Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
44 hozzászólás Oldal: 2 / 3
Üdv!

A témában ajánlom a földfűtés és a geotermikus-energia találatokra rákeresni, ahol ha nem is konkrétan ezzel a problémával, de más szempontból hasznos lehet.
Végigolvasva a hozzászólásokat egyébként nem ez az egyedüli megoldás. Anno még kacérkodtam az ún. japán napházakkal, ahol az ilyen jellegű légkondícionálást a ház É oldaláról beszívott levegő segítségével oldják(ották) meg. Itt egy magyarországi beruházó-forgalmazó, illetve példa: http://www.thermo.hu/japan.html
Viszont számbavéve, hogy kell egy szivattyú, ami a folyadékot keringteti+ egy hűtőfelületet megfúvató ventillátor, telente gondoskodni a rendszer víztelenítéséről, esetleg egy fagyállós+3 évi cserével kombinált megoldás.... Hát hosszútávon nem túl takarékos, így elsőolvasatra.
Nemrégiben a TV-ben láttam ezeket a "sörkollektoros" srácokat (ld. http://www.sorkollektor.hu). Elképzelhetőnek tartanék egy ilyen hűtőfelületet, a földbe leásva, hozzávezetések műanyag csőből kialakítva, ami egyrészt az az alumínium elemek miatt nem rozsdásodik, a keringtető ventillátort leszámítva különösebb energiát nem fogyaszt, nem kell légteleníteni, és eldobált sörösdoboz is kellő mennyiségben rendelkezésre áll. Sajnos. :( És gyakorlatilag a szoba levegőjét hűtöd, még kis ügyeskedéssel esetleg beszabályozható egy kellemes szint.

Nem garantálom, hogy működik, bár ahogy emlékszem, a Parlamentünk "légkondícionálása" is valami ehhez hasonlatos elven működik, és ahogy tudom, napjainkig annyira megállta a helyét, hogy nem tervezték át, legfeljebb új ventillátorokat használnak. :D

További szép napot.
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Ez, ez egy nagyon remek link gyűjtemény, nagyon szépen köszönöm.
A hőtani számításokat a legroszabb adatok alapján fogom elvégezni.
És találtam nem korrodáló fagyállót amit nem kell cserélni.


A linken a leg-leg-legrosszabb adat 10 watt / m^2 amit feltüntetnek. Ezt fogom alapul venni. Tudom hogy itt folyton nedves lesz a talaj, mivel a füvet öntözni fogjuk. (A terület ahova a csövek kerülni fognak be lesz füvesítve)

Elvileg "csak" 90 centi mélyre kell ásnom, és onnan 30 centiméterenként tudok 1-1 újabb csövet lefektetni. Ez jó hír, nemigen akarnék cirka 100 méter rákot ásni 0.5 méter szélesen és 1 méter mélyen. 50 m^3 föld bizton meghaladja a teljesítőképességemet.

Biztos vagyok benne hogy amint az idő engedi nekiállok kubikolni szépen, minden napra beiktatok kb. 2 óra munkát. Amit a linkeken találtam információ sokat segít, egészen bátran nekimerek állni ennek a műveletnek. -> legalábbis körvonalazódik egyre inkább hogy mibe vágom a kis fejszémet :D Egyébbiránt a 100 métere csőköteg úton van. Meg a szivattyú is, és a llada hűtő. Most egyenlőre lekötöm magam azzal hogy fabrikáljak egy dobozkát a hűtőnek amit a falra feltudok majd szerkeszteni, és a ventillátoprnak vágjak egy keretet.
Szerintem kicsit eltévedt itt már az eredeti elgondolás. Lalibátyó a linkjeivel földszondát és hőszivattyút mutatott, ami nem az, amiről először beszéltünk. A földszondát mélyre kell fúrni és az ott lévő meleg vagy forróvizet hasznosítani akár hőcserélővel a kút mélyén, akár kiemelve a vizet, hőjétől megszabadítva visszapumpálni a földbe. A másik megoldás, amikor csöveket fektetnek a földbe, ott hőszivattyúval - kompresszoros hőszivattyúval nyerik ki a föld melegét. Ezek mind jelentősebb energiafelhasználást jelentenek - igaz nagyobb hatékonysággal - mint amit Abacus elképzelt.
A sörös dobozos hőnyerő szerkezet a nap hőjét hasznosítja, ami jóval tetemesebb, mint a föld hője a pár méterrel a felszín alatt. Ez persze működhet a föld alatt is, de biztos nagyságrenddel kisebb hatásfokkal. Ezt a fajta rendszer - amiből kiindultunk -, általában vastagabb, hosszú csörendszeren keresztül áramoltatott levegővel hasznosítja a föld ezen mélységében lévő, a külvilágtól már nem annyira befolyásolt, viszonylag egyenletes hőfokát. Itt tulajdonképpen egy hőtartalékról beszélhetünk, olyasmi mint a vastag vályogfal, télen meleg, nyáron hideg, de mindig a külső értékekhez viszonyítva.
Nem mondom, hogy nem működhet ez a rendszer, mert van rá példa nem is kevés, csak ebben az elgondolásban nem lesz túl hatékony.
Tulajdonképpen ami érdekes a linkekben az közös ezekben a rendszerekben, mégpedíg a föld hőtároló/hő elvezető képessége.

