Ezermester Fórum

Üdvözlet.

Kérdésem az lenne ,van olyan lehetőség arra, hogy a vegyes kazános fűtésemmel állítsak elő meleg vizet? Eddig amit olvastam erről nem sokra jutottam. És jó lenne ha valaki tapasztalatból tudna segíteni.Hőtároló és hőcserélő tartályok felé irányítanak. Ebben a témában kérek segítséget.

Előre is köszönöm.

[lalibatyo]

Üdv !
A dolog hőcserélővel és tárolótartállyal minden további nélkül megoldható. A méretezéshez szakember segítségére lenne szükséged, de vannak olyan szakkereskedők is akik ebben tudnak segíteni. ( Nem baumax, brico store, praktiker és társaiban fogod megtalálni őket.)

Üdvözlet.

Köszönöm a választ. Igen én is ilyesmire gondoltam, akkor ma megyek is megkérdezni (egy szaküzletbe, nem brico ).
Még egyszer Köszönöm.
Joel.

[Plaszlo]

Joel,
A fűtéshez van puffertartályod, vagy csak direktben fűtesz? A korrekt megoldás egy indirekt tároló lenne hőcserélővel.
Az automatizálását többféleképpen lehetne megoldani, akár egy keverőszeleppel, ami addig engedi a melegvizet a tároló felé, amíg fel nem fűti a kívánt hőfokra és amint elérte lezár, így az összes meleget a fűtés felé engedi, vagy szivattyúval és termosztáttal. A felépítésnél el kell dönteni a prioritási sorrendet, először a fűtés legyen és utána a HMV, vagy fordítva, esetleg párhuzamosan mehet a két rendszer felfűtése.

Plaszlo.

Nincs tartály beépítve. Gondolom valami szabályzás is kellene hozzá. Hogy mikor mit és mennyire fűtsön. (Mint ahogy írtad is).
Köszönöm.

[Plaszlo]

Igen kell szabályzás. Ezt meg lehet oldani egy keverőszeleppel, ami a beállított értékig engedi a vizet a tárolóba, vagy egy termosztát vezérelt szivattyúval, ami addig keringteti a hőcserélő és a HMV tartály között a vizet, amíg az el nem éri a beállított hőfokot.
Még egy kérdés: Szivattyús a fűtési rendszered, vagy gravitációs?

Üdv!

Vegyestüzelésű kazánban (is) gondolkodunk kis épületünk fűtési rendszerének kialakításakor. Puffer tartály nincs, de terveink szerint lesz beépítve egy indirekt HMV tároló elektromos fűtőpatronnal. Konkrét megvalósítási tervek még nincsenek, csak azon gondolkozom, hogy ez a HMV tartály nem funkcionál puffertartályként is, vagy nem lehet úgy bekötni a rendszerbe, hogy működjön így is? Természetesen indirekt módon értem a dolgot. Tehát, amikor a fűtési rendszer hőmérséklete leesik a HMV tartály hőmérséklete alá, akkor a tárolóban lévő meleg víz hője melegítse a fűtési rendszert. Ez főleg éjszaka lenne hasznos az egyenletesebb hőmérséklet biztosítása miatt. Elvileg nappal erre a puffer funkcióra nem volna szükség.

[Plaszlo]

Üdv!
A puffertartály és a HMV tartály két külön dolog, a HMV tartályban tiszta ivóvizet tárolsz a felhasználásig, míg a puffertartályban a Víz csak hőtároló eszköz, nem frissül, nem cserélődik. A két tartály mérete is nagyban eltér egymástól, a HMV tartály 100-200 l. míg a puffer 500 litertől kezdődik a 2-3 m3-ig a fűtési rendszertől és a kazán teljesítményétől függően.
Vegyestüzelésű rendszernél mindenképp ajánlatos nagy puffert beépíteni, mert így lehet a leggazdaságosabban a tüzelni a kazánban (nem lefojtva) és a felesleges hőt a pufferben és a HMV tartályban (de külön egymástó) eltárolni a felhasználásig. Némi gépészet és tervezés szükséges hozzá.

Tisztelt Plaszlo!

