Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
576 hozzászólás Oldal: 2 / 39
Üdv!
A fólia a lakott térből, a födémen átjutó párától védi a szigetelőanyagot. Ez főleg szálas hőszigetelőknél fontos, mert a pára nagy mértékben rontja a hőszigetelő képességét. A pára a szigetelőanyagokban, falakban a melegebb részből a hidegebb felé vándorol és minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál intenzívebb ez a vándorlás, annál nagyobb a páranyomás. A párazáró fólia ezt a páravándorlást igyekszik megakadályozni, illetve a minimálisra csökkenteni.
Alapvetően a párazárás lényege: nem engedjük a párát a szigetelőanyagba jutni, de ami mégis belekerült, azt hagyjuk kiszellőzni, hogy ne sűrűsödjön fel és ne csapódjon ki a víz benne.
Ahol nem lesz padlap, ott érdemes két rétegben lerakni a lapokat, az illesztéseket egymással lefedni. Azonban itt is fontos a lapokat szorosan egymás mellé illeszteni, mivel könnyű szabni, nem lehet gond a méretre vágás és pontos illesztés. A rések, hézagok hőhidat okoznak, ami egyrészt rontja az egész rendszer hőszigetelését, másrészt a hőhidas részeknél csapódik ki először a levegő páratartalma, ez lehet belül a födémen, de lehet a szigetelőanyag hézagaiban is. A szigetelőlapokat lehet ragasztani, de egymással az oldalait nem szabad összeragasztani a gyári ragasztójukkal, mert a ragasztóanyag hőszigetelési értéke jóval kisebb az eps-nél, így ez is hőhidat okoz. A ragasztási előírásokat, eljárásokat a nagyobb gyártók a weboldalukon elérhetővé teszik, érdemes elolvasni. Már kaphatók purhab szerű ragasztóanyagok is, amit könnyű kezelni és rugalmasabb, mint a hagyományos ragasztók.
A lépésálló eps lapokat le lehet fedni OSB lappal, de nem szabad túlterhelni, a gyártó megadja a terhelhetőségét a szigetelőanyagoknak.

A belső terek vizesedését nem a födém párazárása okozza, hanem a szellőzés, vagy szellőztetés hiánya, a túlzott páraképződés és a hideg, szigeteletlen felületek, zömmel a szigeteletlen betonkoszorú.
Általában akkor jelentkezik:
- ha felázik a fal az alap szigetelésének sérülése, elégtelensége, vagy hiánya miatt. Idővel sajnos tönkremehet.
- korszerű nyílászárók beépítésével megszűnik a szobák az ablakok résein keresztüli természetes szellőzése
- a lakásban elhelyezett nyílt égésterű fűtőeszközöket (kályha, cirkó) lecserélik zárt rendszerűvé, vagy lekerül a pincébe, így megszűnik a levegőelszívó és cserélő hatása. Sokszor ez a probléma a lakásfelújítások után, a sok korszerű berendezés és nyílászáró beépítése után egyszerűen megszűnik a lakás szellőzése, dunsztba kerül. Ilyenkor lesz nagy tanácstalanság, a felújítás után, mikor rengeteg pénzt beleöltek, olyan problémák jelentkeznek, amiket eddig hírből sem ismertek.
- túlzott páratermelés, mint főzés elszívó nélkül, gyakori hosszú forróvizes fürdés a lakás felé kiszellőztetve, sok mosás és ruhaszárítás a szobában.
A nedvesedést a lakást gyakoribb szellőztetésével meg lehet előzni, de ha ez kevés az ablakok kereteibe szoktak páravezérelt szellőzőket beépíteni, esetleg aktív szellőztető berendezést telepíteni.
Elmondható a párásodás, vízlecsapódás és későbbi penészedés általában a szellőzés hiányára utal, függetlenül attól, mi a kiváltó ok. A régebbi távolról sem tökéletesen záródó ablakok résein folyamatosan tudott szellőzni a lakás, így csak extrém esetekben fordult elő penészedés.
[quote="Plaszlo"]Üdv!
Kérdések:
- mikor költöztetek be?
- mikor kezdődtek a problémák? (csöpögés és páratartalom)

