Ezermester Fórum

Jesszus most látom csak, hogy Pulit írtam DDDDDDDDD Paulit akartam.
Nagyon jó, akkor ezt kombináljuk azzal a ténnyel, hogy a szenyvízaknában mennyi hő van, főleg egy esti zuhanyzás után, és tegyük az olcsó PVC csöveket a szenyvízakna köré. )
Persze a végét messzebbre el kell vezetni, hogy ne a bűzt szívja be a kémény. De azért belátjátok, hogy az olcsón mgvalósítható kategóriába tartozik?
(Ha én most építkeznék, akkor a szennyvízakna lenne a ház közepén egy oldalsó szivattyú nyílással, mert az a sok hő úgy legalább a ház alsó részét melegíti, és nem a játszóteret. Ha ezt úgy érzitek, hogy jó, akkor jöhet a következő?
Nem mondom, hogy ezek a megoldások csodák, vagy csodálatosak, de sok kicsi sokra megy, és így is fog kelleni fűteni, de nem annyit, és a kis lépések okozzák a végén a nagy eredményt.

Akkor írom a következőt, ami szintén nem egy korszakalkotó dolog.
Mi külön válogatjuk az éghető, és a nem éghető szemetet. Elég sok éghető összegyűlik, mindenféle papír, és műanyag csomagolóanyagokból. Eddig kinnt égettem egy nagy hordóban. (a nem éghetőt azt mindig bevisszük a városban egy kukába bedobjuk, az autóban elfér a csomagtartóban, kicsi tescos szaatyrokba szoktuk tenni.
Kitaláltam, hogy mi lenne, ha lenne egy száraz, de a belétrtől különállő helyiségem, mint mondjuk egy tüzifatároló, és lenne benne egy szőlőprésből kialakított szemétprés, amivel hihetetlenül kicsire össze tudnám nyáron is a szemetet préselni, és oda gyűjteni szépen sorban egymás tetejére. Télen a kandalló nagy szájába ezek beférnek, és bár többet kell takarítani a kémyényt a műanyagok füstje miatt, pár fillért ezzel is spórolunk. Vagy csak a lelkiismeret, amikor kinnt a szabad ég alatt 2 méteres lánggal égnek el a szemetes szatyrok, már emiatt jobb érzés.
Soroljam még?

Endlos,
Sajnálom, de ezt már kitalálták és használják is. A talajhőt télen a beáramló levegő előmelegítésére, nyáron, meg a lehűtésére használják. Talajkollektornak hívják, hőszivattyús megoldásoknál is használják.
Csak néhány példa a teljesség igénye nélkül:
http://www.epitesiportal.hu/cikkek/talajszonda-es-talajkollektor-8211-kornyezetkimelesben-az-elsok_217.php
http://www.geo-solar.net/hoszivattyu/hoforrastalajkollektor.html
http://www.nibe.hu/Termekek/GeoHoszivattyuk/Mukodesi-elv/Talajkollektor/

Ezekbe ventilátort is tesznek nem? Ami szintén áramfogyasztással jár. Tulajképpen nem a szabadból szívja a levegőt, ha jól értelmezem, hanem az elhasznált CO-dús benti levegőt melegíti fel. Az enyém minden elektromosság nélkül műxik, és friss oxigéndús levegőt szív be. (ha jól értelmeztem a linkeket.) Bár úgy látom, ezek nagy része nem levegőt szivattyúz, hanem vizet, vagy más folyadékot.

[Plaszlo]

A talajkollektort többféleképpen alkalmazzák, van amelyiknek csak a szabadból érkező levegőt kell előmelegítenie, ill nyáron előhűteni. Az alábbi gondokat látom a ventilátor nélküli megoldásban:
- A kandalló és egyéb nem zárt rendszerű fűtőberendezések működéséhez megfelelő mennyiségű levegő utánpótlásnak kell lennie. Ha nagyon lekorlátozod, csökken az égés hatásfoka, esetleg szénmonoxid, széndioxid áramlik vissza a lakótérbe. A földbe süllyesztett csőrendszernek is van légellenállása, ezt is le kell küzdenie.
- a csőrendszeren keresztül csak akkor áramlana előmelegített levegő, ha már máshonnan nem tudna - kisebb ellenálláson keresztül - áramlani. Az ablakok, ajtók résein elképzelhető, hogy könnyebben jönne a levegő, így söntöli a csőrendszert.
Szerintem egy kis teljesítményű csendes ventilátorral jobb lenne a hatásfoka, a ventilátorral elfogyasztott energiát meg tudod spórolni a földben előmelegített levegővel, így kevesebbet kell utánfűteni.


