Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
69 hozzászólás Oldal: 1 / 5
Szerszámtároló kerti faházat szeretnék építeni. Adva van egy 2x2 méteres betonalap, a 4 sarkában 10 cm -es oszloptartókkal.
Milyen faanyagokból érdemes választanom a vázhoz? Esetleg rajzot is szívesen fogadnék.
A borításnak 19mm -es hajópadlót terveztem. A tetőre 12mm OSB lapot + bitumenes zsindelyt.

Minden segítséget, linket köszönettel várok!
Csak nagy vonalakban, Jmedvegy remélhetőleg készít rajzokat is, meg részletes hosszú leírást.
Kétféle módon lehet megközelíteni az építést:
- elkészíted a ház vázszerkezetét gerendákból és a gerendák közét burkolod lambériával, vagy hajópadlóval. A szerkezeti rész kialakításával most nem foglalkoznék, erről már volt szó és Jmedvegy készített rajzokat is hozzá.
http://forum.ezermester.hu/viewtopic.php?f=8&t=354&start=15

- a másik a panelszerkezetes megoldás: elkészíted a ház oldalfalait önállóra - mondjuk 4x4-es fa vázszerkezet, és ez burkolva -, majd ezeket illeszted, rögzíted egymáshoz, vagy tartóoszlophoz, bár ilyenkor a tartóoszlop nem feltétlen szükséges a mérete miatt. Ennél a módszernél a beton alaphoz is le kell rögzíteni a paneleket dűbelekkel. A fa és a beton közé tegyél vízszigetelést, a fa nem állhat vízben, mert tönkremegy.
Tetőből a legegyszerűbb az egy irányba lejtő ferde tető, néhány gerendával és OSB lappal megoldható, rá bitumenlemez, vagy bitumenes zsindely. A sátortetőhöz komolyabb szerkezetet kell készíteni, nagyobb felkészültség és jobb szerszámozottság szükséges. Arra mindenképp ügyelj, a tetőnek télen a hó súlyát is el kell bírnia, nem lehet nagyon gyengét készíteni. A 12-es OSB lapot gyengének tartom, inkább a 16-os legyen a kiinduló alap.
Már ajánlottam másnak is, érdemes elmenni nagyobb barkácsáruházakhoz nézelődni, a szabadtéren kiállított szerszámtároló házikókat megnézni, ötletelni. Itt kaphatsz ötleteket, bár ezek nem túl erősek, de azért megállnak a lábukon.
Az első verzióra gondoltam.
Élőben viszont még csak a másodikat láttam. Csodálkoztam is, hogy mi tartja? :)

Sátortetőt (vagy nyeregtetőt?) szeretnék. Ettől félek is picit. Ezért lenne szükségem még infókra, anyagvastagság stb.

Köszi!
Az első verziót a falak tartják össze, hiszen mindegyik öntartó. Ezek egymáshoz erősítve már stabilan állnak. Komplett hétvégi házakat gyártottak így régebben, például az Erdért faházak többsége panelekből álltak.
A sátortető szarufái 2x2-es ház esetén 4 szarufapár 5x10-es gerendából már elég erős lesz. A fogópárok készülhetnek normál fél colos gyalult deszkából. A héjalás 15-ös OSB lap rajta kátránypapír, majd bitumenes zsindely.
Az előbbi hozzászólásomban beírt linken megnézheted a tető és a ház szerkezetének rajzát, amit Jmedvegy készített, az alapvető kivitelezési infókat megtalálod benne.
Itt van néhány kép ötletadónak a Vateráról:
ház belső.jpg
ház belső.jpg (121.15 KiB) Megtekintve 54329 alkalommal.

ház belső2.jpg
ház belső2.jpg (90.1 KiB) Megtekintve 54272 alkalommal.

ház kívülröl.jpg
ház kívülröl.jpg (116.07 KiB) Megtekintve 54219 alkalommal.

ház kívülről2.jpg
ház kívülről2.jpg (98.68 KiB) Megtekintve 54446 alkalommal.


Forrás:
http://epitkezes-otthon.vatera.hu/kert_mezogazdasag/kerti_haz_autobeallo/index_c7880.html?pt=3
Üdv!

Hát az egyik szemem sír, a másik meg nevet... Sajnos a hivatkozott példák pont arra jó példák, amikor a fal tartja össze házat, és nem fordítva.
Láthatóan a készítő is tisztában van a gyenge ponttal, és takaró lécekkel próbálja is helyre igazítani, amennyire teheti.
Az utolsó fotón látni egy jónak mondható megoldást, hiszen itt láthatók sarok merevítések, ami a ház stabilitását növelik.

