Ezermester Fórum

[Plaszlo]

A nyílászárók még az eredetileg beépített fa ajtók, és ablakok amiket már én "szigeteltem", mert a vetemedés miatt a beáramló hideg levegő hatására, a belső ablakszárnyak lakótér felőli oldala folyamatosan párás volt. Annyit értem el, hogy jelenleg a külső szárnyak belső felületén jelentkezik a pára. A koszorú szigetelésére létezik valami házi megoldás?

A koszorúk szigetelése a homlokzat szigetelés része, amennyiben jól készítik el. Néha ki szokták felejteni, mert kényelmetlen közvetlen a tetőkinyúlás alatt dolgozni, kerülgetve a gerendákat, vagy egyszerűen nem bontják le a verébdeszkát emiatt. Elvileg ugyanúgy kellene elkészíteni, mint a homlokzatszigetelést, csak épp a fal tetején a koszorú magasságában és az alatt egy kevéssel, hogy legyen átmenet a téglafal felé. De ez is csak akkor ér valamit, ha a tetején is le van szigetelve, mondjuk a födémszigetelés részeként.

Kedves Plaszlo!

Köszönöm a rám fordított időt, de ebben az esetben sajna minden marad a jelenlegi állapotban. Majd ha megmilliomosodok, majd akkor megoldok mindent.

Üdv.

Üdv!

Családi házunk padlását (kb 100 m2) szeretnénk szigetelni és ehhez szeretnék tanácsot kérni.
Olvasgattam a hozzászólásokat és már így is sokkal előrébb vagyok mint nélkülük, de inkább leírom a pontos helyzetet.
A ház a 30-as években épült, többször lett toldva-foldva, a falak kb 30cm vastagok az előző tulaj szerint szigetelő vakolattal vakolva -ez nem tudom ma mennyire számít szigetelésnek. Betonkoszorú nincs.
A födém klasszikus(?) fa födém: nádas vakolat, fa lécek, 18cmes gerendák, és újra lécek. A léceket fedő agyag-sitt-szemét réteget, ami helyenként 5 máshol 30 cm vastag volt lehordtuk és most szeretnénk szigetelni. A tető belülről nincs fóliázva, a cserepek épek, de hát cserepek, úgyhogy ami nagyon be akar jönni az bejön.
A padlás nagy részét nem szeretnénk használni, de jó lenne, ha megmaradna egy pár négyzetméter tárolásra és a kéményseprőnek is biztosítani kell utakat.
Az eredeti ötletünk az volt, hogy azt a területet amit nem akarunk használni lefedjük 10 cm kőzetgyapottal és leterítjük fóliával, az eső és porhó miatt, a többit pedig lépésálló szigeteléssel oldanánk meg. Viszont a sok olvasgatás után elbizonytalanodtam.
Elég-e a 10 cm szigetelés?
Kell páraáteresztő fólia a szigetelés alá is vagy csak fölé, mert hogy a kőzetgyapot úgy is szellőzik?
Ha túl vékony a szigetelés az azért is baj, mert a harmatpont a szigetelőanyag alatt alakul ki és már ott elkezdődik a nedvesedés?
És úgy általában mi lenne az ideális és költséghatékony megoldás?
Köszönöm!
Anna

[Plaszlo]

Üdv!
Szerintem az egészet lépésálló szigeteléssel kellene megoldani és annak a tetejére OSB lapot fektetni, vagy rögtön az Austrotherm Padlapjával elkészíteni. Ez a legegyszerűbb, ha nem is a legolcsóbb megoldás, viszont a szigetelés teljes felületén járófelületet ad.
http://www.dalostuzep.hu/austrotherm-padlap?gclid=CKrV7fLruMICFQjKtAod4EkAqw