A fahulladék préselése nem rossz ötlet, bár ez is létezik - fabrikett, pellet. Ahhoz nagyon nagy nyomás kell, hogy rendesen tömbösíteni tudd és előtte apró darabokra aprítani, a jó tömöríthetőség miatt. Ehhez kevés lesz a szőlőprés, komoly hidraulikus préssel szokták összepréselni.
A műanyagot én nem égetném el, erősen környezetszennyező és büdös. Talán jobb megoldás összegyűjtve leadni szemétlerakó udvarokban.

[jmedvegy]

[quote="Endlos" ... Télen a kandalló nagy szájába ezek beférnek, és bár többet kell takarítani a kémyényt a műanyagok füstje miatt, pár fillért ezzel is spórolunk. Vagy csak a lelkiismeret, amikor kinnt a szabad ég alatt 2 méteres lánggal égnek el a szemetes szatyrok, már emiatt jobb érzés.
Soroljam még?[/quote]

Üdv!

Inkább Ne. Már az is alapvető probléma, hogy valaki műanyagok égetését, mint gyakorlatot fejtegeti. Már elnézést, nem vagyok egy greenpeace fan, vagy valami elkötelezett környezetvédő, de megvan az ilyenről a saját bejáratott véleményem. Arról nem is beszélve, hogy a füsttel nem pusztán kormot és co2 szabadítunk a környezetre, hanem olyan mérgező gázokat, amiket gyakorlatilag "háztáji" környezetben kezelni sem tudunk. A kémény kormosodását, mint valami egyedüli negatív következményt említeni, a spórolással összekötve... Hát én kérek elnézést.

És ha már kandalló. Az ilyen rendszereknél, persze ehhez némi előrelátásra is szükség van, külső levegő hozzávezetést alkalmaznak az optimális égés biztosításához. Elégtelen égéás esetén felszaporodhatnak a füstgázban a még az égést tápláló gázok, melyek adott esetben akár robbanásszerűen is képesek meggyulladni. Csak a már izzásban lévő anyagok zárhatók el teljesen a levegőtől, így adva le a megfelelő hőenergiát a közvetítő közegnek.

Hűtés. Az általad említett körtőhatást már régóta alkalmazák, az igaz, nem a mi éghajlati övünkön. Ilyen az arab házak kettős körtő vagy kémény rendszere, ami a levegő energiabefektetés nélküli áramoltatásával oldja meg a belső lakóterek hűtését. A teljesség igénye nélkül, az egyik kéményben felszálló meleg levegő a másikban elhelyezett nedves takarón keresztül "nedves" levegőt juttat a ház belsejébe, alakítva ki egy kellemes belső mikroklímát. Az hazai környezetben gyakorlatilag kivitelezhető, téli időszakban a hőcserélő rendszer elzárását a lakás belső részeitől, az egyéb felmerülő problémákról nem is beszélve, életképtelennek tartom.

A most oly népszerű passzívházaknál is szükséges egy légkondícionáló rendszer, mely a keletkezett többlet hőt vonja ki a lakótérből, és összességében kisebb energiaráfordítással nyújtja ugyanazon komfortérzetet, mint egy hagyományos építésű lakóház. Így mindennek ellenére csökkenthető az energiafelhasználás, és a károsanyag-kibocsátás is.
Ugyan ez most az elfogadott trend, de ezerintem aligha múlhatja felül apáink régi parasztházait, ahol a klasszikus "tehénsz..s" fűtéssel kombinálva télen meleg volt, nyáron meg kellemesen hűvös.

Pusztán adalékként, nem olyan régen hallottam, hogy vita alakult ki az Unión belül is az energiatakarékos kompakt izzókról, amik mégsem olyan takarékosak, mint ahogy azt elsőre gondolnák az emberek. A szelektív válogatás is pusztán csak a változások egyfajta elodázása, mivel megpróbálunk a "szemét" üvegből újra üveget gyártani, de hogy azonos minőséget érjünk el, többlet ráfordítást igényel az alapanyag megtisztítása. Az idő előrehaladtával ez pedig progresszíve emelkedni fog. Ezzel ellentétben a természetben, ahol egy adott, keletkezett "hulladék" másnak, növény állat ember, energiaforrásul, vagy éppen táplálékul szolgál. Hát valahova ide kellen eljutni.

További szép napot!