A hő elvonás mindjét irányban azonos mechanizmus, tulajdonképpen a linkekből kiderül hogyan építenek hőt elvonó készüléket a földbe, és milyen paraméterek alapján méretezik azt. Ugyanez visszafele is lejátszható. Valahogy úgy ahogy autóradiátort fogok használni hűtésre. Az alapvető funkció mint hőcserélő megmarad. (Természetesen azért vannak eltérések, de alapjában véve a linkek tartalma igencsak tanilságos és megszívlelendő. )

A sörösdobozos kivitel pár szempontból éppenséggel jobbnak hat a víznél.
Végülis levegőt olcsóbb keringetni, ezzel egyet kell értenem. És a sörösdobozok hővezetőképessége biztosan jobb mint a KPE cső. De van ennek hátránya is. A dobozokban párás, hűs levegő lenne a jellemző, ami igencsak kedvez a baktériumoknak.
A KPE csőben keringetett víznek megvan az az előnye hogy zárt rendszer. Ha van is benne baci, azzal én nem fogok találkozni.

Annyi előnyöm van, hogy csak a délutáni órákban kell lehűteni a szobát, a nap többirészében nemigen. (illetve éjjel kell rádolgozni kissé.) Ez azért fontos, mert a 24 órából 8 ban terhelem a csöveket körülvevő földet hővel, a maradék 16 ban ez a kapacitás nyilván visszaállhat. Tehát az időt is faktorba kell venni. Többszörösen is, mivel az is kérdés hogy mennyi idő alatt kívánom lehűteni a szoba levegőjét. Ha már wattokról beszélünk akkor ott is megjelenik az idő.

Természetesen ha a szoba a naptól mondjuk (csak egy számot mondok) 500 watt nak megfelelő hőt vesz fel óránként, és 1 Kw a maximális hűtőteljesítményem akkor tulajdonképpen csak 500 watt nak megfelelő teljesítménnyel tudom a szoba levegőjét hűteni. Ha 2Kw teljesítményt tudok kicsikarni, akkor már 1,5 Kw amit effektíve hűtésre tudok fordítani.
Lehetséges hogy 2Kw teljesítményű hűtéssel mondjuk 15 perc alatt beáll egy kellemes hőmérséklet, ugyanakkor ha előbb kapcsol be a berendezés 30 percel, ugyanoda jutok ami a szoba hőmérsékletét érinti. Csakugye lassabban.