A megadott méretben némi túlzással akár Bramac tetőlécből is készíthető időtálló, stabil megoldás. De ha már a sarkokon 10*10 oszloptartók vannak, akkor viszont az egész 2x2 m szerszámtároló esetén jó választás a 5x10-es anyag. A teherhordó pontokon karos alátámasztásokkal, a sarok merevségének érdekében. Az oszloptartóknál nem ismert a kialakítás, remélhetőleg ezek a betonra lefúrható kivitelűek. Ha oszloptartó konzolok, állítható kivitelben, akkor problémás, de megoldható. (Őszintén szólva egy ilyen kialakításnál jobb betonozáskor a betonba, célszerűen nem pontosan egysorba, lebetonozott, kellő hosszra levágott és megerősített menetes szár darabok az alsó rész rögzítésére.)

A tető esetén a nyeregtető talán a legegyszerűbb megoldás, itt az önhordó kötőgerendás kialakítást érdemes alkalmazni, ami a hivatkozott hozzászólásban is látható, szürkére pingálva. (A sátortető elviekben a minden oldalán döntött oldalú tető, ld 70-es évek kockaházak teteje.) Anyaga célszerűen 5*10-es szarufa, lévén a zsindely lemeket fel is kell szegelni, ha máskor nem is, de ekkor fel kell mászni rá. Azonkívül a télen jelentkező - lapos tetők esetén jelentős - hóterheléssel is számolni kell. Ugyan rajzolva nincs, de két ellentétes irányú viharléc stabilan a helyén tartja a kész tetőt, egyben annak összecsuklását is meggátolja. A szarufák tetején a kapcsolódást egy szeglemezzel vagy célszerűen vágott rétegelt lemez darabbal érdemes megerősíteni.
Az egyes szarufaállások itt célszerűen méteres távolságra kerülnek egymástól. Egyrészről adott méretükből adódóan, másodrészről ezen vastag lapok bármennyire is impregnáltak, idővel a légköri nedvesség hatására általában deformálódnak, legrosszabb esetben az épület mozgásai miatt ki is szakadhatnak a felerősítésből, ami a zsindely víz-záróképességét is befolyásolhatja. Érdemes néhány keresztléccel aláerősíteni, így a nagyobb merevség biztosítható, illetve a lap rögzítése a közel 1 m fesztávon is biztonságosan megoldható.

Ha a "padlásra" nincs szükség, akkor a kötőpárokhoz 5*5-ös kettős riglifát, vagy akár görcsmentes 3*5 Bramac lécet is lehet alkalmazni.

A ház alján viszont éppen a felcsapó eső miatt érdemes valamiféle esőálló megoldáson gondolkodni, pl lemezborítás 30-40 cm magasságban, ami hosszabb élettartamot biztosít az anyagoknak, még a legstabilabb kültési festék esetén is.

Nyílászárók helyén belülről a nyílást körbevevő, belölről felcsavarozott deszkabetéttel érdemes megerősíteni, így az ajtó vagy ablakkeret tokrögzítő csavarral is a helyére rögzíthető. A csavarozás el is hagyható, akkor szükséges igazán, ha valahol külterületen, zártkertben kerül felállításra. Bár ilyen esetben az ilyen egyszerű megoldás gyakorta nem is elegendő. Sajnos.

Elsőkörön ennyi, ami fontos lehet a későbbiekben, itt érdemes esetleg még rákérdezni.
További szép napot, és akit érint, annak sikerekben gazdag érettségit!!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Köszi a segítséget!

A felület kezeléshez mit használjak? Alapozó, vékonylazúr, vastaglazúr a sorrend?
Az árak az egekig érnek, azt már tapasztaltam.
Favédő alapozó, plusz lazúr. Úgy tudom kültérre a vékonylazúrt ajánlják és beltérre a vastaglazúrt. Lényeg, kültérre kültéri lazúr kerüljön. Lehetőleg a favédő alapozó és a fedőlazúr azonos gyártótól származzon, így nem lesz meglepetés.
Jó tapasztalatom van a Milesivel, ez alapozó és fedőlazúr is egyben és nagyon szépen látszik a fa erezete. Kellemesen selymes felületet ad és szerintem szép színeket. Vigyázz, különböző fafajtákon más árnyalatú lesz, érdemes előtte mintadarabon próbálni, szükség esetén más színnel keverni.
Csak egy példa, a fatelepen ahol vettem a festéket, gyönyörű vöröses színe volt a vörös mahagóninak, otthon meg inkább barnás. Később kiderült, a telepen borovi fenyőn volt az alap, nekem meg sima fenyő lambériám volt. Végül vörös cseresznye színnel kellett kevernem az elképzelt árnyalat eléréséhez.
A nagyon gazdaságos árú lazúrokat nem merem ajánlani, egy ilyennel festettem le a kerítést 2 éve és már lehetne újra festeni, a nap leégette, pedig kültéri festék volt.
jmedvegy írta: Anyaga célszerűen 5*10-es szarufa, lévén a zsindely lemeket fel is kell szegelni, ha máskor nem is, de ekkor fel kell mászni rá.