A földbe süllyesztett csőrendszernek is van légellenállása, ezt is le kell küzdenie.
- a csőrendszeren keresztül csak akkor áramlana előmelegített levegő, ha már máshonnan nem tudna - kisebb ellenálláson keresztül - áramlani. Az ablakok, ajtók résein elképzelhető, hogy könnyebben jönne a levegő, így söntöli a csőrendszert.
Szerintem egy kis teljesítményű csendes ventilátorral jobb lenne a hatásfoka, a ventilátorral elfogyasztott energiát meg tudod spórolni a földben előmelegített levegővel, így kevesebbet kell utánfűteni.

Ezért kell ugyanolyan vastagságú cső, mint a kályhacső, nem hiszem, hogy a századminiméternyi ablakszigetelés melletti réseket könnyebben fog áramlani a levegő, mint egy 110-es csövön. )

A fahulladék préselése nem rossz ötlet, bár ez is létezik

Ismerem, én is szoktam venni brikettet, de itt most az lenne alényeg, hogy mi, mint ezermesterek otthon is megvalósítható dolgot tudjunk kivitelezni, vagyis ide beírni. Nyilván nem érjük el otthon a kis kütyüinkkel a nagyipari hatást, de ha egy 40-40cm-es éghető szeméttel teli szatyrot összepréselsz 10x10cm-esre, máris kevesebbszer kell a kandalló ajtaját kinyitnod, hogy pakolj bele. Persze itt is figyelni kell arra, hogy csak félig rakja az ember, mivel kitágul a préselt dolog.

Inkább Ne. Már az is alapvető probléma, hogy valaki műanyagok égetését, mint gyakorlatot fejtegeti. Már elnézést, nem vagyok egy greenpeace fan, vagy valami elkötelezett környezetvédő, de megvan az ilyenről a saját bejáratott véleményem. Arról nem is beszélve, hogy a füsttel nem pusztán kormot és co2 szabadítunk a környezetre, hanem olyan mérgező gázokat, amiket gyakorlatilag "háztáji" környezetben kezelni sem tudunk. A kémény kormosodását, mint valami egyedüli negatív következményt említeni, a spórolással összekötve... Hát én kérek elnézést.

A környezetszennyezést nem szabad szemellenzővel nézni. Mindig relatívan kell, ugyanis a lélegzetvétellel is CO2-t termelünk. Azt kell emgvizsgálni, hogy a műanyag elégetésével juttatunk több CO-t a levegőbe, meg gázokat, vagy azzal, ha elszállítjuk a ,egfelelő újrafeldolgozó üzembe. (üzemanyagot égetünk el)

És ha már kandalló. Az ilyen rendszereknél, persze ehhez némi előrelátásra is szükség van, külső levegő hozzávezetést alkalmaznak az optimális égés biztosításához. Elégtelen égéás esetén felszaporodhatnak a füstgázban a még az égést tápláló gázok, melyek adott esetben akár robbanásszerűen is képesek meggyulladni. Csak a már izzásban lévő anyagok zárhatók el teljesen a levegőtől, így adva le a megfelelő hőenergiát a közvetítő közegnek.

Ezért használom csak gyújtósnak a szemetet, amikor az elégett, már a fa fog izzani.

Hűtés. Az általad említett körtőhatást már régóta alkalmazák, az igaz, nem a mi éghajlati övünkön. Ilyen az arab házak kettős körtő vagy kémény rendszere, ami a levegő energiabefektetés nélküli áramoltatásával oldja meg a belső lakóterek hűtését. A teljesség igénye nélkül, az egyik kéményben felszálló meleg levegő a másikban elhelyezett nedves takarón keresztül "nedves" levegőt juttat a ház belsejébe, alakítva ki egy kellemes belső mikroklímát. Az hazai környezetben gyakorlatilag kivitelezhető, téli időszakban a hőcserélő rendszer elzárását a lakás belső részeitől, az egyéb felmerülő problémákról nem is beszélve, életképtelennek tartom.

Ezt a részt nem értettem, valójában a hűtésről, nem gondfolkoztam, mivel itt nem nagyon van rá szükség, elzárni a kívülről jövő levegőt csak annyit jelentene, hogy szigetelések rendben, nem süvít a minusz 20 fokos levegő sehonnan.