Másik kérdés hogy nem akarok nagy arányban változtatni a szoba hőmérsékletén, 5 fok eltérés már tényleg bravúros lenne.
Igazából minnél nagyobb a különbség a szoba hőmérséklete és a keringetett folyadék hőmérséklete közt, annál jobb hatásfokkal működik a berendezés. Tehát lesz egy életszerű hőmérséklet amit fogok tudni tartani.
Valahol a rendszer egyensújba fog kerülni.
Valóban érdekesek a linkek és jó dolog a természeti erőforrások használata. Sok minden kiszedhető a cikkekből, csak az a baj, hogy a zöme hőszivattyúkra és azok méretezésére utaló adatok, nem a te terveidhez illenek. Te sosem fogsz tudni a hőelvonó berendezéseddel méterenként 10-20 W energiát kicsikarni, mert nincs benne és nem is akarsz hőszivattyút.
A „sörösdobozos” elképzelés föld alatt nem fog működni, mert a sörös dobozt úgy nyomja össze a rákerülő föld, mintha rátaposnál. Nézzük meg, mire találták ki a ezt a hőcserélőt: a napenergia hasznosítására. A sörös dobozok egymáshoz vannak illesztve egy keretben és üveg, vagy akril lap zárja le. Ez védi a külső mechanikai hatásoktól, másrészt csapdába ejti a nap hőjét (üvegház hatás), ezzel növelve a hatásfokát. Szerinted ez így működik a föld alatt? (súgok: nem!)
Azt mondod, csak a délutáni órákban kell csak a rendszered használni, így addig a föld vissza tud hűlni. Azt ne feledd, hogy a földet kívülről is melegíti a nap és a külső levegő hőmérséklete, tehát a visszahűlés már nem olyan hatásfokú. Viszont a lakásod ez alatt folyamatosan melegszik fel, a falak, bútorok egyre több hőt vesznek fel. Ezt a felforrósodott teret kívánod a szerkentyűddel lehűteni, aminek a „hidegbevitele” eleve korlátozott, max. hűvös levegő szinten, szemben a mindenhonnan meleget sugárzó és még bő tartalékokkal rendelkező falakkal szemben. A klimatizálásnak is a folytonosság a lényege, állandó hűtéssel megakadályozni a környezet túlmelegedését. A folyamatosság elve a fűtésben és a hűtésben is igaz, így sokkal energiatakarékosabb (példa erre az inverteres klíma). Úgy tűnik, még nem volt saját klímád, mert az téves nézet, hogy a klíma 15 perc alatt lehűti a szobát és akkor már rendben is vagyunk. Valóban gyorsan lehűti olyan szintre a levegőt, ami már kellemesnek mondható, de ha kikapcsolod, negyed óra múlva szinte olyan meleg lesz, mint előtte, mivel a falak és a bútorok még ontják a meleget. És ez nem kis hőmennyiség, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Csak akkor lesz jó idő, ha már ezek is lehűltek. (Ezek is gyakorlati tapasztalatok).
De nézzük a linkeket:
1 link: Sekély-geotermikus energiahasznosítás talajszondákkal. A sekély- geotermikus energiahasznosítás sekély értéke 100 m. lefelé!! Ásol ennyit? Szép dolog a méterenkénti x W teljesítmény, de tesztszondával és nem az általad elképzelt csőrendszerrel. Ezen felül nézd meg a talajmélység-hőfok diagramokat és főleg azt, hogy mikori mérések. Például júliusban 2 mélyen 19 fokos a föld hőfoka, tehát a hűtéshez már jól használható 12 fokos hőmérsékletért 5 m-re kellene leásnod!! Mennyi hűtőteljesítményt szedsz ki ebből, ha a homok hővezető képessége nagyjából megegyezik a szobád falainak hővezető képességével. Megint arányokban gondolkodj. Azt mondod, a vizes homok jobb hővezető, ez így van, de 2 méter mélyen – hacsak nem agyagos a föld nálatok -, csak éppen nedves, de nem vizes! Ezt kipróbáltam, amikor a csatorna rákötés miatt ilyen mély árkot kellett ásnom. Mondod, fű kerül a becsövezett rész fölé, amit locsolsz, ezért mindig vizes lesz a föld alatta. Megint el kell keserítselek, annyit sosem fogsz ott locsolni, hogy 2 méter mélyen cuppogjon a föld a víztől, arról nem is beszélve, hogy a nyári melegben a fű felszívja a kilocsolt vízmennyiséget, hisz csak így tud élni. Ez valahol jó neked, mert a föld alatta nem melegszik fel annyira, mintha közvetlen érné a napsütés. Gyakorlati tapasztalat – mivel gyakorló kerttulajdonos is vagyok -, hogy a nyári melegben, ha azt hiszed alaposan belocsoltad a füvet, csak túrj le 5 cm-t, és meglátod, hogy nem. :(

2 link: Ezzel csak az a baj, hogy kompresszoros hőszivattyúkra méretez, ez pedig messze van az elképzelt modelltől. Csak egy érdekesség:

„A csőhálózat méretezése során a fentiek szerint el kell döntenünk, hogy vízszintes vagy függőleges hőcserélőt építünk ki, illetve soros vagy párhuzamos kialakítású lesz. Azt is el kell dönteni, hogy milyen típusú elrendezést választunk egy, kettő, négy, hatcsöves, stb. Minél több csöves a rendszer,annál kevesebb árok kell, de az egy csőre vonatkoztatott talaj-hőellenállás arány romlik a csőszám növeléssel.”
A többi linken is a hőszivattyús megoldásokról van szó, az ott megadott W/m kinyerhető hőenergia hőszivattyúval – kompresszoros!! – értendő. Hiába fektetsz le mondjuk 100 m csövet, az neked nem 1500-2500 W kinyerhető hőteljesítményt jelent.