Mekkora zsindelyszeget használjak? (Végül maradtam a 12 -es OSB lapnál.)
buktar írta: Mekkora zsindelyszeget használjak?

Értelemszerűen ne üsse át az OSB lapot ->> OSB lap vastagsága + kátránypapír + zsindely vastagsága.

buktar írta: (Végül maradtam a 12 -es OSB lapnál.)

Te tudod. :roll:
Üdv!

Egy kis kiegészítés a lazúrokhoz.
Éppen fordítva: azaz a vastag lazúrok elsősorban kültérre, a vékony beltérre ajánlott. A vékony alkalmazható kívül is, azonban rövidebb időtartamban képes megvédeni az adott faanyagot. A vastagabb lazúroknál elveszik a fa természetes erezetének látványa, míg vékonynál, elnevezéséből adódóan, jobban láttatni engedi azt.

Az alapozók alapvetően egy kötési hidat biztosítanak az anyag és a festék között, míg a védőbevonat elsősorban a festék mechanikai és kémiai védelmét szolgálja. Valamelyt elhagyva, az eredmény időleges.

Mind a lazúrokat, mind a favédő festékeket ún. rendszer szinten forgalmazzák, azaz mindegyiknek megvan a saját alapozó, festő és védő rétege. Célszerű ezen belül maradni és adott festékhez a megfelelő alapozó és védő kombinációt megvenni. Az "ebből" ez a legjobb, viszont lakkból "ennél" nincs jobb mindenképp felemás eredményt okoz. Vagy minőségben, vagy tartósságban.

A védőfestéknek minél mélyebben kell a fa anyagába történő felszívódással képesek megvédeni annak felületét, de egyben légáteresztőnek is kell lenniük, hogy a belsőben felhalmozódó víz penészedést vagy gombásodással ne járjon. Az rendre igaz az alapozóra és védőlakkra egyaránt.
A szín kiválasztásánál nem szabad megfeledkezni arról, hogy annak végleges színe a faanyag minőségével is szoros kapcsolatban áll. Az üzletekben látható színskála általában luc, ritkábban bükk lapokra kerül. Ha pl. borovi anyagú ajtót festünk le vele, a borovi magasabb gyanta- és csersav-tartalma miatt annak tónusa mélyebb és sötétebb lesz, hiszen reakcióba lép a festék anyagával. (Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy színlátásunkra tanulás során teszünk szert, azaz egy-egy árnyalatot másnak láthatunk.)

Próbálkozom itt egy ideje, hogy felhívjam a figyelmet a klf természetes favédő olajokra és gyantákra, úgynézki sajnos eleddig eredménytelenül. Ezek döntő többsége színezett formában is kapható. Ezek egyik nagy előnye, hogy természtes mivoltuk miatt elég mélyen ívódnak az anyagokba, sérülés esetén a javítás is sokkal egyszerűbb, gyorsabb. Némelyik az oly kívánatos UV állóságot is biztosítja. A felújítás is adott szinten gazdaságosabb, mint ugyanaz festékkel történő javítása, hiszen a közbülső tisztítási, csiszolási folyamatok nagyrészt megspórolhatók.

De továbbra is tartom, hogy kinek a pap, kinek a papné. A festék kiválasztása mindenképpen gazdasági és esztétikai szempontok alapján mindenkinek magának kell megtennie. Jelen helyzetben viszont mindenképpen érdemes vízbázisú festékek mellett letenni a voksot, ellentétben az oldószeresekkel.
További szép napot!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
jmedvegy írta: Üdv!

Egy kis kiegészítés a lazúrokhoz.
Éppen fordítva: azaz a vastag lazúrok elsősorban kültérre, a vékony beltérre ajánlott. A vékony alkalmazható kívül is, azonban rövidebb időtartamban képes megvédeni az adott faanyagot. A vastagabb lazúroknál elveszik a fa természetes erezetének látványa, míg vékonynál, elnevezéséből adódóan, jobban láttatni engedi azt.