A szelektív válogatás is pusztán csak a változások egyfajta elodázása, mivel megpróbálunk a "szemét" üvegből újra üveget gyártani, de hogy azonos minőséget érjünk el, többlet ráfordítást igényel az alapanyag megtisztítása. Az idő előrehaladtával ez pedig progresszíve emelkedni fog. Ezzel ellentétben a természetben, ahol egy adott, keletkezett "hulladék" másnak, növény állat ember, energiaforrásul, vagy éppen táplálékul szolgál. Hát valahova ide kellen eljutni.

További szép napot!

Na erről beszélnék én is a műanyag égetésénél.
Szóval akkor ebből úgy veszem le, hogy nem tetszenek nektek az ötleteim, akkor nem is ecsetelem tovább .-))
Pedig még lenne bőven otthon megvalósítható apró kis energiaspórolásra vonatkozó ötletem, de majd akkor akit érdekel, elhívom magamhoz, hogy kipróbálja ezeket, és persze még akkor is felmerülnek kétségek, de legalább megfoghatónak látszik a dolog. )
Köszöntem a véleményeket.

[Plaszlo]

Ezért kell ugyanolyan vastagságú cső, mint a kályhacső, nem hiszem, hogy a századminiméternyi ablakszigetelés melletti réseket könnyebben fog áramlani a levegő, mint egy 110-es csövön. )

Nem hiszed el, de a sok kis rés összeadódva már mennyiség. A mai korszerű, szinte tökéletesen záródó ablakoknál valóban nincs már huzat, ami egyben jó, másrészt további, eddig nem létező problémákat okoz. Csak egy példa: nekem még korszerűtlen Teschauer ablakaim vannak, ami az egyik legrosszabb hőszigetelésű. Minden télen a komolyabb fűtés kezdetekor bepárásodik a két üvegtábla között, idén gondoltam megelőzöm és a két keret között szilikon gumitömítéssel leszigeteltem. A táblák továbbra is bepárásodtak, mert az üvegtábla melletti pici réseken is átmegy a levegő.
Ahhoz, hogy a föld alá lefektetett csőrendszerednek tényleges haszna legyen, elég hosszan kell lefektetni, és ennek - akár tetszik, akár nem - légellenállása van, amivel számolnod kell.

Ismerem, én is szoktam venni brikettet, de itt most az lenne alényeg, hogy mi, mint ezermesterek otthon is megvalósítható dolgot tudjunk kivitelezni, vagyis ide beírni. Nyilván nem érjük el otthon a kis kütyüinkkel a nagyipari hatást, de ha egy 40-40cm-es éghető szeméttel teli szatyrot összepréselsz 10x10cm-esre, máris kevesebbszer kell a kandalló ajtaját kinyitnod, hogy pakolj bele. Persze itt is figyelni kell arra, hogy csak félig rakja az ember, mivel kitágul a préselt dolog.

Nem akarom lebecsülni a kezdeményezéseidet és ötleteidet, de a préselés csak akkor hozza meg a várt hatást, ha tényleg jól össze tudod préselni, ne legyen az amit írtál, hogy a tűzre rakva szétugrik és átrendezi a kandallód belsejét.
A műanyag égetéssel továbbra is gondjaim vannak, a büdössége mellett veszélyes, mérgező gázok is szabadulnak fel. Ezt nagyipari módon - szemétégetőkben - elégetve kevesebb károsanyag kerül a levegőbe, mivel sokkal magasabb hőfokon égetik, ami a felszabaduló mérgező gázokat semlegesíti és még a füstgázt is megszűrik. Emellett rohadt büdös tud lenni, ami kiszúrás a környezetedben élőkkel is.
Nem kell megsértődnöd az ötleteid úgymond "lehúzásán". Engem is foglalkoztat a környezetvédelem, és az új lehetőségek feltárása, alkalmazása, ezért nyitott szemmel figyelem az eseményeket. Rengeteg új ötlet van, de alig olyan, ami mindenkinek tetszik. Eddig minden alternatív energiaforrás alkalmazására volt ellenvélemény, fanyalgás leginkább a környezetvédőktől.

akár tetszik, akár nem - légellenállása van, amivel számolnod kell.

A gyakorlati oldalról megközelítve te hogyan számolnál vele?

A műanyag égetéssel továbbra is gondjaim vannak, a büdössége mellett veszélyes, mérgező gázok is szabadulnak fel. Ezt nagyipari módon - szemétégetőkben - elégetve kevesebb károsanyag kerül a levegőbe, mivel sokkal magasabb hőfokon égetik, ami a felszabaduló mérgező gázokat semlegesíti és még a füstgázt is megszűrik. Emellett rohadt büdös tud lenni, ami kiszúrás a környezetedben élőkkel is.