Kérdéseid:
- 10 cm hőszigetelés kevés, 20-25 cm lenne ideális.
- a szigetelés alá mindig PÁRAZÁRÓ fólia kell, különben semmi értelme. Fölé kell páraáteresztő, hogy kiszellőzhessen, de ezt már nem is olyan rég leírtam.
- igen, túl vékony szigetelés esetén hidegebb időszakban már a fólia és környéke is elérheti a harmatponti hőmérsékletet, ahol megkezdődik a pára kicsapódása.
- ideális megoldásra nincs aranyszabály, mindegyik házra meg kell állapítani az adott esetben elérhető legjobb megoldást. Sok mindentől függ, a ház szerkezetétől, van-e homlokzatszigetelés rajta, ha igen milyen vastagságú és kivitelezésű, a födém szerkezetétől, a tervezett fejlesztésektől, anyagi kerettől, stb.
Általában az üveggyapot fajlagosan a legolcsóbb, de ha járófelületre is szükség van, már sokkal több anyagra és munkára van szükség, akkor már szóba jöhet más alternatíva. Saját kivitelezésben a padlap a legkönnyebben kialakítható födémszigetelés, csak a pontos illesztésekre kell ügyelni.
Ezen a filmen olyan tetőszerkezet van, ami nálatok is:
https://www.youtube.com/watch?v=kj7shyMQy_8

Üdvözletem!

Egy régi építésű családi házban lakom, amire rá lett húzva egy tetőtéri szint. Mindkét légtér lakott, fűtött, napi 2x szellőztetett. A gerendázat fa, alul felül deszka borítással. Alulról náddal felrakott vakolat, felülről 5cm staffnifa, 5cm ásványgyapot és hajópadló. Be kell-e tenni szellőzőket a gerendák közé kifelé, hogy át legyenek szellőztetve (szerintem csak hőhidat képez és lecsapódik a pára a gerendákon) vagy maradhat a jelenlegi szellőzetlen, de nem párazárt megoldás? Párazáró fólia csak a tető felől a szarufákon van.

Előre is köszönöm a segítséget!

Üdv.:
Péter

[Plaszlo]

Üdv!
Konkrétan mi a problémád, hol nedvesedik?

Nem nedvesedik sehol, csak még a ráépítés előkészületekor a statikus édesapámnak állítólag mondta, hogy a fa födémet át kell szellőztetni és ezért el kell helyezni szellőzőket a födémgerendák között mind a két oldalon. Édesapám azóta sajnos elhunyt, a statikust nem ismerem, de valaki hozzáértő véleményét szerettem volna. Mivel nincsen párazáró réteg feltéve, ha megnyitom a födémgerendák közötti részt szellőzőkkel, akkor a kinti hideg levegő és a bentről felszálló meleg valahol találkozik és a pára valahol le fog csapódni, vagy rosszul gondolom? Tegyek be szellőzőket, van értelme?

[Plaszlo]

Melyik födémről van szó, a földszint és padlástér közöttiről, vagy a padlástér felettiről?

A két szint közötti födémről, nem a tetőről. A tetőnél van hőtükrös párazáró fólia, szigetelés, légrés, tetőfólia, légrés cserép. Azzal minden rendben.

[Plaszlo]

Ok, így érthető. Két fűtött(!) szintet elválasztó födémnél nem kell sem párazáró fólia, sem kiszellőztetés. A két szint nagyjából hasonló a hőmérsékletű, nincs nagy különbség a födém alső és felső fele között. Ez csak a meleg és hideg oldal közötti födémnél problémás, ahol a nagy hőmérsékletkülönbség hatására páravándorlás alakul ki. A födém hideg oldala lehűl(het) harmatponti vagy az alatti hőmérsékletre, ahol már kicsapódik a pára és vízzé alakul.
Gyakorlatilag mégis van némi hőmérsékletkülönbség a födém két oldalán, mert az alsó felén a plafon a legmelegebb, míg a felette lévő szobában a padló a leghidegebb, de ez kevés ahhoz, hogy a födém bármely részén harmatponti, vagy az alatti hőmérséklet alakuljon ki. Ha nincs harmatponti hőmérséklet, nincs kicsapódás. Másrészt ez a hőmérsékletkülönbség kevés az intenzív páravándorlás kialakulásához, arról nem is beszélve, hogy a lépcsőházban sokkal kényelmesebb a párának haladnia, mint a föémen keresztül "verekednie" magát.

Köszönöm a kimerítő választ! Így sejtettem én is, ezért nem értettem miért is kéne bármilyen szellőzőt betenni a gerendák közé. Azzal csak lehűteném a levegőt.