Itt egy példa ami nagyjából lefedi az elképzelésed (Ezermester cikk):
"A passzívházban a hővisszanyeréses szellőzető kiegészítésére alkalmazzák a talajhőcserélőt, ami télen előmelegíti, nyáron pedig hűti az épületbe érkező levegőt. Ilyen megoldással találkozhatunk a szadai családi házban is. Ennek télen van különös jelentősége, mert feleslegesség teszi a szellőztetőgépbe beépített elektromos fűtés használatát, ami szükség esetén fagypont fölé emeli a belépő levegő hőmérsékletét, illetve előmelegíti azt.
A rendszer nyáron is hatékony, mivel akkor is 20 fok körüli levegő érkezik az épületbe, ha kint 30 fok van, így nemcsak fűtésbe, hanem a hűtésbe is besegít. A talajhőcserélő egy 1,5-2 méter mélyen, az épület külső falától legalább 1 méternyire lefektetett cső, az indítópontján légszűrővel ellátott beszívótoronnyal. Mivel nyáron a beszívott levegő lehűlése miatt kondenzvíz keletkezik, ezt a legmélyebb ponton egy szifonon vagy egy gyűjtőaknán keresztül a szennyvízcsatornába vezetik. A fektetési mélységben a föld hőmérséklete tél közepén is körülbelül 6 fok, és a nyári hőségben sem emelkedik 17 fok fölé.
A csövek hosszát úgy választják meg, hogy a házba legalább 0, de inkább 1 fokos levegő érkezzen akkor is, amikor a leghidegebb az idő. Átlagos talajviszonyok mellett ez körülbelül 50 méternyi csövet jelent. Elvileg bármilyen műanyag cső alkalmas földhőcserélőnek, aminek jó a hővezető képessége és elég sima a belseje, de a gyakorlatban tanácsos speciálisan erre a célra fejlesztett csöveket választani, különben megnő a veszélye annak, hogy a házba szállított levegő minimum dohos lesz. A korszerű csöveket antibakteriális bevonattal is ellátják, hogy megakadályozzák bennük a csíraképződést."
Víz keringtetéssel ez persze kiküszöbölhető, de ott már nagyobb a beruházási költség. És ne feledd, különösen jól szigetelt passzív házról van szó, és ott is csak kisegítésre.
Most azt hiheted, egy kötekedő, pesszimista ember vagyok, aki a kákán is csomót keres. Pedig nem, csak fel akarom hívni a figyelmedet olyan dolgokra, amin láthatólag könnyen átsiklasz, pedig fontos figyelembe venned. Csak egy példát mondok, mielőtt a tetőtér szigetelést elkezdtem volna, egy rakás cikket, tanulmányt és leírást átolvastam, és hetek múlva mire összeállt a kép, kezdtem csak a munkának. Bizonyára így sem lett tökéletes, de az adott pénzügyi és tetőtér adottsági lehetőségekhez képest mindent megtettem a megfelelő eredmény eléréséhez.
Keress rá ezekre a témákra itt az Ezermester oldalain és Google keresőjével is, rengeteg dolgot fogsz találni, ami a segítségedre lesz, és ha minden „kerek” lesz, állj neki a munkának. Én tényleg kívánom neked, hogy működjön az elgondolásod, és remélem ezt meg is osztod majd velünk. Engem is foglalkoztat ez a téma, olvastam róla már sok cikket, de a kertet már nem szeretném felásni, így más megoldásokban gondolkozom, de mint téged is pénzügyi része akaszt meg a kivitelezésben, sajna engem is. Nem akarok most már tovább vitatkozni, úgy érzem amennyire tőlem telt rámutattam az elképzelésed laza, vagy gyenge pontjaira, ennek ellenére nagy figyelemmel fogom kísérni a megvalósítást, mert tényleg érdekel a project sikere.