Az, hogy állt egy évig, még nem jelenti ki is tudott száradni. Felteszem zárt ablakok és ajtók mellett állt egy évig, szellőzés szinte nulla. A nyílászáróid szinte tökéletesen szigetelnek, zárt állapotban nem enged semmi légmozgást. Elsősorban a rendszeres szellőztetéssel próbálkozzatok, akkor miként változik a páratartalom. Érdemes lenne páratartalom mérővel is figyelni a levegő páratartalmát és aszerint szellőztetni.
A csövek hőszigetelését mindenképp próbáld ki. Ha rendesen szigetelték a födémet, akkor a padláson hideg van, a csövek falán lecsapódik a benti páradús levegő páratartalma és visszafolyik. Nézd meg, van-e kivezetése a csőnek a szabadba, mert akkor állandó légmozgás van a csőben, így a páralecsapódás és visszacsöpögés állandó lesz. Próbáld eltömíteni pár napra, majd utána a tömítést kiszedve megnézni, mennyi víz gyűlt össze. Valamennyi lesz benne, de ha sikerül megállítania légmozgást, a páratartalom lecsapódás is megállítható....

Végül is azt csináltam, hogy felmentem a padlástérbe, és a hidegben futó csöveket szépen megbontottam. A szigetelés fölött pár centire pedig a lentről jövő csövet leszigetelőszalagozatam :) Így a pára nem megy föl, és nem is tud lecsöpögni, de gondolom nem is keletkezik, mivel szellőzik, és a hideg csövekben hideg levegő kering.
Talán nem a legszakszerűbb :D
A célt elérted, bár távolról sem szakszerű, egy lelkiismeretes villanyszerelő huhogna a megoldáson. Akkor lesz gondod vele, ha valamiért a benne futó vezetékeket ki kell húzni, vagy be kell húzni még mellé. A megbontott részeket ne hagyd szabadon, tegyél rá eggyel nagyobb méretű csövet védelemnek. Hosszában vágd fel, húzd rá a szétbontott részre, hogy legyen bőven átfedése és szigszalaggal tekerd végig. Elektromos kábel ne legyen szabadon.
Üdvözlet mindenkinek!

Nem rég kezdtünk házunk építésébe és eljött az ideje a szigetelésnek. Ti melyik anyagot, technikát javasolnátok a leginkább? Nekünk a legtöbben a kőzetgyapotot ajánlották. Találtunk is most egy elég kedvező ajánlatot http://akcio.lambda.hu/ Ti ismeritek ezt a márkát, tudtok róla valamit? Vagy más megoldást javasolnátok? Köszi szépen.
Üdv!
Tető, vagy födémszigetelés? Valamit írj a házról is, gerendák, födémszerkezet, elképzelések, stb.
Amúgy ismerem a márkát, dolgoztam vele.
Üdv Mindenkinek!

Nemrég kibővítettem a házamat egy ebédlőrésszel. Ennek a padlásrészét szeretném szigetelni ásványgyapottal. A probléma az, hogy a gipszkartont már felcsavaroztuk. A kérdésem az lenne, hogy kell a gyapot alá fólia, illetve mit tegyek az ásványgyapot fölé, ha könnyebb tárgyak tárolására is szeretném használni a padlást?

Válaszokat előre is köszönöm!
P.
Szia Pytyuka!

A kérdésedre, ha jól értettem, akkor a következő a válaszom: Nem kell semmit a födémre helyezned, nyugodtan végig guríthatod a szigetelőanyagot!
Amennyiben szeretnél esetleg pár dolgot fenn tartani a padláson, akkor a következőt kell tenned!
Pontosan nem tudom, hogy mekkora felületet szeretnél használni, de akár az egész padlásodat is teljesen ledeszkázhatod a következőképpen.
Fektess le minimum kettő, egymással lehetőleg párhuzamos fagerendát( azért fát, mert a fa nem hővezető és nem keletkezik hőhíd!)és úgy terítsd le a szigetelőanyagot! Utána nyugodtan deszkázz le akkora felületet, amekkorát használni szeretnél! Ha meg tudod úgy oldani, akkor az lenne a legjobb, ha közben nem lépsz rá, mert akkor sérülhet és veszít a hőszigetelőképességéből! Nem tudom, hogy helyileg merrefelé szeretnéd ezt megcsinálni, de, ha budapesten, akkor szívesen adok árajánlatot a választott termékre, mert cégem kivitelezéssel és építőanyagkereskedelemmel is foglalkozik!
A saját házunkon is simán csak le van terítve. érezhető a különbség! De még nyáron is!

Üdv: Tommy
Kedves Tomitaf kft!