133 m3-es fűtési igényű a házikó, amiről szó van. A teljes fűtési rendszert ki kell építeni, csak a kémények vannak meg. Az Ön véleménye szerint kell puffer tartály a rendszerbe? Ha igen, mekkora lenne megfelelő?

[Plaszlo]

Üdv Gyorkos!

A puffertároló beépítése nem létfontosságú, hisz régen sem voltak, de akkor a gravitációs keringetés miatti vastag - 2 collos induló- csövek, plusz a nagy vízterű öntöttvas radiátorok képeztek egy kisebb puffert. Ebbe a nagy vízmennyiségbe bele lehetett nyomni a kazán pillanatnyi felesleges hőjét.
Mára megváltoztak a fűtési szokások és rendszerek, vékony réz vagy ötrétegű müa. csöveken szállítják a vizet kis vízterű radiátorokba. Annyira kicsi a vízmennyisége a rendszernek, hogy ha megszalad a kazán, akkor könnyen felforralja a rendszerben a vizet. A fűtési szokások is változtak, az embereknek már nincs annyi idejük folyamatosan a kazánnal babrálni és csak annyi tüzelőanyagot rakni rá, ami az éppen szükséges hőt fedezi.
Lehet a kazánt lefojtva is üzemeltetni, de az sem a kazánnak, sem a kéménynek - kátrányosodás - sem a hatásfoknak nem jó.
A modern kazánok akkor a leggazdaságosabbak, főleg a faelgázosítós kazánok, ha a névleges teljesítményükön üzemelnek. Lefojtva csak problémák adódnak és a hatásfoka is nagyon lecsökken. Az idő nem egyforma, van amikor a kazán teljes hőmennyisége betáplálható a házba, de az esetek túlnyomó többségében csak a töredéke szükséges. Erre való a puffer, a kazán a lehető legjobb hatásfokával dolgozik és a felesleges hőmennyiséget későbbi felhasználásra a pufferbe tárolja el. Így a fűtés is sokkal kényelmesebb, elég egyszer megpakolni a kazánt és kényelmesen hátra lehet dőlni. Nagy hidegben persze többször kell, a puffer és a ház méreteinek arányában.
Nehéz olyan vegyes tüzelésű kazánt találni, ami minden időpontban maradéktalanul kiszolgálja a ház fűtési igényét. Persze lehet automatizált pelletkazán is beállítani, ott nincs szükség pufferre, mert automatika szabályozza a tüzelőanyag mennyiségét és a kazánt úgy méretezték, hogy a változó intenzitású tüzelés mellet is jó hatásfokkal üzemeljen.
A ház hőszükségletét, a kazán teljesítményét és a puffert szakembernek kell meghatároznia és méreteznie, nem akarok hasraütésszerűen pufferméretet ajánlani. Például padlófűtésnél nem is lehet kihagyni a puffert vezérlés nélküli kazánnál, mert a padlófűtéshez szükséges alacsony hőmérsékletet csak kondenzációs gázkazánnal vagy pelletkazánnal lehet direktben elérni.

Üdv Plaszlo!

Köszönöm a részletes, alapos választ! Ha megengedi néhány kérdést még felteszek(szeretem körüljárni a témát, mielőtt belevágok). Milyen költségei vannak egy puffertartály beépítésnek? (Sajnos elég szoros a költségvetés ) A szűk hely miatt leginkább egy 500 literes (alapfelszereltségű) tartályban gondolkodhatok, ez - úgy nézem a weboldalakon - szigeteléssel olyan 200 000 Ft körüli összeg. Ezen kívül még mivel kell számolnom?

[Plaszlo]

Üdv!
Pufferből jobb lenne a nagyobb, legalább 1000 literes, de ha nem fér bele, akkor ez is jó lesz. A kazán teljesítményét majd ehhez és a ház hőigényéhez kell méretezni.
Amire még szükség lesz:
Laddomat töltőegység:
http://www.puffertartaly.hu/pdf/laddomat-21-60-hasznalati-utmutato.pdf
http://www.youtube.com/watch?v=keCxQJddD0o

Vagy ESBE háromutas termosztatikus kazánvédő szelep, + keringtető szivattyú:
http://www.ketkorkft.hu/msites/ketkor/UserFiles/File/tervezok/ESBE2011.pdf 31. oldal.