Üdv: Plaszlo
Sziasztok !
Annyiban mindenképp hasonló az elgondolás a hőszivattyúhoz hogy 10-15 fok különbség van a hűtőközeg (víz) és a hűtendő levegő közt. Hőszivattyúnál ez fordítva van mert a 15 fokos vizet hűtjük le közel 0 fokra és az így kinyert hőt alakítja át a hőszivattyú a már fűtésre is alkalmas 40 fok körüli hőmérséékletre. Tehát a hőmennyiség ugyanaz ha a közeg mennyisége is ugyanaz. Ezért lehet használni a hőszivattyús rendszerekhez használatos méretezést esetünkben, mert a talajhőmérséklethez képez 10-15 fokkal tér el a hőcserélőben (talajszondában) áramló víz mindkét esetben. Az már egy másik dolog hogy nincs hőszivattyú ( klíma ) a rendszerünkben ezért nem 5-10 fokos levegővel hűtjük a szobát hanem a legjobb esetben is legalább 15 fokos ( a talajból kinyert víz hőfokával eggyező) levegővel hűtjük a szoba levegőjét. Nyilván ez sosem lesz egy intenzívnek nevezhető hűtés ezért jócskán túl kell méretezni. Viszont a talajból kinyerhető hőteljesítmény az teljesen ugyanaz (méretezés szempontjából) mint a hőszivattyús rendszer esetében.
A talajszondákról annyit hogy igaz ugyan hogy 50-100 méter mélyre is telepítik ( az alját) ami a legjobb esetben is 18 fokos körüli közeg kinyerését teszi lehetővé a fűtéshez használt hőszivattyú számára. Ettől az a jobb mikor van egy termelő és egy nyelő kút és a termelő kút nagy mélységű így abból esetenként akár közvetlenül ( hőcserélőn keresztül) fűtésre felhasználható vizet tudunk nyerni. De maradjunk a kérdésnél, nekünk az a jó ha minél hidegebb vizet tudunk találni a rendszerünknek, ezért semmiképp sem lenne okos dolog nagy mélységbe telepíteni a hőcserélőnket vagy a talajszondánkat. Első hozzászólásomban már céloztam arra hogy egy kútból kinyert vizet kellene használni amit igy előmelegítenénk majd pedig kiöntöznénk a kertünkben. Én megfontolnám ezt is.
Üdv.
Üdv Abacus!
Légy szíves írd meg a szobád paramétereit:
- alapterület
- magasság
- falak vastagsága és anyaga
- nyílászárók típusa, mérete, mennyisége
- szoba felett padlás, vagy tetőtér, szigetelése milyen
- a hálószobádat mennyire süti a nap, milyen a fekvése, ablakon besüt a nap I/N, redőny vagy árnyékoló I/N
- kertben milyen a talaj: agyagos, homokos, ház mellett van árnyékos rész, vagy sem
- kertben ásott kút I/N, ha igen milyen mély, mennyire van a háztól, vízmagasság benne (ezt egy spárgára kötött súllyal le tudod mérni, ha a súly leért az aljára , húzd vissza és nézd meg meddig vizes a spárga. Célszerű nem müa spárgát használni.)
Járjunk utána a dolgoknak, eddig csak elméleteket gyártottunk, de azon kívül, hogy nyáron 30 fok szokott lenni a szobádban, mást nem tudunk. Felesleges elméleteket ütköztetni a továbbiakban, így nem jutunk előre.
lalibatyo írta: Sziasztok !
Első hozzászólásomban már céloztam arra hogy egy kútból kinyert vizet kellene használni amit igy előmelegítenénk majd pedig kiöntöznénk a kertünkben. Én megfontolnám ezt is.
Üdv.