Köszi a választ. Ezt így értem, de lehet, hogy én nem fogalmaztam érthetően :oops: . Én a gerendák közzé szeretném a szigetelést tenni, ugyanis felülről még semmi nincs a gipszkarton fölött! Kb. 90cm-es gerenda közzel és 15cm-es gerendákkal.

Üdv. P.
Pityuka!
A szigetelés alá párazáró fóliát illik rakni, főleg ha be akarod borítani a szigetelőanyagot a járhatóság kedvéért. Ennek az a lényege, hogy a zárt meleg tér felől a pára elindul a hidegebb részek felé, és ha a szigetelőanyag közte van, akkor azon keresztül. A lehűlt (hűvösebb) szigetelőanyagban a pára kicsapódik és az átnedvesedett szigetelőanyag hőszigetelő képessége erősen romlik. Az 1 réteg gipszkartont nem lehet komoly párafékező anyagnak tekinteni. Elvileg szabadon álló szigetelőanyag ki tudna szellőzni, ha a padlástér megfelelően szellőzött, de borítással már nem lesz az. A fóliázást sem lehet tökéletesen párazáróvá tenni, mivel kis rések mindig adódnak, ahol a pára átszökhet, ezért fontos, hogy a szigetelőanyagba mégis bejutott pára is ki tudjon szellőzni. Ezért nem lehet a szigetelőanyagot párazáró módon a tetején lezárni.
Tehát a rétegrend helyesen:
- gipszkarton
- párazáró fólia
- szálas szigetelőanyag a gerendák között
- a gerendákra merőlegesen rögzíts minimum 5x5, vagy 5x10-es méretű - attól függően, a teljes szigetelés milyen vastag lesz - staflifákat és ezek közét töltsd ki szigetelőanyaggal. Így kizárható a gerendák okozta hőhidasság. A fa rosszabb hőszigetelő, mint a szálas szigetelőanyag. A szigetelőanyagot porfogónak geotextiliával lehet borítani, ez megvédi a portól, de hagyja szellőzni.
- a végén deszkával, vagy pozdorjalemez csíkokkal tudod borítani a járhatóság miatt, de hagyjál a deszkák között 1 cm-nyi rést a szellőzés miatt.

A simán lerakott szálas szigetelőanyag akkor lenne számodra megfelelő, ha rendes (nem 1 réteg gipszkarton) födémre terítenéd és nem akarnál járkálni rajta. Viszont ekkor is ajánlatos a párazáró fólia alá.

Ha nem akarod a gipszkartont alulról megbontani, akkor kényszermegoldásként terítsd le az egész födémet párazáró fóliával úgy, hogy a gerendákat is leteríted vele. A fóliát átlapolással és ragasztással tedd folytonossá, ügyelj a kis rések eltakarására is. Ezután töltsd ki szigetelőanyaggal a gerendák közét, majd az előbb leírt módon keresztlécezéssel a következő réteget az előbb leírt módon.
A gerendák gomba és rovarkártevők elleni védelmét a még a fóliázás előtt csináld meg, ha esetleg kimaradt volna.
Persze ettől el lehet térni, de lehet, hogy évek múlva megbánod és akkor sokkal többe fog kerülni a felujítás.
Köszi a bőségesen kifejtett felvilágosítást. Megkaptam belőlle a kérdésemre a választ! Sőt még egy kicsit többet is! :D
Üdv. P.
Tisztelt Hölgyem / Uram!

Vettünk egy családi házat. A padlás betongerendás, és a födém belülről van 5 cm hungarocellel szigetelve. A gerendák felülről még nincsenek lebetonozva.
Le fogjuk betonozni a tetejét és plusz 12 cm hungarocell szigetelést fogunk rakni a beton alá.
Milyen fóliát ajánlana a 12 cm hungarocell alá és fölé ebben az esetben?
A belső oldali 5cm-es szigetelést nem szeretnénk lebontani, mert komoly ráfordítást igényelne.

Milyen hátrányai lehetnek annak, ha a betongerendás födém belülről (5cm - jelenleg) és kívülről (12 cm - tervezett) is hungarocell szigetelést kap?
Ilyen esetben is indokolt a párafékező fólia a 12 cm HC alá?

Köszönöm válaszát!

