Figyelgetem a hozzászólásokat, azthiszem azért van amit tisztázni kell.
""A passzívházban a hővisszanyeréses szellőzető kiegészítésére alkalmazzák a talajhőcserélőt, ami télen előmelegíti, nyáron pedig hűti az épületbe érkező levegőt. Ilyen megoldással találkozhatunk a szadai családi házban is. Ennek télen van különös jelentősége, mert feleslegesség teszi a szellőztetőgépbe beépített elektromos fűtés használatát, ami szükség esetén fagypont fölé emeli a belépő levegő hőmérsékletét, illetve előmelegíti azt.
A rendszer nyáron is hatékony, mivel akkor is 20 fok körüli levegő érkezik az épületbe, ha kint 30 fok van, így nemcsak fűtésbe, hanem a hűtésbe is besegít. A talajhőcserélő egy 1,5-2 méter mélyen, az épület külső falától legalább 1 méternyire lefektetett cső, az indítópontján légszűrővel ellátott beszívótoronnyal. Mivel nyáron a beszívott levegő lehűlése miatt kondenzvíz keletkezik, ezt a legmélyebb ponton egy szifonon vagy egy gyűjtőaknán keresztül a szennyvízcsatornába vezetik. A fektetési mélységben a föld hőmérséklete tél közepén is körülbelül 6 fok, és a nyári hőségben sem emelkedik 17 fok fölé.
A csövek hosszát úgy választják meg, hogy a házba legalább 0, de inkább 1 fokos levegő érkezzen akkor is, amikor a leghidegebb az idő. Átlagos talajviszonyok mellett ez körülbelül 50 méternyi csövet jelent. Elvileg bármilyen műanyag cső alkalmas földhőcserélőnek, aminek jó a hővezető képessége és elég sima a belseje, de a gyakorlatban tanácsos speciálisan erre a célra fejlesztett csöveket választani, különben megnő a veszélye annak, hogy a házba szállított levegő minimum dohos lesz. A korszerű csöveket antibakteriális bevonattal is ellátják, hogy megakadályozzák bennük a csíraképződést.""
Aztmondja hogy.. ez egy rendkívül jól szigetelt ház, és a teljes házikó hűtéséhez járul hozzá az 50 méter cső.
Nekem csak egy szobám van, jelentősen kisebb alapterülettel, jóval kisebb légköbméterrel. Ha már arányokról beszélünk ezt azért vegyük számításba.
Lássuk a dolog másik felét. Maradjunk 50 méter csőnél, legyen ennek a belső átmérője 3 centiméter. A felülete ezek szerint közelítőleg 7 cm^2. A hossza 50 méter ugye. Ez azt jelenti hogy a folyadék amit keringetek minimum 35 liter. 40 m^3 levegő van a szobában. A nagyon maximális hőmérséklet különbség amit életképesnek tartok, az 5 fok. Azt már előrébb kiszámoltam hogy 49 Mjoule hőenergia elvonása járna 1 fok hőmérséklet eséssel. (40 m^3 levegő esetén). 35 liter víz biztosan van a rendszerben. 140 Mjoule hőt kell a vízbe pumpálnom ahhoz hogy 1 fokot melegedjen.
Mondhatjuk hogy hozzávetőleg 3 fokot tudok a levegőn hűteni, mire a víz 1 fokot melegszik.
Ha most azt mondom, hogy ha 6 fokot hűtenék a szobán, akkor 2 fokot melegedne a víz, az nem teljesen helytálló.
Ígyvan, a falaknak is van hőkapacitása, a bútoroknak is, sőt én magam is sugárzok ki hőt.
Ugyanakkor a keringetett vizem is próbál leadni hőt.
Nyilván a füvesített terület annyit jelent hogy nem közvetlen éri a földet a napsugárzás, az önözés is segít abban hogy ne forrjon fel a talaj. Ráadásnak amúgyis árnyékos hely ahova a csövek kerülnek. Sőt, a talajvíz is magas errefelé. Ezek a faktorok valamelyest kedvezőek.