A kutat már én is említettem az elején, de eddig nem kaptunk rá választ. Ezzel viszont megint ellenkeznem kell (bocs, de ilyen vagyok :wink: ), alapvető problémáim vannak ezzel is:
- általában elég mélyen szokott lenni a kutakban a víz szintje - kivéve a magas talajvizes részeken -, amit onnan fel kell tornáztatni egy szivattyúval. Vegyünk csak 15 métert, ahhoz is már kellhet 600 W körüli szivattyú.
- kérdéses, a vízmennyiség szabályozása, meg lehet-e oldani, hogy mindig az igényeknek megfelelő vízmennyiség jöjjön fel a "klímához" (igen meg lehet, vagy elektronikával, ha alkalmas a szivattyú rá, vagy házi vízmű, de azt a kútba kell telepíteni, vagy speciális szivattyút igényel. A házi vízműnél a szivattyú ki-be kapcsol a vízfogyásnak megfelelően.)
- kérdéses a "használt" víz elvezetése, öntözőberendezés, vagy csak elfolyatjuk valahová. A legegyszerűbb házilag elkészített öntözőberendezéshez is + csövek kellenek
- kell- ennyi víz a kertbe
- a kút vízhozama elég lesz hozzá?

Én ennek a megvalósíthatóságát egy zárt rendszerű megoldásban látom. Itt a kimenő vízzel nem lesz gond, szivattyúból is kisebb teljesítményű kell, mert a vizet itt is fel kell tornázni, de a visszamenő ág besegít a szivattyúnak. Ezt könnyebb is lenne megoldani, mert lehet egy rézcsőből készült tekercset gyártani, ami belemerül a vízbe, a felmenő és lemenő ágat meg hőszigetelt műanyag csőből. A kötések megoldása csak technikai kérdés. Itt ami gondot okozhat, ha a kút messze van a háztól, sok cső, nagyobb teljesítményű szivattyú. Persze a legnagyobb gondot a kút hiánya okozhatja.
Előnyei: jobb hatásfok, nem kell feltúrni a kertet a csőfektetés miatt, jobb szabályozhatóság, és automatizálhatóság.
Hátránya: nagyobb beruházási költségek, némi szakmai rátermettséget igényel az összeállítása.
Azt viszont tudomásul kell venni, hogy semmi nincs ingyen. Ez egy jól hangzó dolog, hogy a környezeti energiák ingyen vannak, bárki hasznosíthatja. Igen, de ez akkor is féligazság! A természeti erőforrások tényleg ingyen vannak, de a befogásuk, hasznosításuk már távolról sem. És itt jön megint a jó öreg gazdaságossági számítás, kalkuláció, megéri-e beruházni és ha igen, mennyi idő alatt térül meg.
Végül annyit foglalkoztunk ezzel, hogy már azon gondolkodom, akár megcsinálhatnám én is. :lol: Van ásott kutam, nincs is messze a háztól, anyagot be tudom szerezni, miért ne?? Még egyet kell ehhez megnéznem, mivel rendszeresen locsolok nyáron a kútból, marad- e elég víz a rendszer működéséhez. Jaj még egy apróság: megtérül a befektetés??
Üdv !
Hát ha mindent a gazdaságosság és a megtétülés oldaláról közelítenénk meg akkor sok sok dolog nem lenne környezetünkben. Maradnék az alap igazságoknál.
Ha már egyszer van kert akkor azt kell is öntözni, tehát kell víz vagy kút. Mivel egy kisebb terület öntözése is néhány száz liter vizet igényel akkor meg is van az a víz ami behűthetné a szobát. Akár mondhatnánk azt is hogy nem a "klíma" eszi az áramot hanem az öntözés. A víz és a levegő fajhője kb 1:4 ezért 1 kilogramm víz ha egy fokot melegszik akkor kb 4 kilogramm levegő (kb 3,5m3) egy fokot hűl.
De ha tíz fokot melegszik a víz (maradjunk a 35 fokos tetőtéri szobánál ) akkor 35 m3 levegő hűlt le egy liter vízből és a víz és a levegő is 25 fokos lett. Ezek szerint kb 2 liter víz hőcseréjével nagyjából egy szobányi levegő hűthető le 10 fokkal miközben 85 Kjoule hőenergiát használtunk el ami kb 0,045 Kwh.Persze ez csak az elmélet mert közben a benti levegőt melegítik a falak a bútorok a testünk a sugárzó hő és még jónéhány dolog. Kérdés hogy mennyire ? Ha azt mondjuk hogy egy 2kw os klíma elegendő a szoba hatékony hűtésére akkor munkában kifejezve 2Kwh/0,045Kwh = 44,44 amiből kb 44,44x2 liter azaz 89 liter víz 10 fokkal történő szobalevegő általi melegítése szükséges óránként ha fent akarjuk tartani a folyamatos 2Kw os hűtési teljesítményt. Ebből úgy tűnik nem is kell oly sok víz ide.
Kérdés hogy van e hiba az okoskodásomban?
Üdv.
Nem olvastam végig a hozzászólásokat,de szeretnék segíteni.
A tanácsom a következő:
Ha költséghatékony akarsz maradni a vásárlós oldalakon végy egy használt ablak klímát (tavaly már volt tízezer alatt is)
Beszerelése egyszerű és a hatásfoka megfelelő.
Amit szeretnél (folyadékhűtés) sokkal többe fog kerülni.
Már csináltam, kútvizet vezettünk végig a falakban.
Ha mindenáron ezt szeretnéd megvalósítani ötrétegű csőből csináld az a legolcsóbb és könnyű szerelni.
(a kpe csövekhez drágább az idomok)
Sok sikert a saját munkához !
wbarnabas írta: Már csináltam, kútvizet vezettünk végig a falakban.
Ha mindenáron ezt szeretnéd megvalósítani ötrétegű csőből csináld az a legolcsóbb és könnyű szerelni.
(a kpe csövekhez drágább az idomok)

