Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
10 hozzászólás Oldal: 1 / 1
hogy miről is szól a tervem. amint azt az előzőekben már felvázoltam, a ház folytatásában terveztem összebarkácsolni egy fából készült beülős tárolót. most az elképzeléseim magyarázataként tennék fel egy két képet. a skiccek miatt jmedgyevtől előre is elnézést kérek, és rögtön ki is kérem szakvéleményét. arra gondoltam, hogy a tetőt 460x20x2,5-s deszkából, alulról felfelé, lapolva kirakom. ez már olyan mint egy fa zsindelyezés, vagy tévednék? természetesen aládolgoznék, mondjuk telibe osb lappal és arra majd valami szigetelő fóliát. tudom, hogy a fa a vízben ázva "kővé" válik, mint mondjuk a vitorláskikőtői cövekek, de mi történne az én általam elképzelt fa tetőrendszerrel? meddig bírná? állandóan kezelnem kéne?
a padlásfeljáró alsó széle a nyers betontól 265cm magas, a ház falától kifelé mért szélesség 300cm, a ház oldalszélessége 460cm. kivitelezhető ötletett és hasznos tippet megköszönök.
dűhöngő.jpg
dűhöngő.jpg (143.42 KiB) Megtekintve 6024 alkalommal.
hirtelen.JPG
hirtelen.JPG (91.98 KiB) Megtekintve 6073 alkalommal.
siposs andrás írta: ... a tetőt 460x20x2,5-s deszkából, alulról felfelé, lapolva kirakom. ez már olyan mint egy fa zsindelyezés, vagy tévednék? természetesen aládolgoznék, mondjuk telibe osb lappal és arra majd valami szigetelő fóliát. tudom, hogy a fa a vízben ázva "kővé" válik, mint mondjuk a vitorláskikőtői cövekek, de mi történne az én általam elképzelt fa tetőrendszerrel? meddig bírná? állandóan kezelnem kéne?

Üdv!

Gyakorlatilag idővel egyszerűen bepenészedne, majd elkorhadna. A fazsindely lényegében a hosszirányban egymásra szegelt 1.5-2 cm vastag falapok, melyeket akkoron a kuglirönkökből hasítottak- régen bükk, vagy kőris, mert jól hasadt szálirányban - még frissiben. Itt egy élő példa a megvalósításra. Viszont az elv az, hogy amilyen gyorsan lehet, távozzon el a víz a felületről, mert ha ott marad, azt a fa rostjai felveszik, megtelepszenek benne a különféle farontó gombák, ezért azok idővel elkorhadnak. (Megjegyzem, ezért is illik a fa kerítés elemek alját és tetejét vmilyen szögben levágva kialakítani, így tartósabb ideig marad szép és időtálló.)
Az alsó fóliázás nem engedné a vizet arrafelé távozni, a résen kiszellőzni sem tud, így viszont meleg időben a penészgombák megtelepedésének egyik melegágya. Az ötlet önmagában nem rossz, a jól felrakott fazsindely idővel mondhatni befeketedik, a jól felrakott anyag gyakorlatilag későbbi elő- vagy utókezelést nem igényel. Lehetne mindenféle ma korszerűnek mondott anyaggal kezelni, azonban ez csak a későbbi "patina" kialakulásának késleltetése. Bár az is igaz, hogy láttam színesre festett öreg zsindely tetőket, amik nagyon szépen mutatnak még az idő múlásával is. De azt is megnézném, mondjuk olyan jó ötvenesen szambázni a tetőn egy nagyobb pemzlivel, védőréteget kenve a faanyagra :D :D .
Elkézelhető lenne ennél a megoldásnál egyfajta alágyalulást a széleken alkalmazni, hogy az egyes lapok ne érjenek össze, ez igazán haladós is lenne, de bizonyos, hogy hosszútávon nem kifizetődő. Az egyes lapokat azonban nem csak levágni, hanem egyfajta előkészítésnek is alá kell vetni, pl. a kieső görcsös lapok felhasználásra szóba sem jöhetnek. De nem akarok részletekbe menni, mert gyakorlatilag ilyet sohasem készítettem, csak Erdélyben láttam, ahol nem divat vasszeget használni, Mestereket munkaközben dolgozni. A Mesterek itt csupa nagybetűvel értendők!
Másodrészt a padlásfeljáró, bát nem egy egyszerű történet, gyakorlatilag egy a tetőbe beépített tetőkibúvóval lehetne megközelíteni a legegyszerűbben, első olvasatra, lévén maga a feljáró rész is inkább ablakra, mint feljáró ajtóra emlékeztett.
Holnap, ha lesz rá időm, adhatok egy megoldást, de nem kell készpénznek venni. Pusztán csak ötletelés lesz.
További szép napot!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Üdv jmedvegy! Elnézést az előzőekben elírt megszólítás miatt.
A fa "kikővesedése" kifejezés hasonlatot én találtam ki és ez onnan jött, hogy elbontottam egy minimum 50 éves tárolót aminek igaz, hogy nem a tetőzete hanem az oldalai voltak fából. Nos ezt az épitményt szegelték anno, de bekell vallanom derekasan, hogy a bontás inkább rombolással sikerült, mivel az anyaga olyan kemény volt már, akár a kő. Szeget kihúzni vagy beütni bele képtelenség volt. ( na jó, befelé egy kis csapágyzsir segítségével azért ment.) Azonfelül olyan keménységgel bírtak, hogy méteres darabokra szabva, tipegőként felhasználva még újra hasznosítottam a kertemben. A mellékelt képen a hátsó oldalfal még áll, amin látszik, hogy a faanyag a megélt korához képest "egészen jó" állapotban van.
fás.jpg
fás.jpg (236 KiB) Megtekintve 5976 alkalommal.
Ha jól tudom, az eleink még nem igen használtak semmiféle lazurokat konzerválásra. Egyszerűen hagyták, hogy "befeketedjen" a fa.
Az sk újjáépítéssel is eldicsekednék, ami nem visel úgyan semmilyen stílus írányzatott, de azt hiszem barkácsolóként egész elfogadhatóra sikerült. Hogy kifog e bírni 50 évet?
fáskamra.jpg
fáskamra.jpg (183.91 KiB) Megtekintve 5978 alkalommal.