Üdvözlettel:
Horváth Gyula
Egyáltalán nem szerencsés dolog a belső szigetelés, ha lehet a födém fölött is. Ez egy hibrid megoldás lesz. Normális esetben a szigetelés alá kell párazáró fólia, hogy a meleg lakott térből a hidegebb padlás felé vándorló párát meg lehessen állítani. Kiszellőzött szigetelés esetén - ha a padláson elterített szigetelőanyagra nem kerül borítás és a padlás is megfelelően kiszellőzött - nem kell párazáró fólia a szigetelőanyag alá. Hungarocellnél kicsit más a helyzet, hisz a hungarocell maga is nagymértékben párazáró tulajdonságú. Viszont a betonozás miatt a hungarocellre mindenképp kell egy technikai vízzáró fólia, hogy a híg beton ne tudjon befolyni közé, mert hőhidat okoz. Így eldőlt a fólia helye, ebben az esetben nem kell alá is párazáró fólia.

Gondolkozott azon, hogy esetleg betonozás helyett padlappal szigetelje a padlást?
http://www.proidea.hu/termekhir-1/austrotherm-padlap-az-optimalis-megoldas-1636.shtml

A betonozás árából kijönne a padlap és a normál hungarocell közötti különbség, gyorsan és kosz nélkül lehet lerakni, és járható felületet kap.
A 12 cm hőszigetelést kevésnek tartom, a mai elvárásoknak a 20 cm-es rétegvastagság jobban megfelel, ezzel sok fűtőanyagot lehet megspórolni és nyáron sem melegszik annyira fel a ház. Ma már 20-30 cm közötti rétegvastagságot ajánlanak padlásfödém szigetelésre.
Mint épületfiz. és a szakma szeretete okából néhány alap dologgal megpróbálok Nektek a fórumozóknak segíteni a szigetelés egyre fontosabb területén.
http://www.extramobilhazak.hu/u-ertek_kalkulator.html
hol a helye a párazárónak, hogyan szigeteljünk: http://www.gyorshazak.extramobilhazak.h ... studo.html

(most 8 rétegre, többféle fal, födém, tetőre és többféle külső elhelyezkedésre, táblázatos lambda érték is van és néhány javaslat. Úgy készült, hogy a "laikus felhasználó is lehetőleg eligazodjon, de használni tudja a szakember-, mester ember is)
..ez a link segítség lehet a megfelelő lambda hővezetési értékű anyag fajta választásához és a kívánt -számított- vastagságból eredő U érték (u hőátbocsási érték) eléréséhez...
hol a helye a párazárónak, hogyan szigeteljünk: http://www.gyorshazak.extramobilhazak.h ... studo.html

Néhány pontatlan vagy inkább helytelen itt olvasható "javaslatokkal" kezdeném:
... hagyjatok legalább 1cm rést a lefedések között, hogy a pára ki tudjon menn...
...elhagyható a páraáteresztő fólia, ha a...
...elegendő, ha lezárod a felületet és kihajtogatott papír dobo...


Ha az alábbi folyamatok lényegét megértjük, a szigetelést ettől kezdve nem tudjuk majd "elrontani".
Ígérem, lehetőleg kerülöm a szakzsargont...

hol a helye a párazárónak, hogyan szigeteljünk: http://www.gyorshazak.extramobilhazak.h ... studo.html < itt szinte minden kérdésre gyakorlati választ kaptok

1. A pára úgy viselkedik a levegőben, mint annak minden egyéb alkotója, egyenletesen igyekszik kitölteni a teret. A mindenkori mennyisége meg hőmérséklet függő. Ebből eredően ameddig mehet, ott mindenhol jelen lesz és nem csak a réseknél. Ennek alapján talán érthető, miért kell belül a meleg oldalon, vagy legalább az utólagos szigetelés alatt egy gondosan átfedéssel és az átfedések ragasztásával létrehozott réteget alkotni.
2. Rések: ez kifejezetten rontja a szigetelés hatásfokát. Olyasmi ez, mintha a sálat a nyakamba rakom, de még az ingem sincs felgombolva... és ugye az előbb részleteztem, nem csak a réseknél van jelen a pára, de mindenhol.
3. Alapvetően minden bajok forrása, hogy a mindenkori levegő páratartalma, a pára mennyisége függ az őt hordozó levegő hőmérsékletétől. A hő ugye megy a rétegről-rétegre kifelé sajnos és közben lehűl (ez fizika és az teszi dolgát). A pára ugye úgy viselkedik, mint a gázok. Van nyomása, mennyisége, hőmérséklete.
Télen a "szoba gőze" és a kinti hideg szabad levegő gőz nyomása között sokszoros nyomás különbség van. Ezért igyekezik kifelé, ez a nyomás különbség a hajtó erő. Ez egy lassú folyamat, mert közben vannak melegebb nappalok, akkor kint is újra bepárolog víz, a benti-kinti nyomás különbség olyankor kevesebb.
4. Tehát vándorol a pára kifelé a falakon, födémeken, tetőkön át.
A baj az, hogy közben fokozatosan csökken a hőmérséklete is és közelít a harmatponthoz, a kicsapódáshoz. A relatív páratartalom azt jelenti, hogy a kicsapódáshoz mérten mennyi vízgőzt tartalmaz százalékban.