Az ESBE VTC300 egy háromjáratú termosztatikus szelep, melyet arra terveztek, hogy megvédje
a kazánt a túl alacsony visszatérő hőmérséklettől. Állandó magas hőmérsékletet tart fenn,
javítva ezzel a kazán hatásfokát, csökkenti a kátrányképződést, növeli a kazán élettartamát.
Olyan fűtési rendszerekben javasolt (max. 30 kW), ahol szilárd tüzelésű kazánnal tároló tartályt
töltenek. A szelepet (50, 55, 60, 70, 80 °C) vagy a kazán visszatérő ágába, vagy pedig (70, 80 °C)
a tárolótartály töltő ágába kell beépíteni. Az első megoldás javasolt.
A szelep két ponton szabályoz, szükségtelenné teszi egyéb szelep beépítését a bypass ágba. A
szelep működése független a beépítés helyzetétől.
Tartalmaz egy termosztátot, mely nyitni kezd 50, 55, 60, 70 vagy 80 °C-nál és 10 °C
hőmérsékletemelkedésnél teljesen kinyit.

A Laddomat komplett rendszer és elég drága, az ESBE-hez kell a keringtető szívattyú is.
Ez azért szükséges, mert ha a kazán túl alacsony hőfokon üzemel, az égéstermékekből kicsapódik a kátrány és ez károsítja a kazánt, plusz gyengíti a hőátadást. Ezek a szelepek addig nem engedik ki a melegvizet a kazánkörből, míg el nem éri a minimális 55-60 C°-ot és utána is csak annyit enged a fűtési rendszerbe + a pufferbe, ami nem hűti vissza a kazánkőrt a beállított hőfok alá.
Ezen kívül szükség lesz még egy termosztatikus háromutas szabályzószelepre, ami a fűtéskőr maximális hőmérsékletét szabályozza, a felesleget meg a pufferbe küldi.

Sajnos drága dolgok ezek, de a biztonság többet ér. Egy megfutó és felrobbanó kazán az egész házat romba tudja dönteni, plusz a bent tartózkodók testi épségét, vagy életét veszélyeztethetik. Sajnos nem is olyan régen volt erre példa.

A kazán felszereltségétől függően szükség lehet még egy termosztatikus huzatszabályzóra, ami kazán égésének megfelelő levegőmennyiséget szabályozza.
http://www.futesuzlethaz.hu/shop/huzatszabalyzo/523-honeywell-fr124.html

A huzatszabályzó a kazán égésterének oxigénellátását szabályozza a kazánba jutó levegő mennyiségének változtatásával. A beépített hőmérsékletérzékelő által érzékelt hőmérséklet alapján a készülék a szellőzőnyílást nyitja, vagy zárja az emelőrúd és a lánc közvetítésével. Az égési folyamat intenzitásával tehát a felfűtött víz hőmérsékletét tudjuk szabályozni.

A kazán az egy Celsius Plussz V 20-as kis kazán lenne. Ezek a puffer-kazán szabályzó rendszerek valóban drágák és a puffertartállyal együtt súlyosan megnövelik a költségeket.

Köszönöm a választ!

[Plaszlo]

A műszaki adataiban 200-350 légköbméter fűtésére ajánlott, így kicsit túlméretezettnek tűnik a 133 m3-hez. Tudom a pénz a legnagyobb úr, de ha egy mód van, jó lenne hozzá egy puffertartály a kiegészítőivel.

Tisztelt Plaszlo!

A kérdésem most a puffertartály és a kazán közötti átvezető csövezési lehetőségekre vonatkozik. A házban ott, ahol a kémény van, oda terveztük tenni a kazánt. Csakhogy oda nem fér már a puffer. Egy másik, szomszédos helyiségbe kellene raknunk kb másfél méterrel odébb. Az, hogy a falon át kell vezetni a csöveket még a kisebb gond, de közben van egy ajtó is, amit - felülről - meg kell kerülni, így a távolság is megnövekedik. Mekkora lehet a puffer és a kazán közötti távolság és milyen nyomvonalon lehet vezetni? (Hidrosztatikai kérdések)

Üdv!