Természetesen kérdéses hogy alacsony hőkülönbség mellett a radiátor amit használni fogok ekkora hőmennyiséget tud cserélni. Az is kérdéses természetesen hogy az üzemidő alatt mennyi hőt kell elszállítani, az hogy egyszer lehűtöm a levegőt nyilván nem fog tartós megoldást nyújtani. Ráadásul ahogy melegszik a keringetett közeg és hül a szoba levegője a rendszer hatásfoka mindenbizonnyal csökken, mert a kisebb eltérés a hőmérsékletben magával hordozza azt hogy a hőcserélődés lelassul.
Megkérdeztem a szakembert aki a fűtésrendszerünket tervezte és kivitelezte, ő diszkréten azt mondta nekem hogy ugyan fogalma sincsen talajhőcserélők kérdésében a méretezés menetéről, de feltehetőleg a leg primitívebb és talán ennek okán a legjobb megoldás lenne ha nem 1, hanem 2 darab lada hűtőt szereznék be helyből. egyiket a szobában helyezzem el, a másikat pedíg egy nagytérfogatú műanyag hordóban. A hordót ássam le kb 2 méterre, körülötte töltsem fel az árkot agyagos földel. Az indoklás amit adott az volt hogy támaszkodhatok nyugodtan a rendszer termetes hőkapacitására. Ezen gondolkodtam énis, bár sikerült kétségeket kelteni bennem azáltal hogy felvetettük a hordó felszínét. De tény, 200 liter vizet nem olyan egyszerű felmelegíteni. 800 Mjoule / celsius amiről beszélünk 200 liter víz esetében. A szakember szerint savasodással ne törődjek a hordóban, küldjek bele sima fagyállót. Az aluminium hűtőnek nem érdekes a savas közeg, maximum ha erős savról beszélünk eloxálódik. Hűtőbordák tekintetében az amúgy előnyös tulajdonság. Hozzátette hogyha nagyon biztosra akarok menni vegyek egy bazint. Annak 1 köbméter az űrtartalma. Továbbment a számolással, mindkét ágon. Tulajdonképpen arra jutottunk hogy szinte csak tippelni lehet hogy mennyire fog ez jól működni, mert rengeteg az olyan faktor amit képtelenség pontosan meghatározni. Ő úgy becsülte hogy a 200 literes hordó elégendő lehet ahhoz hogy a szokottnál 2-3 fokkal hűsebb legyen a szoba nyáron. Ugyanakkor a fenti bizonytalanságra hivatkozva inkább a bazint erőltetné, 1000 liter víz igencsak tömérdek hőt magába szippantana. És a felülete is elég nagy, sokkal nagyobb mint a hordóé.
Úgyhogy a döntés amire jutottam a maga nemében nagyon egyszerűnek hat. Megpróbálkozunk a mesterember ajánlatával. Az indok az, hogy egyrészt nem nagy a szoba amit kellemesebbé akarok tenni, másrészt pedíglen teljesen egyetértek azzal hogy túlsok az olyan faktor amit képtelen vagyok felbecsülni. Ugyan nem fogok 2 lada hűtőt venni, mivel a KPE csövem már megérkezett. De le fogom fektetni mind a 100 métert. És utánna bízunk a jó szerencsében
A helyzet az hogy egzakt számokkal illetve megépített példával nem találkoztam, és ráadásnak nemis igen találok olyan adatokat amiből egyértelműen elindulhatok.
és az általam számított mennyiség a példában 10 el szorzandó, tehát valóban 20 liter 15 fokos víz kell. Így 890 liter / óra kellene ha 2KW os hűtési teljesítményt el szeretnénk érni ami azért nem olyan hatalmas. 
, ahhoz kapacitás kell a kúttól. 
(1/2"-os slaggal és csatlakozókkal szerelve) Azóta óvatosabb vagyok, óránként tartok szünetet ha nagyobb területet kell belocsolnom, mivel nincs rajta úszókapcsoló. Az utcánkban szemben lévő szomszédunk még ennyit sem tud locsolni (szintén ásott, gyűrűs kút), hamarabb elfogy a vize, pedig alacsonyabban vannak, mint mi. 