(80% körül érezzük az un. mosokonyha hatást, 100% körül meg már csupa víz a kocsink, a fű, a fa, meg amit estére kint felejtettünk a szabadba. Ez párolog vissza napközbe a kinti levegőbe, hogy ismét az "Ő" hőmérsékletének megfelelő 55-60% relatív legyen.)
Mivel a páratartó képessége a levegőnek hőmérséklet függő, ez a relatív mindig más és más vízgőz mennyiség. A föld és benne mi élőlények is úgy alakult, hogy 55-60% az amiben jól érezzük magunkat, a természet és a fizika ezt igyekszik állandóan beállítani.
Ez a kicsapódás és a harmatponti állapot nem következhet be a szerkezetbe, de a páraáteresztő diffúziós letakarás alatt sem, mert azt eláztatja. Pl. az összes "gurigás" üveggyapot filc ilyenkor a kicsapódott víz súlya alatt összeroskad örökre. Pontosan úgy, mint a háztartási vatta.


folyt. köv.
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
horvathgyu írta: Tisztelt Hölgyem / Uram!

Vettünk egy családi házat. A padlás betongerendás, és a födém belülről van 5 cm hungarocellel szigetelve. A gerendák felülről még nincsenek lebetonozva.
Le fogjuk betonozni a tetejét és plusz 12 cm hungarocell szigetelést fogunk rakni a beton alá.
Milyen fóliát ajánlana a 12 cm hungarocell alá és fölé ebben az esetben?
A belső oldali 5cm-es szigetelést nem szeretnénk lebontani, mert komoly ráfordítást igényelne.

Milyen hátrányai lehetnek annak, ha a betongerendás födém belülről (5cm - jelenleg) és kívülről (12 cm - tervezett) is hungarocell szigetelést kap?
Ilyen esetben is indokolt a párafékező fólia a 12 cm HC alá?

Köszönöm válaszát!