Mesélnél erről részletesebben? Én még nem csináltam ilyet, érdekelne a megvalósítás, mennyire volt hatásos, zárt vagy nyílt rendszerű volt, hogyan működött, miből volt a hőcserélő, stb.
A téma onnan indult, hogy Abacus szeretett volna egy környezeti erőforrásokat -talajhőt - kihasználó szobahűtést csinálni, minél költséghatékonyabban és minél kisebb energiafelhasználással, tehát hőszivattyú, klíma kizárva.
Én meg vagyok a tamáskodó, aki nem hiszi, hogy 2 liter 15 fokos vízzel le lehet hűteni egy szobát. Ha így megy elő kell vennem a fizika könyveket. Én csak abból indulok ki, hogy a hőszivattyú - 3.2 KW-os klíma - milyen soká tud lehűteni egy viszonylag kis teret, amire tényleg lehűl, és nem csak a klíma közvetlen környezetében.
Hello !
Én meg vagyok a tamáskodó, aki nem hiszi, hogy 2 liter 15 fokos vízzel le lehet hűteni egy szobát. Ha így megy elő kell vennem a fizika könyveket.

Én nem egy szobát írtam hanem 70m3 levegőt. A kettő nem ugyanaz ne feledjük!
A víz és a levegő fajhője kb 1:4 ezért 1 kilogramm víz ha egy fokot melegszik akkor kb 4 kilogramm levegő (kb 3,5m3) egy fokot hűl.
De ha tíz fokot melegszik a víz (maradjunk a 35 fokos tetőtéri szobánál ) akkor 35 m3 levegő hűlt le egy liter vízből és a víz és a levegő is 25 fokos lett. Ezek szerint kb 2 liter víz hőcseréjével nagyjából egy szobányi levegő hűthető le 10 fokkal miközben 85 Kjoule hőenergiát használtunk el ami kb 0,045 Kwh.


Ha nem így van rossz táblázatokat néztem és-vagy a telefonomba telepített átváltó program hibás ,
de érveknek jobban örülnék mint a hitetlenkedésnek :)
(most a kerekítésekből adódó eltérésekkel ne foglalkozzunk)
Szép napot !
lalibatyo írta: A víz és a levegő fajhője kb 1:4 ezért 1 kilogramm víz ha egy fokot melegszik akkor kb 4 kilogramm levegő (kb 3,5m3) egy fokot hűl.
De ha tíz fokot melegszik a víz (maradjunk a 35 fokos tetőtéri szobánál ) akkor 35 m3 levegő hűlt le egy liter vízből és a víz és a levegő is 25 fokos lett.
Kérdés hogy van e hiba az okoskodásomban?