Mivel a környyezetemben sajnos mindenki nagy olajoshordókban égeti a fölös szemetet, mivel itt nincs szemétszállítás, valójában senkit nem érdekel. Másrészt meg rengeteg fa van, egy részét magunk ültettük, így van oxigéntermelés, szerintem a végső környezetterhelése az otthoni elégetésnek midnenképpen kisebb, mint a nagyüzemi égetésnek. Én elhasználok egy gyufát, ők meg rendeteg tüzelőanyagot. Mellesleg a szállítójárműveik is valszeg nem metángázzal üzemelnek.

[Plaszlo]

A gyakorlati oldalról megközelítve te hogyan számolnál vele?

Nem fog annyi levegő jönni rajta, mint amennyit szeretnél. Egyszerű fizika, a csőben áramló levegőben turbulenciák keletkeznek minden hajlatban, átmérő változásban (csatlakozások) és minden olyan helyen, ahol akár pozitív, akár negatív értékben a felszín eltér a sima faltól. Ezen kívül az áramló levegő a csővel érintkező felületén is. Látszólag elenyésző, de hosszú csőszakaszban már érzékelhető.

Lehet, te csak egy gyufát használsz el, de a szomszédod is, meg az ő szomszédja is, meg az ő szomszédja is, és mindezt ellenőrizetlen, szabályozatlan, ideálistól távoli égéskörülmények között, míg egy szemétégető a sok ember hulladékát összegyűjtve - akik egyenként is elégethetnék, ha lenne rá módjuk - szabályozottan a lehető legkisebb fajlagos károsanyag kibocsátás mellett. Ha mindenki maga égetné el az összes szemetét, már nem kapnál tiszta levegőt, mert valaki mindig égetni fog. Én itthon az avart sem égetem el, inkább komposztálom.

Nem fog annyi levegő jönni rajta, mint amennyit szeretnél. Egyszerű fizika, a csőben áramló levegőben turbulenciák keletkeznek minden hajlatban, átmérő változásban (csatlakozások) és minden olyan helyen, ahol akár pozitív, akár negatív értékben a felszín eltér a sima faltól. Ezen kívül az áramló levegő a csővel érintkező felületén is. Látszólag elenyésző, de hosszú csőszakaszban már érzékelhető.

Nem lesz sok kanyar benne, és nem lesz szűkítés, végig 110mm.

Lehet, te csak egy gyufát használsz el, de a szomszédod is, meg az ő szomszédja is, meg az ő szomszédja is, és mindezt ellenőrizetlen, szabályozatlan, ideálistól távoli égéskörülmények között, míg egy szemétégető a sok ember hulladékát összegyűjtve - akik egyenként is elégethetnék, ha lenne rá módjuk - szabályozottan a lehető legkisebb fajlagos károsanyag kibocsátás mellett. Ha mindenki maga égetné el az összes szemetét, már nem kapnál tiszta levegőt, mert valaki mindig égetni fog. Én itthon az avart sem égetem el, inkább komposztálom.

ha mindenki maga égetné el, nem jó megközelítés, én nem feltételes módban gondolkozok. Egyszerűen csak kiszámolhatnám, hogy az üzemanyaggal mennyi pénz megy el, mert ugye ha simán csak kukába dobja az ember, akkor a szeméttelepen köt ki válogatatlanul, újrafelhasználatlanul. Abból max később metángázt tudnak majd fejleszteni jobb helyeken. De akkor gondolokozzunk csakis papír szemétben, és annak préselésében. (avarból is nagyon jó brikettet lehetne csinálni) A szőlőprés működtetése pedig mehet villanymotorral, nagy áttétellel, ha nagyon kicsit akarunk préselni, és akkor az összes kinnti éghető hulladékot is bepréselhetjük.

Következő téma, ami szintén nem újdonság, szintén nem nagy dolog, és szintén otthon könnyen megvalósítható: Áramfejlesztő kondigép (musclegator). Tessék fikázni )

[Plaszlo]

Ezen már én is gondolkodtam, de egy kicsit másképp. Az elgondolás hasonló, de a szobabiciklire generátor, ami egy tévét működtet, csak addig nézhető a film, amíg teker a delikvens.
Az a baj, a mai LCD tévéknek nem kell annyi áram, lehet lazítani.

Ezen már én is gondolkodtam, de egy kicsit másképp. Az elgondolás hasonló, de a szobabiciklire generátor, ami egy tévét működtet, csak addig nézhető a film, amíg teker a delikvens.
Az a baj, a mai LCD tévéknek nem kell annyi áram, lehet lazítani.