Üdvözlettel:
Horváth Gyula

Egy korábbi javaslat/fejtegetés talán megvilágítja, miért nem szerencsés a belső, a meleg oldali szigetelés.
Azon (idézet: belső oldali 5cm-es szigetelést nem szeretnénk lebontani), érthetően, "hatalmasat" esik kifelé a hőmérséklet és esetleg még a szerkezeten belül elérheti időnként a harmat pontot, a kicsapódást. Az időnként jelentése, hogy akkor következhet be, ha egy tartós téli hideg (több hetes mínuszok) alakul ki.
Lehet, hogy évente, de inkább 5-8 évente. Ha nem akarják megbontani azt az 5cm-t, egy nagyon-nagyon gondos teljes felületű pára fékező (záró) szigetelést kell kialakítani.
Amit javasolnák, ugye ez nem néhány évre készül, legalább kétrétegű és minimum agrofólia minőségű fólia legyen. A több réteg jelentősége, hogy az esetleges sérülés, fólia hiba, átfedések pontatlansága stb. a minimumra csökkenjen.
Idézet: Ilyen esetben is indokolt a párafékező fólia a 12 cm HC alá? Feltétlen, ez az előzőekből és a korábbi leírásokból talán kiolvasható...
Idézet: és kívülről (12 cm - tervezett) is hungarocell szigetelést kap? Az, hogy 12 cm egy tág kategória. "Hungarocell" és más EPS, XPS habok számtalan és különböző hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek.
Pl. található a kereskedelemben 0,025-ös lambda értékű hab, és van 0,048-as lambdájú is.
A két érték között dupla különbség van. Azaz, ha 0,025-0,032 közötti lambda hővezetési tényezővel rendelkezőt választ, elegendő a 12 cm.
De ehhez mérten a 0,048 már csak 6cm körüli vastagságnak számít, tehát, ha azonos u érték (hőátbocsátási tényező) elérése a cél, ebből már 24 cm körüli kellene.
Konklúzió: lehet, hogy a drágább az olcsóbb (?).
Ami még javasolt, hogy a szigetelés felett ne egy páraáteresztő (rossz, idegen szóval páradiffúziós) lezárás legyen, mivel a macskák, egerek, rágcsálók igen szeretik ezeket az anyagokat, sajnos még az üvegszálas filceket is, azt néhány év alatt akár teljesen tönkre tehetik, sokkal inkább egy 5-6 cm-es beton lemezt ajánlok. Egy életre megold minden problémát.
Ami nagyon lényeges, hogy a szigetelés folytonossága, "körben" biztosított legyen. A lábazati érjen össze a fal szigeteléssel, a falszigetelés fusson fel a koszorúkon is a födém szigetelésig, a födém szigetelés érjen össze átfedéssel a falszigeteléssel és igy le a másik oldalon is. Csak így van értelme a dolognak és csak így lesz egy alacsony energia igényű zöld ház kategóriás családi házuk..
Érdemes egy két számítás és modellezés a korábbi bejegyzésemen elérhető online szigetelés u érték kalkulátorunkkal > [W/m2*°C].
Sok minden világossá válhat az ott olvasottak alapján... Bízom benne, hogy valamelyest segítettem.
Üdv.: sby f. J. ép.mérn.-, ép.gépész-, vill-, ép.fiz.
Fransis69
1., Ha jól olvastad el a hozzászólásomat és nem csak átfutottad, akkor a rések nem a szigetelőanyagban hagyandók, hanem a járhatóság miatti felső deszkaborításon. A deszkaborítás rései hagyják jobban szellőzni a szigetelőanyagot, ezek a rések már nem vesznek el a szigetelés hatásfokából, ha megfelelő vastagságban van leterítve. Mindig arra törekedtem, hogy a kérdezők megértsék a szigetelés folytonosságának fontosságát, az átlapolás lényegét.
2., Nem értek egyet veled az utolsó pontban. A leterített gurigás üveggyapot vagy kőzetgyapot paplan nem roskadhat úgy össze a nedvesség hatására mint a vatta, mivel még ennek a puha anyagnak is van öntartása rugalmassága ami nem engedi összerogyni. Több gyártó összenyomva szállítja a gurigás hőszigetelő anyagot, amit kibontva kiugrik normál méretére. Az általad említett összeomlás talán totál vízbemerítés hatására következhetne be, de a nedvesség eltávolítása után minden bizonnyal visszaszerzi eredeti alakját, feltéve nem tapossák agyon. Az összeroskadás inkább a függőlegesen vagy meredek szögű tetők szigetelésénél használt gyapot saját súlya miatti tömörödésre jellemző.
Egy megfelelően szellőzött padlástérben a szellőzni tudó szigetelőanyagban kicsapódó légnedvesség el tud távozni. Ne felejtsük, fagyban is lehet ruhát szárítani, a szigetelőanyag is képes kiszellőzni. Az elvizesedés helytelen rétegrend alkalmazásával lerakott szigetelőanyagnál fordulhat elő, ahol felülre rakják a párazáró fóliát, ami megakadályozza a szigetelőanyag kiszellőzését. A hőszigetelő anyag nem lehet hidegebb az őt körülvevő térnél - hiszen alulról "fűtést" kap -, így az a nyamvadt pára nem feltételen a környezeténél általában melegebb szigetelőanyagba fog lecsapódni, ott van a jéghideg környezete. Az más kérdés, hogy a környezetében lecsapódott és megfagyott víz, egy napsütés hatására felolvad és lecsöpög a szigetelésre. Erre szoktam ajánlani a geotextíliát, ami nem zárja le a szigetelés szellőzését, de a rá hulló porhót, esőt nem engedi azonnal a szigetelőanyagba, esélye van előtte elpárologni. Az állításod alapján a könnyűszerkezetes házak födémszigetelésénél alkalmazott, zömmel szabadon hagyott vastag kőzet, vagy üveggyapot paplant pár év múlva ki kellene dobni és újra cserélni. Én ilyenről nem tudok.
576 hozzászólás Oldal: 2 / 39

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 10 vendég