A példában látható felvételek a fazsindelyezésről valami csodálatosak és mesteriek. Kérdés az, hogy vajon mennyi időbe telt egy közepesnek mondható épület tetőzetéhez előállítani a szükséges mennyiséget.
mindekitől elnézést kérek, hogy a vályogfalazat témától már idáig kanyarodtam el.
Probléma megoldva.
Üdv!

Ahogy ígértem, egy lehetséges megvalósítási lehetőség.
A kép ugyan csalóka, a számított teljes magasság 260 cm, ebben benne van a fedés is.
Alapvetően 10*10 cm gerendákra van felépítve, fontos tudni, hogy a vályogfalazat miatt nem célszerű a falhoz is rögzíteni, önállóan kell elkészíteni. A szarufák egyöntetűen 5*15 méretűek, az esetlegesen felrakható, díszítéseket (apácarács, könyöklő, stb...) lehagytam.
Nem kell szentírásnak venni, remélem kellően megkritizálják, hiszen több szem, többet lát. :D
A feljáró 80*120-s méretű, itt legegyszerűbbnek az előre történő felhajtás látszik, a feljáró ajtókialakításából adódóan, de elvileg, megfelelő vasalattal, oldalra is teljesen kihajtható.

További szép napot!

Csatolmányok

Az igazi férfiak fával dolgoznak...
jmedvegy írta: Üdv!
A feljáró 80*120-s méretű, itt legegyszerűbbnek az előre történő felhajtás látszik, a feljáró ajtókialakításából adódóan, de elvileg, megfelelő vasalattal, oldalra is teljesen kihajtható.
További szép napot!

Szerintem az oldalra nyíló ajtó szerencsésebb, mert a hátrabukást (ebben az esetben oldalra) a ház falába helyezett ütközővel nagyon egyszerűen meg lehet oldani, míg ha lejtirányba nyílik, egy rossz mozdulattal - kicsúszik a kézből az ajtó - jóval nagyobbat csapódik, mint oldalra. Ez a rendszer működik a család egyik nyaralóján, csak ott drótüvegből van az egész előtető és az ajtó is. Ott nagyon nem mindegy, mekkorát csapódik, de kiakasztható ütközővel adott esetben teljesen a tetőre fektethető az ajtó.

Csak egy ötlet:
Ez a szerkezet a képen legalább 20 éves, a feljáró ajtó jobbra oldalra nyílik, a tetőnél a kitámasztó. Eddig bevált.

Csatolmányok

Uraim! köszönöm szépen.
a falnak ez a része már tégla építésű, szerencsémre. a tervrajz remek. két kérdésem mégis lenne. a nyított oldalra négy tartó gerenda lett tervezve. én az alap készítésekor csupán három U tartóvasat tetettem le. vagyis a 460 felére, azaz cca 220cm-re számítottam. ez a 2x220 cm nem lenne elég teherbíró. a másik, hogy végül is ne próbálkozzak a tető fadeszkázásával. na persze nem sk készitésű zsaluzatra gondolok.
a telek kép ház előteteje is tökéletes. pont ilyenre gondoltam, mindössze finomítani kell rajta na és persze fából.
üdv
siposs andrás írta: ... én az alap készítésekor csupán három U tartóvasat tetettem le. vagyis a 460 felére, azaz cca 220cm-re számítottam. ...

Üdv!

Mivel az egész 10*10 anyagból lett számítva, azért lett megosztva 4 oszlopra. 2m felett már érdemes vastagabb anyagban gondolkodni. nem nyári, hanem főként téli időszakra gondolva, esetlegesen hoszabbtávú hóterhelésre számolva, mivel ilyenkor a fa is vesz fel a környezetből légnedvességet, ezért esetenként nagyobb fesztávnál, behajolhat, ami nem rövid távon, inkább hosszabb távon jelentkezhet.
A zsindelyről nem érdemes ezért lemondania, egyrészt mert egy szépen kivitelezett zsindelytetőnél, én személy szerint nem igen tudok szebbet elképzelni :) , másodrészt pusztán a szálirányt kell a tetősíkkal kell egyirányba fordítani.
Ha valóban marad a zsindely, akkor a méretek maradhatnak, mert a tető önsúlya alacsony marad, ellentétben egy cserépfedéssel, lévén a tetőfelület meghaladja a 18 m2.
A hátranyílásnál - lehet, hogy a képeken nem látszik - értelemszerűen a felnyíló ajtó nagyobb méretű a búvónyílásnál, erre célszerű körben víz-orr kialakítás, emiatt nem fog hátracsapódni. Ezt a képen látható kétoldalra nyíló padlásajtó tette számomra értelemszerűvé.
Mindamellett kedves Siposs András, ha megad PÜ-ben egy e-mail címet, elküldhetem a magát a tervet, ami Sketchup, ingyenesen letölthető programmal készült. Ezzel az egyes részletek is jobban kivehetők, esetlegesen áttervezhetők.
További szép napot!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
10 hozzászólás Oldal: 1 / 1

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 8 vendég