Valóban érdekesek a linkek és jó dolog a természeti erőforrások használata. Sok minden kiszedhető a cikkekből, csak az a baj, hogy a zöme hőszivattyúkra és azok méretezésére utaló adatok, nem a te terveidhez illenek. Te sosem fogsz tudni a hőelvonó berendezéseddel méterenként 10-20 W energiát kicsikarni, mert nincs benne és nem is akarsz hőszivattyút.
A „sörösdobozos” elképzelés föld alatt nem fog működni, mert a sörös dobozt úgy nyomja össze a rákerülő föld, mintha rátaposnál. Nézzük meg, mire találták ki a ezt a hőcserélőt: a napenergia hasznosítására. A sörös dobozok egymáshoz vannak illesztve egy keretben és üveg, vagy akril lap zárja le. Ez védi a külső mechanikai hatásoktól, másrészt csapdába ejti a nap hőjét (üvegház hatás), ezzel növelve a hatásfokát. Szerinted ez így működik a föld alatt? (súgok: nem!)
Azt mondod, csak a délutáni órákban kell csak a rendszered használni, így addig a föld vissza tud hűlni. Azt ne feledd, hogy a földet kívülről is melegíti a nap és a külső levegő hőmérséklete, tehát a visszahűlés már nem olyan hatásfokú. Viszont a lakásod ez alatt folyamatosan melegszik fel, a falak, bútorok egyre több hőt vesznek fel. Ezt a felforrósodott teret kívánod a szerkentyűddel lehűteni, aminek a „hidegbevitele” eleve korlátozott, max. hűvös levegő szinten, szemben a mindenhonnan meleget sugárzó és még bő tartalékokkal rendelkező falakkal szemben. A klimatizálásnak is a folytonosság a lényege, állandó hűtéssel megakadályozni a környezet túlmelegedését. A folyamatosság elve a fűtésben és a hűtésben is igaz, így sokkal energiatakarékosabb (példa erre az inverteres klíma). Úgy tűnik, még nem volt saját klímád, mert az téves nézet, hogy a klíma 15 perc alatt lehűti a szobát és akkor már rendben is vagyunk. Valóban gyorsan lehűti olyan szintre a levegőt, ami már kellemesnek mondható, de ha kikapcsolod, negyed óra múlva szinte olyan meleg lesz, mint előtte, mivel a falak és a bútorok még ontják a meleget. És ez nem kis hőmennyiség, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Csak akkor lesz jó idő, ha már ezek is lehűltek. (Ezek is gyakorlati tapasztalatok).
De nézzük a linkeket:
1 link: Sekély-geotermikus energiahasznosítás talajszondákkal. A sekély- geotermikus energiahasznosítás sekély értéke 100 m. lefelé!! Ásol ennyit? Szép dolog a méterenkénti x W teljesítmény, de tesztszondával és nem az általad elképzelt csőrendszerrel. Ezen felül nézd meg a talajmélység-hőfok diagramokat és főleg azt, hogy mikori mérések. Például júliusban 2 mélyen 19 fokos a föld hőfoka, tehát a hűtéshez már jól használható 12 fokos hőmérsékletért 5 m-re kellene leásnod!! Mennyi hűtőteljesítményt szedsz ki ebből, ha a homok hővezető képessége nagyjából megegyezik a szobád falainak hővezető képességével. Megint arányokban gondolkodj. Azt mondod, a vizes homok jobb hővezető, ez így van, de 2 méter mélyen – hacsak nem agyagos a föld nálatok -, csak éppen nedves, de nem vizes! Ezt kipróbáltam, amikor a csatorna rákötés miatt ilyen mély árkot kellett ásnom. Mondod, fű kerül a becsövezett rész fölé, amit locsolsz, ezért mindig vizes lesz a föld alatta. Megint el kell keserítselek, annyit sosem fogsz ott locsolni, hogy 2 méter mélyen cuppogjon a föld a víztől, arról nem is beszélve, hogy a nyári melegben a fű felszívja a kilocsolt vízmennyiséget, hisz csak így tud élni. Ez valahol jó neked, mert a föld alatta nem melegszik fel annyira, mintha közvetlen érné a napsütés. Gyakorlati tapasztalat – mivel gyakorló kerttulajdonos is vagyok -, hogy a nyári melegben, ha azt hiszed alaposan belocsoltad a füvet, csak túrj le 5 cm-t, és meglátod, hogy nem.
2 link: Ezzel csak az a baj, hogy kompresszoros hőszivattyúkra méretez, ez pedig messze van az elképzelt modelltől. Csak egy érdekesség:
„A csőhálózat méretezése során a fentiek szerint el kell döntenünk, hogy vízszintes vagy függőleges hőcserélőt építünk ki, illetve soros vagy párhuzamos kialakítású lesz. Azt is el kell dönteni, hogy milyen típusú elrendezést választunk egy, kettő, négy, hatcsöves, stb. Minél több csöves a rendszer,annál kevesebb árok kell, de az egy csőre vonatkoztatott talaj-hőellenállás arány romlik a csőszám növeléssel.”