Hát nem tudom, a Milesi máshogy gondolja:
http://www.milesi.hu/userfiles/File/milesi%20anyagok/kiadvanyok/vekony%20vagy%20vastaglaur.pdf

A Lazurán: kül és beltéren egyaránt lehet használni, egyedül a színtelen változatot ajánlják beltérre.

Sadolin: az oldószeres lazúrjait kültéri, a Plus vizesbázisút kül és beltérre egyaránt ajánlja.

Xyladecor: a Classic vékonylazúrt kültérre, a vastaglazúrt kül és beltérre egyaránt ajánlja.

Nem lettem okosabb, el kell olvasni a gyártó ajánlását.
Üdv!


Nemrég faház építésbe kezdtem, ami már majdnem el is készült, de problémáim adódtak vele.
Már felraktam lambériát is, mikor erősen megázott. Pár napra rá fekete pöttyök és foltok jelentek meg rajta. Akkor szomszédom tanácsára gyorsan lekentük lenolajjal az egész házat, de kétségeim maradtak és már bánom, mert nem tartom jó megoldásnak.
Mi lehet ez a feketedés és mit is kezdhetnék vele?
Üdv!

Sajnos ez a kék gombásodás biztos jele. Ezt megelőzni lehet, következményeit felszámolni, mondhatnám, csak az ecetes olló tud segíteni. Lambéria vélhetően luc vagy talán boroviból készült, ha csak apró foltokban jelentkezik, akkor ez utóbbi valószínűbb.

Az egy másik nagy kérdés, hogy a mögöttes párnafás tartó rész megázott-e?

Az ázás miatt a víz felszívódott a lambériába. Mivel nem tudott kiszellőzni, illetőleg melegebb idő követte az esős napokat, az kedvezett a gombák elszaporodásának, így azok megtámadták annak rostszerkezetét. Ez okozza foltokat és pöttyöket.
A lenolaj a félertések elkerülése végett sajnos nem csodaszer. Elsősorban pórustömítésre szolgál, illetőleg az anyagba szívódva biztosítja a festékek jobb terülését, de egyben besárgítja a kezelt anyagot. Lassan, nehezen szárad, ezért ennek benzines hígított változata a félolaj használatos a gyakorlatban. Gombaölő hatásáról nem tudok, az előzőek alapján inkább preventíven képes a víz bejutását a rostokba megnehezíteni.
Talán az jó hír, hogy ha pusztán pöttyös némi csiszolással eltávolítható, emellett gyakori és sűrű szellőztetéssel igyekezni kell a párától minél előbb megszabadulni. Azonban csodát itt se várj, legfeljebb a zavaró pöttyök elhalványodnak. Remélhetőleg a felhordott lenolajos kenés nem fogja teljesen elzárni a víz útját, mert akkor a hátsó, nem látható részen lesz nem kis gombásodás. Azonban tudni kell, hogy mivel a gomba nem pusztán felületi, illetőleg a lenolajos kezelés miatt a faanyag csiszolás közben szinte azonnal telerakodja a vásznat. Durva vászonnál - 60-80-as - viszont jól látható karcnyomok marad(hat)nak utána. Ezért tanácsos lenne most már néhány hetet várni, amíg a lenolaj teljesen kiszárad, illetőleg felszívódik, ezt követően a nagyon fertőzőtt helyeket átcsiszolni. Mivel a gomba a térben terjeszkedik, ezért a felső réteget el kellene távolítani, ez azonban hatalmas munka lenne így, már felszegelt állapotban, ezért csak az igazán zavaró foltokat érdemes átcsiszolni, illetve olyan fajta fedőfestékkel, lazúrral kezelni, ami elnyomja, adott esetben beolvasztja az apró pöttyöket, így később sem lesz zavaró a szemnek.
Bár teljesen 100%-os megoldás a lambária leszedése, kiszárítása, újbóli felrakása lenne, de ezt igazán le se merem írni, magamról tudva, mennyire örültem, mikor anno a sajátomat felraktam.

Ezek figyelembevételével tudod eldönteni, mi legyen a következő lépés.

További szép napot!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Szia,

lombházat szeretnénk építeni a gyerekeknek, olyat, ami lábakon áll, hogy alatta a gerendákra még hintát is tudjunk szerelni tehát kb 3 m magasan álljon kb 2x2m-es kocka házikó, a négy oszloptartó elemet már bebetonoztuk a négy sarok pontba, hegyoldalon áll majd úgyhogy nem egyforma a négy lábhosszúság.Előzőleg olvastam olyat, hogy az oszloptartó fém elem nem túl jó megoldás, miért? Illetve szerinted hogyan oldjuk meg, hogy elég stabil legyen ahhoz, hogy hinta is legyen alatta? Köszönöm a választ! Mia
Üdv!