Még egyszer köszönöm!
Péter

üdv
segítségre lenne szükségem.
Egy hónapja vásároltunk a menyasszonyommal egy családi házat.
Vannak szépséghibái amit először nem is láttunk.
A mennyezet az szinte egész házon belül apró kis sárga pontokból áll.nem feltűnő ,csak közelről látszik.
Lehet h penész,de nem biztos mert nem szürke v fekete és csak felületi .Kicsit megkaparom a körmömmel a sárga pöttyöt és eltűnik.

Erre keressük a megoldást hetek óta.
több magyarázat is él:
-Mennyezet belülről van szigetelve 3cm nikecell ragasztó háló és festés
állitólag nem a legjobb megoldás,lehet h kevés is.
amugy mindenki a felülről javasolja a szigetelést

-gondoltunk festékhibára
nem gyakori,de akkor a spájzban miért nincsenek foltok?
-aztán a tetőre
egy óriási sátortetőnk van, szalufa,fólia,lécezés,cserép
az ellenlécezés telibe elmaradt SAJNOS , nincs légrés szinte,csak a lécezést rohasztották
gondolom felismerték a baklövést,
az egész felületen ki lett vagdosva a fólia ,mint lehajló zsebek
így viszont a lecsapodó pára és porhó , vagy akár eső a födémre jut(ami egy kopasz betonplacc)
ami szintén beszivároghat a betonba és a háló szétterítheti a nedvességet,akár apró kis foltokat is eredményezhet

Az ellenlécezés pótlása nem kis mutatvány,egy hétig nem aludnék ha nem lenne a ház felett tető,
mindig esőtől rettegnék.

A szalufák közötti utólagos fóliázást annyira nem ajánlják.
De elvileg a fent lévő kilyuggatott fóliát teljesen el kell távolítanom.Ugye?
A tetőtér beépítése egyáltalán nincs tervben.

valakinek esetleg ötlete?
mi lehet a gond?
vagy mit tehetnék?

Sziasztok!

Régi fémtetőszerkezetes hátsó épület egy részét szeretném lakhatóvá alakítani, viszont a tető/menyezet hőszigetelésével kapcsolatban nem tudok előbre jutni, ebben kérném a segítségeteket.

Készítettem pár képet ami talán segíti az értelmezést.

https://drive.google.com/file/d/0B1AMdW ... sp=sharing
https://drive.google.com/file/d/0B1AMdW ... sp=sharing
https://drive.google.com/file/d/0B1AMdW ... sp=sharing

Az épület kb 1/3át szeretném átalakítani lakhatóvá (6x4mes szoba kialakítása)
Mivel alacsonyak a vízszintes fém gerendák (2m) ezért a felemelném 80cm-t. Így trapéz alakúvá vállna a plafon adva egy remélhetőleg padlásszoba hangulatot a szobának.

Mellékelek egy rajzot az elképzelt rétegekről.
https://drive.google.com/file/d/0B1AMdW ... sp=sharing

Íme a tetőt illető elképzelés lefelé haladva, amiben tanácsotok kérném:
A hullámpala tetőt kicserélném trapézlemezre (mivel megemelem a gerendát ,gondoltam könnyíteni a tető súlyát és amúgy is cserélni kell).
A menyezet fém váza közé 10cm fastagságú üveggyapotot gondoltam
Ez a réteg alá még 10cm gyapotot tennék ami már teljesen takarna.
Hőhíd így rendben volna ?
Párazáró
Majd ez alá jönne a gipszkarton réteg.

Fórumon olvasottak alapján, a gyapot és a lemeztető közé is kéne raknom valamit (pára áteresztő és visszafelé nem engedő fóliát ?).

A lemeztető nagyobb hőt ad át, ez esetben kell még egy fólia ?

Másik gond hogy falu helyen van, és rágcsálók akadnak. Ezért szabadon hagyva a fenti gyapotos területet menynire jó ötlet ? Valami olcsó és jó megoldás ? GOndolom teljesen elszigetelni úgy sem bírom tőlük, vagy mi a tapasztalat ki vannak békülve az üveggyapottal ? hallani ilyet is olyat is.

Előre is köszönöm a segítőkész válaszokat!