Egy logikait találtam:
ha 1 liter víz kb. 4 kilogramm levegőt (kb 3,5m3) egy fokkal hűt le, akkor ha a víz 10 fokot melegszik, CSAK az 1 kg (3.5 m3) levegőt hűti le 10 C fokkal, nem a 35 köbmétert 10 fokkal! 35 m3 levegőt - ha az aránypárt vesszük alapul - csak 1 fokkal tudja lehűteni, mialatt a víznek 10 fokkal emelkedik a hőmérséklete. Tehát 35 m3 levegő 10 C fokkal történő lehűtéséhez már 10 l víz kell. Megint az arányok! :wink:
És itt még nem vettük, hogy milyen hatásfokú a berendezés -> mennyi idő alatt tudja ezt az arányú hűtést megtenni, és eközben a falból és egyéb berendezési tárgyakból mekkora hőmennyiség szabadul még fel. Tehát a 2 liter víz - amit 70 m3 levegő 10 C fokos lehűtéséhez kalkuláltál - hirtelen meg fog ugrani a sokszorosára és onnantól megint jönnek a problémák, amiket említettem.
Ez még mindig hitetlenkedés ??? :roll: Viszont érvnek szerintem jó.

És még mindig nem az elképzelés ellen vagyok, csak előtte nem árt tisztában lenni mire vállalkozik az ember és végiggondolni az elejétől a végéig. Sajnos nem tudom megtervezni a rendszert, bizonyítva az elképzelés helyességét, vagy működésképtelenségét, de mivel a téma már régebben is érdekelt, sok mindent elolvastam róla és kialakult egy kép. Ez a kép meg nem azt mondja, hogy olyan egyszerű kiaknázni ezeket az ingyenes erőforrásokat.
Viszont a kútvizes hűtőberendezésnek - amit ajánlottam - már elgondolás szinten is működőképesnek kellett lennie a víz jó hővezető képessége miatt. Ezen felül a kútvíz hamarabb átveszi a környezete (föld) hőmérsékletét, mert körülötte a talaj is vizes + vízáramok miatt, így jóval nagyobb a bevonható hőpuffer a gyorsabb kiegyenlítődés miatt. Ezt az elméletemet tegnap megerősítette wbarnabas hozzászólása is, és ma egy másik fórumon is olvastam ezt igazoló hozzászólást.
Sajnos nem tudok semmilyen képlettel és számításokkal érvelni senkinek.
Tiszakécskén egy nagy családi házban szereltük a rendszert.
Semmi extra nem volt és nem is végeztünk semmilyen számítást.
Adva volt egy mély kút a legnagyobb melegben is kb 8-10 fokos vízzel.
A falakban hűtő radiátorszerűen bevéstük a 16-os ötrétegüt utánunk jött a kőműves.
A kútban szivattyú a vízet átnyomattuk a csőkígyon és vissza a kútba.
A vezérlés egy digitális szobatermosztát (asszem siemens) ami a szivattyút vezérlete.
Ennyi.
A lehűlt falakból sugárzott a hideg és a mai napig tökéletesen mükszi.
Szerintem a legjobb dolgok a legegyszerűbb ötletekből születnek és kár agyon komplikálni.
Ha vki klímaszereléssel kapcsolatosan kérdése van szívesen segítek ha tudok.
Üdv!
Igen, néha a legegyszerűbb ötletek a legjobbak, de ez vissza is tud ütni, szóval azért jó ha az ember átgondolja mit csinál, főleg ha azt a lehető legolcsóbban szeretné és még működjön is. Ez volt a téma kiindulópontja.
De most a ti megoldásotok érdekel:
Milyen szivattyút használtatok? Jó hozzá a fűtésrendszerekben, cirkóban használt 100W-os keringtetőszivattyú? Nyíltrendszerű volt? Egyszerűen felszívtátok a vizet a kútból és oda engedtétek vissza?
Már eljutottam odáig, hogy a sajátomat tervezgetem, de én zártrendszerűre gondoltam, mivel a kutat nyáron rendszeresen használom öntözésre, így a vízszintje változik. Ásott kutam van, jó mély és biztos hideg, mert a kezem fagyott le néha locsolás közben.
A hőleadót a tetőtérbe telepíteném, mert alul van klíma, de felül semmi. Ez egy teljesen a csúcsáig beépített tetőtér, hely már nincs semminek, így mindenképp falon kívüli megoldás kellene. Itt van a háló is, és jó meleg szokott lenni nyaranta, én nem bírok nagyon melegben aludni. A csöveket falba nem tudom beépíteni, maradna egy fancoil szerű hőleadó. Az ötletetek alapján végig lehetne vezetni egy csőkígyót a plafonon, de annak két negatívuma van, csúnya és minden pára azon lecsapódva, állandóan nedves lenne, vagy csöpögne.
Van ötleted?
44 hozzászólás Oldal: 2 / 3

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 14 vendég