A többi linken is a hőszivattyús megoldásokról van szó, az ott megadott W/m kinyerhető hőenergia hőszivattyúval – kompresszoros!! – értendő. Hiába fektetsz le mondjuk 100 m csövet, az neked nem 1500-2500 W kinyerhető hőteljesítményt jelent.
Itt egy példa ami nagyjából lefedi az elképzelésed (Ezermester cikk):
"A passzívházban a hővisszanyeréses szellőzető kiegészítésére alkalmazzák a talajhőcserélőt, ami télen előmelegíti, nyáron pedig hűti az épületbe érkező levegőt. Ilyen megoldással találkozhatunk a szadai családi házban is. Ennek télen van különös jelentősége, mert feleslegesség teszi a szellőztetőgépbe beépített elektromos fűtés használatát, ami szükség esetén fagypont fölé emeli a belépő levegő hőmérsékletét, illetve előmelegíti azt.
A rendszer nyáron is hatékony, mivel akkor is 20 fok körüli levegő érkezik az épületbe, ha kint 30 fok van, így nemcsak fűtésbe, hanem a hűtésbe is besegít. A talajhőcserélő egy 1,5-2 méter mélyen, az épület külső falától legalább 1 méternyire lefektetett cső, az indítópontján légszűrővel ellátott beszívótoronnyal. Mivel nyáron a beszívott levegő lehűlése miatt kondenzvíz keletkezik, ezt a legmélyebb ponton egy szifonon vagy egy gyűjtőaknán keresztül a szennyvízcsatornába vezetik. A fektetési mélységben a föld hőmérséklete tél közepén is körülbelül 6 fok, és a nyári hőségben sem emelkedik 17 fok fölé.
A csövek hosszát úgy választják meg, hogy a házba legalább 0, de inkább 1 fokos levegő érkezzen akkor is, amikor a leghidegebb az idő. Átlagos talajviszonyok mellett ez körülbelül 50 méternyi csövet jelent. Elvileg bármilyen műanyag cső alkalmas földhőcserélőnek, aminek jó a hővezető képessége és elég sima a belseje, de a gyakorlatban tanácsos speciálisan erre a célra fejlesztett csöveket választani, különben megnő a veszélye annak, hogy a házba szállított levegő minimum dohos lesz. A korszerű csöveket antibakteriális bevonattal is ellátják, hogy megakadályozzák bennük a csíraképződést."
Víz keringtetéssel ez persze kiküszöbölhető, de ott már nagyobb a beruházási költség. És ne feledd, különösen jól szigetelt passzív házról van szó, és ott is csak kisegítésre.
Most azt hiheted, egy kötekedő, pesszimista ember vagyok, aki a kákán is csomót keres. Pedig nem, csak fel akarom hívni a figyelmedet olyan dolgokra, amin láthatólag könnyen átsiklasz, pedig fontos figyelembe venned. Csak egy példát mondok, mielőtt a tetőtér szigetelést elkezdtem volna, egy rakás cikket, tanulmányt és leírást átolvastam, és hetek múlva mire összeállt a kép, kezdtem csak a munkának. Bizonyára így sem lett tökéletes, de az adott pénzügyi és tetőtér adottsági lehetőségekhez képest mindent megtettem a megfelelő eredmény eléréséhez.
Keress rá ezekre a témákra itt az Ezermester oldalain és Google keresőjével is, rengeteg dolgot fogsz találni, ami a segítségedre lesz, és ha minden „kerek” lesz, állj neki a munkának. Én tényleg kívánom neked, hogy működjön az elgondolásod, és remélem ezt meg is osztod majd velünk. Engem is foglalkoztat ez a téma, olvastam róla már sok cikket, de a kertet már nem szeretném felásni, így más megoldásokban gondolkozom, de mint téged is pénzügyi része akaszt meg a kivitelezésben, sajna engem is. Nem akarok most már tovább vitatkozni, úgy érzem amennyire tőlem telt rámutattam az elképzelésed laza, vagy gyenge pontjaira, ennek ellenére nagy figyelemmel fogom kísérni a megvalósítást, mert tényleg érdekel a project sikere.
Üdv: Plaszlo
), alapvető problémáim vannak ezzel is:
Van ásott kutam, nincs is messze a háztól, anyagot be tudom szerezni, miért ne?? Még egyet kell ehhez megnéznem, mivel rendszeresen locsolok nyáron a kútból, marad- e elég víz a rendszer működéséhez. Jaj még egy apróság: megtérül a befektetés?? 
Viszont érvnek szerintem jó.