Örülök, hogy visszaolvastál a bejegyzésekben, nem mindenki teszi meg. A kérdésedre a válasz, mint mindig, most is a részletekben rejlik.
Sajnos a fa és fém illesztése, néhány triviális esettől eltérően, szinte alig kivitezhető jól hosszútávon. Vagy kizárjuk a nedvességet, és nem lép fel korhadás és korrózió, vagy az alkalmazott felületvédelem olyan, hogy kizárja a nedvesség felvételét ld. telített fa.
Ezeket az oszloptartók, legyen az állítható vagy fix, gyakorlatilag, mint valami kaloda, fogják közre a faanyagot. A vásárolt anyagok a legritkább esetben nevezhetők száraznak, kivétel, ha mi magunk előtte évekig nem szárítottuk. Másodrészt a rögzítést az oszlopokba csavart állványcsavarok biztosítják. Ezek akkor adnak kellő biztonságot, ha pusztán statikailag álló épületet kivitelezünk. Amire sokan nem is gondolnak, azok a fellépő dinamikus terhelések, szél vagy éppen aszimmetrikus terhelés ld. hó. Mivel a fa idővel állandóan változik, nedvességet vesz fel illetve ad le, így gyakorlatilag a magába foglalt vas tárgyak idővel egyszerűen elkorhadnak benne, de mindenképpen kimozgósodnak. Ezek kültéren kifejezetten legjobban a függőleges statikus terhelésekre tekinthetők biztonságos megoldásnak, esőtől védett megoldásokkal, vagy fokozott felületvédelemmel.

Az általad említett hintás megoldás, mondhatni "kockaházas" megoldással, gyakorlatilag a lehető legrosszabb véleményem szerint. Bárhová is helyeződik is a hinta, legyen középen, vagy éppen valamely él mentén, egy torziós erő és egy döntő nyomaték is fellép. Az alapokon lévő lábak rögzítései a periódikus előre-hátra mozgásra előbb-utóbb kimozdulnak, vagy éppen a fém elfárad, vagy pusztán a csavar esik ki a helyéről, és jön az okoskodás, hogyan is javítsuk ki. Andrásolás esetén is fennáll ez a helyzet, pusztán a szerkezet merevsége nő meg, viszont a beépített anyagmennyiség viszont jelentősen nő meg. Az esztétikumról nem is említek szót. Nem véletlen, hogy ezeket a megoldásokat alapvetően "A" oszlopos megoldásokkal váltják ki, nem is véletlenül. Az ébredő erő alapvetően a oszlop hosszirányában ébred, mi több, éppen a talajba "nyomná" azt.
Ha csak pusztán házban gondolkodunk is, ekkor ennél a minél nagyobb felületen történő rögzítés ad stabilitást. Ugyan a szint eltérés miatt vélhetően nincs is más megoldás, de a pontszerű kapcsolódás, ami egy épületnél a stabilitás rovására megy, nem a legkedvezőbb. Csak a tetőre gondolva, ha az a legkisebb irányba is elindul, akkor az menthetetlen, nincs az a csavar ami megfogja... és akkor itt visszakanyarodunk a ház szerkezetének mervítésére, de ez már az előző hozzászólásokban eléggé ki lett vesézve.

Hogy az adott helyzetben mit érdemes, lehet tenni? No hát azért ne azzal kezdjük, hogy szétverjük az egészet, mert itt van egy emberke, aki szerint nem a legjobb. Tanácsolnám, az alap koncepciót kellene megváltoztatni, mi a fontosabb elv alkalmazásával. Két eltérő terhelésre nehéz lesz alkalmas megoldást találni éppen a fenntiek miatt. Elképzelhető a ház mellé egy önálló hintázó, de ha van egy alkalmas vén diófa... van ennél romantikusabb?? :oops:

Félretéve a tréfát, ha már így esett, maradjon is így, tárolónak, kerti tetőnek bizonyosan meg fog felelni, de az illesztések elkészítésénél minden fontosabbak a pontos illesztések. Minél pontosabbak, annál jobb, erősebb a szerkezet stabilitása.

Egy kis off téma: ha a hozzászólásban vannak logikai bukfencek, akkor utólag is elnézést, mivel a dalfesztivál engem sem hagyott ki. Még ugyan e pillanatban nincs meg a végeredmény, de hajrá KATI, hajrá magyarok!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
69 hozzászólás Oldal: 1 / 5

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: Google [Bot] valamint 18 vendég