Üdv.
Ákos

[Plaszlo]

Üdv!
Nem ideális helyzet, fémszerkezetű tető....hővezetés....
Belegondolva inkább a fémszerkezet alá tenném a teljes hőszigetelést. "Szendvicsben" az a probléma, hogy a fém gerendák alatt csak 10 cm-nyi lenne a teljes hőszigetelés, hiába van a gerendák között hőszigetelés, a fém jól vezeti a hőt. Ez télen okozhat gondot nagy hidegben, mert a gerendák vonalában érezhetően hidegebb lesz a belső borítás, mint köztük. Ez páralecsapódást okozhat sávokban, ami először csak színelváltozást, majd később penészesedét okozhat. Fa szerkezeteknél is fellép ez a jelenség, de sokkal kisebb mértékben, mivel a fa jobb hőszigetelő mint a vas.
A szigetelést védeni kell a víztől, főleg a vízszintes felületen lévőt, mivel nem lesz felettük födém. Ezért nem ártana már a héjalás (lemez tetőborítás) alá is fóliát rakni, hogy a héjaláson átjutó csapadék kifolyjon a szabadba.
A lemeztető pillanatok alatt átmelegszik és sokkal magasabb a hőmérséklet alatta,mint a cserép alatt. Ezért érdemes a szokásosnál nagyobb, legalább kétszeres szellőzőrést kialakítani és a felmelegedett levegő szabad kijutásáról gondoskodni. Ez a magasítás miatt a lakótérbe kerülő tetőszerkezetnél lesz érdekes, különben nagyon hamar át fog melegedni a szigetelés és az alatta lévő lakótér.

Rétegrend belülről kifelé:
- belső burkolás
- párazáró fólia
- szigetelés
- páraáteresztő fólia
- tetőszerkezet


A rágcsálók nagy gondot jelentenek, főleg az olyan épületeknél, ahol megszokták, hogy szabadon járkálhatnak. Az átalakítás után is visszajárnak és nem ijednek meg sem az üveg -, sem a kőzetgyapottól, lazán befészkelik magukat, hiszen ott melegebb van, mint a szabadtérben. Sajnos volt olyan fórumtársunk, aki régi pajta épületet alakított át lakóépületté és a rossz kivitelezés miatt is, pár év múlva az egész tetőszerkezetet újra kellett szigetelni. Az üveggyapotban vidáman éltek az egerek, szétrágtak mindent.
Lehet ellenük küzdeni méreggel. csapdával, macskákkal, de kizárni őket véglegesen rettentően nehéz. Meg kell akadályozni, hogy az átalakított tetőrészbe be tudjanak jutni. Elfalazni a szabadon maradt épületrész tetőrészétől, fémlemezzel, fémhálóval lezárni a bejutási lehetőségeket. Rengeteg plusz költség, hiszen lazán felmásznak a falakon, átrágják a fát, műanyagot, ami gyengébb anyag a fogaiknál.

Üdv mindenkinek!

Padlás szigetelés és aljzatkiegyenlítéssel kapcsolatos kérdésem lenne.
Jelenleg salakkal vannak feltöltve valamennyire a gerendák köze. A gerendák tetejéből még több cm kilátszik. Ehhez lenne szükségem valami kiegyenlítésre. Olvasgattam és arra jutottam, hogy könnyűbeton lehetne a megoldás, mivel így egy szilárd egyenes felületet kapnék, amin könnyebb dolgozni, viszont azt nem szeretném, hogy a beton miatt átázzon a plafon.
Az egész rétegezés valahogy így nézne ki alulról felfelé:
- a régi salak réteg
- könnyűbeton, annyi, hogy a gerendákat ellepje.
- párazáró fólia
- 2x5 cm AT-N100-as EPS, mivel a könnyűbeton is szigetel
- 5cm könnyűbeton
- kopásállóréteg. Azt olvastam, a könnyűbetonra kell.

Tudna valaki véleményt írni az elgondolásomról. Mennyire terhelhető a könnyű beton? Szekrényláb alatt megroppan-e? Ha esetleg egy szobát szeretnék később kialakítani, arra alkalmas-e ez a megoldás?

A véleményeket előre is köszönöm,
Üdvözlettel,
Norbert