület végében bekövetkező nagy hőingadozás miatt, ott eléggé penészednek a falak télen. A fürdőben egy Ariston pro r 100 vtd bojler van felszerelve, az biztosít meleg vizet a házban. A bojler oldalán van két plusz csonk is, és úgy sejtem, hogy oda lehet egy plusz vízkört bekötni, például egy zárt kis radiátor kör vizét lehet melegíttetni a bojler meleg vizével. Arra gondoltam, hogy arra a csonkra kötnék mondjuk egy 600x700-as törölköző szárító radiátort a fürdőbe, és a fürdőn kívül még egy valamekkora lapradiátort, ezzel segítve elő, hogy a ház fürdő felőli végében is legyen egy egyenletesebb fűtés. Érdeklődnék, hogy egy ilyen bojlerre tényleg kiépíthető-e egy ilyen fűtési rendszer? Mennyire dobja meg a villanyszámlát, mennyivel fog többet fűteni a bojler, illetve milyen buktatói vannak egy ilyen rendszernek, mire érdemes figyelni a telepítésekor. Mekkora keringető szivattyú kell, milyen csövekkel érdemes szállítani a vizet, stb.
Köszönöm a segítséget és a tanácsokat.

Ilyen bojlerem van, csak 100 literes kivitelben
https://complexbt.hu/termek/ariston-pro ... reloaded=1

[lalibatyo]

Ugyanannyit fogyaszt mint bármely elektromos radiátor de sokkal egyszerűbb az elektromos radiátort felszerelni ami üzembiztosabb is . A fűtéssel a hőigényt elégítjük ki. Az mindkét esetben normál lakossági tarifás áramot használ. A hatásfoka kb ugyanaz, de a te verziódhoz kell csővezeték keringető szivattyú ami áramot fogyaszt és pénzbe kerül, ráadásul ezer problémát még felvet. Szerintem a cirkulációs meleg víz vezetékből ( nyitom a csapot és egyből meleg víz jön) merítetted az ötletet csak nem gondoltad át.

Köszönöm a választ. Egyáltalán nem gondoltam át. Általános iskola fizika régen volt már, és nem értek víz-fűtés szereléshez, egy csapot ki tudok cserélni, de nagyjából ennyi. A fejemben tényleg úgy rajzolódott ki, hogy felszerelek két radiátor, és csinálok egy kicsi zárt kört és szivattyúval keringetek benne vizet. Nem tudom mekkora lehet a bojler által előállított víz hőmérséklete, de miután a fűtéskörben keringő víz elérte ugyanazt hőmérsékletet, nem kellene ez miatt sűrűbben bekapcsolnia. Amíg melegszik, biztos sűrűbben kapcsol, de miután elérte a hűmérsékletet, csak nem tud kihűlni egy ilyen rövid körön. De ezek szerint tévedtem. A keringető szivattyú fogyasztásával számoltam, de az a kb 20-30W nem oszt nem szoroz.
De legalább hamar kiderült, hogy rossz ölet volt : ).
De ha erre alkalmatlan az a két csonk a bojleren, akkor pontosan mire jó? Valamiért csak rá tették.

[lalibatyo]

Alapvetően épp az ellenkezője miatt van az ott. Azért hogy pl a fűtés vízkörét rákötve kapj egy tárolós bojlert amit akár vegyes kazánnal akár gázkazánnal vagy esetleg valami "solár" rendszerben használati meleg vizet csináljon áram nélkül a bojlerben. Persze amit írtál az is működne csak gazdaságtalan és értelmetlen szerintem. A keringető szivattyú árának a töredékéből veszel elektromos olaj radiátort, vagy valami hősugárzót. A hatásfoka ugyanaz mint a bojleros megoldásnak. De van elektromos törölköző szárítós is.

Értem. Pont arról jött az ötlet, hogy hallottam, hogy ismerős ismerős ismerősének pont egy solar megoldással fűtötte a bojlert. Slagot dobot a tetőre és az abban felmelegedő vizet keringette be a bojlerbe, ezáltal nappal nyáron nem kapcsolt fel a bojler. Ennyit értek hozzá, azt hittem, hogy pont annyira jól működik a melegítés mindkét irányba, tehát a beletolt víz hideg ugyanolyan hatékonyan melegszik fel, mint ahogy a tetőről beküldött meleg víz fűti fel a bojlert.
Sajnos a villanymelegítők nem nagyon jöhetnek szóba. Jelen állapotban a ház nem bírna el pluszba berakott két darab, egyenként kb 2kW-os fogyasztót súlyos villamos hálózati felújítás nélkül. Több mint 100 éves épület, több sebből vérzik. Reménykedtem ebben a megoldásban, mert radiátorokat tudnék ingyen szerezni, a bojler adott és úgyis csinál magának meleg vizet, így pluszba csak keringető szivattyú jött volna plusz fogyasztónak amit ha jól láttam már 10000HUF alatt kaphat az ember, és az még azért bírható árban és fogyasztásban is. Tényleg reméltem, hogy tud annyit, hogy érdemben rásegítsen a konvektorra.
Akkor vissza tervezőasztalhoz. Köszönöm a türelmes felvilágosítást.

Üdvözlet!
Nagyon jó a gondolatmeneted, de néhány fontos technikai és biztonsági szempontot érdemes figyelembe venni:

Az Ariston Pro R VTD bojler nem kazán – ezek a plusz csonkok nem fűtési kör kialakítására szolgálnak, hanem a gyári verziók esetében pl. recirkulációs vagy biztonsági funkciókat tölthetnek be. Nincs beépített hőcserélője, így közvetlen fűtésre nem alkalmas.

Villanyszámla emelkedése: ha meg is lehetne oldani valahogyan, az elektromos fűtés így is az egyik legdrágább megoldás. A bojler a használati melegvíz mellett pluszban próbálná fűteni a fűtőkört, ami jelentősen megnövelné az energiafelhasználást és rövidítené az élettartamát.

Alternatív megoldás:

Fűtőpanel vagy konvektor a fürdőbe: Egy fali elektromos törölközőszárító radiátor vagy kis konvektor egyszerűbb és biztonságosabb megoldás lehet.

Mobil hősugárzó párakapcsolóval: pl. időzítővel és termosztáttal ellátott verziók, melyek csak akkor kapcsolnak be, amikor tényleg szükség van rájuk.

Szellőztetés és hőszigetelés: A penész fő oka valószínűleg a rossz légáramlás és a hőhidak – érdemes ellenőrizni a párát, és ha lehet, szigetelni az épület végét.

Ha mégis központi fűtés a cél: Ehhez kazán típusú fűtőeszköz (villany- vagy gázkazán) kell, zárt fűtési rendszerrel, keringető szivattyúval, tágulási tartállyal, stb. Ez jelentős beruházás, de hosszú távon megbízhatóbb és biztonságosabb.

Összefoglalva: nem javasolt a bojlerből közvetlenül kiszolgálni radiátorokat – ehhez nem lett tervezve. Inkább kiegészítő elektromos fűtést, páramentesítést és szigetelést érdemes fontolóra venni.