Hát én egy kicsit gyakorlatiasabb felhasználáson gondolkodtam, külön akkumulátoros rendszert töltene, a többi áramfejlesztő szerkezettel együtt mint amikor napelemeket, szélkerekeket telepítenek, hogy amíg lehet, az áramot a ház nem a hálózatból használja, hanem a saját akksikról. Van erre egy haver az EONnál, aki meg tudná csinálni potom pénzért ezt az elektronikát, sajna ebbe nem nagyon látok bele. Nem kell nekem áramvisszatérítés, annyit úgysem termelnek a kütyüjeim, de ha hó végén negyed annyira lemegy az áramszámlám, az már öröm. És ráadásul egészséges is vagyok tőle.

[Plaszlo]

Endlos,
most megint fikázásnak fogod venni a dolgot, de csak vitatkozom. A You Tube-on is láttam már néhány ilyen megvalósított kísérletet, de arról nem hallottam, hogy ez szélesebb körben is használatos lenne. A "fanyalgásom" oka elsősorban a megtermelt energia mennyisége. Ha rendelkeznél egy lónak az erejével, akkor is óránként csak 750 Wh-át termelnél, ami egy áram nélküli víkendház több órai világítására, esetleg kis tévénézésre is elég lenne. De nem vagy ló, a teljesítményed töredéke a lóénak, így a megtermelt energia is. Mondhatod hulladékenergiát hasznosítasz (ha egyébként is tekernél minden nap 1 órát) olcsó pénzért, de ez sem olcsó. Kell hozzá a generátor - amit bontóban még olcsón meg lehet venni -, de kellenek jó akkumulátorok és a "potom pénzes" inverter, amit ha a hálózathoz akarsz kapcsolni, nem lehet gagyi. Ha a megtérülést nem is akarod számolni, akkor is a háztartásodhoz képest elenyésző mennyiségű teljesítményt tudsz vele "megtekerni". Mint kísérlet érdekes lehet, de mint komoly árammegtakarítás, nos ebben nem hiszek.
Csak magamból kiindulva, ha a negyedére szeretném a fogyasztásomat csökkenteni a kütyük által megtermelt energiával, akkor havonta nagyjából 120 KWh energiát kellene megtermelnem, ehhez minimum egy komolyabb napelemrendszer és/vagy szélerőmű kellene. Ezt szerintem ilyen jellegű kütyükkel nem lehet előállítani, de győzzél meg számításokkal és mérésekkel.ű
Nyáron hazafelé rendszeresen jártunk fagyizni, és a fagyizó mellett volt egy olyan konditerem, ahol az edzés csak szobakerékpárokon történt. Na itt már el tudnék képzelni egy "komolyabb" energiatermelő rendszert létrehozni. 10 szobakerékpár naponta többször 1 órás folyamatos használata már megérhetné a beruházást és még fizetnek is érte a fogyni vágyók.

Nehogy azt hidd, hogy haraxom, szerintem aki nem szeret vitatkozni, az fejlődni sem képes .

Endlos,
most megint fikázásnak fogod venni a dolgot, de csak vitatkozom.

Ehhez csak annyit tudok mondani, amit már a korábbiakban is mondtam, hogy más rendszerekkel együtt véve sok kicsi sokra megy. És ha csak 500Ft-ot tudok spórolni egy napra azzal, hogy erősödök, akkor miért ne. Emellett persze jó lenne, ha lenne egy szintén nem új de szintén otthon megépíthető szélkerék, ami nem üvexálas műanyagból, meg szuperdrága aluvázból lenne, hanem az eleve legmagasabban álló ponton , modnjuk egy fa tetejére lenne szerelve, ahol a felső ágakat levágjuk, nem öljök meg a fát, mindössz lecsupaszítjuk felül, a fák bírják a rázkódást, a kilengést, hisz folyton lengenek, fújja őket a szél, attól még a lapátokat ki kell egyensúlyozni, persze a lapátok rögtön lehetnek acél csővázas ponyvából, ami vizsonylag tartós, ellenáll az esőnek, napfénynek, fagynak. nem sok anyag kellene ehhez sem. Bár ehhez a szomszédnak már lenne 1-2 szava. Sajna ezek nagy része még nekem sincs megvalósítva, mert kb. 100szor annyi ötletem van, mint időm. De ha érdekel, akkor folytathatom még.