Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
73 hozzászólás Oldal: 2 / 5
Sziasztok, fórumozók!

Én is faházépítésben spekulálok. Már készítettem tervet is, de lennének kérdéseim.
fahaz_EK.jpg
fahaz_EK.jpg (247.55 KiB) Megtekintve 43196 alkalommal.

fahaz_ENY.jpg
fahaz_ENY.jpg (196.13 KiB) Megtekintve 42827 alkalommal.

A váz 5x10 cm-es gerenda a betonra, erre a sarkokban 10x10-es, a többi helyeken 5x10-es oszlopok, a képen látható kiosztásban.
A 10x10-eseket 105x105x90 mm-es sarokösszekötövel, az 5x10-eseket pedig 90x90x65-ös sarokösszekötővel rögzíteném.
A tető 15 fokos, a szarufákat 5x15 cm-esre gondoltam, ezeket középen 10x14 cm-es szeglemezzel fogatnám össze. A tetőre 18 mm-es osb lap és zsindely kerül.

Kérdéseim:
  1. ha sarokösszekötőket használok, kell-e még pluszban gerendából merevítés? (a képen vörös színű elem). Ha kell, elég- e 5x10-es?
  2. a szarufáknál kell-e pluszban valami összekötő? (A rajzon szerepel 10x2x200 cm-es), illetve elég lenne-e esetleg az 5x15-ös helyett 5x10-es gerenda?
  3. a tetőszerkezetnél a keresztmerevítők (vagy nem tudom mi a neve) keresztmetszetét 5x5 cm-esre gondoltam. Ez lehet-e esetleg kisebb?
  4. a rajzon látható egy kb. 54 cm-es túllógás. Ennyit kibír a 18-as osb lap?

Egyelőre ennyi. A válaszokat előre is köszi.
Üdv Pig.

1., Igen. Számítani kell a szélre is, ami oldalról taszigálja a házat. Minden saroknál, mindkét irányba rakjál (én még alulra is raknék). Bár a burkolat is stabilizálja a házat, de ha a szerkezete eleve erős, nem a burkolatnak kell átvennie ezt a feladatot.
2., Szerintem elég, de én párban raknám - a szarufa mindkét oldalára -, úgy szebb a kinézete. Ilyen sűrűn rakva elvileg az 5x10-es gerenda is elég lenne, de megnéztem a szaletlim tetőszerkezetét és ott is 15-ös szarufák vannak. A tető lapos szöge miatt a hó csak lassan olvad le, sokáig kell tartania.
3., Igen, a sima Bramac tetőléc (30x50) is bőven elég, bár a gyalult 50x50-es lécek sokkal jobban mutatnak. Feltételezem a tetőszerkezet belülről látszani fog.
4., Igen, hiszen a túllógó lécek is merevítik. Én még raknék a szarufák végéhez is egy-egy lécet.

Szoktak a nyeregtetőnél un. viharlécet is alkalmazni, hogy a szarufák előre-hátra mozgását megakadályozzák. Ez átlósan köti össze a szarufákat, de nálad az OSB lapok fogják ezt szerepet átvenni.

1.jpg
1.jpg (241.54 KiB) Megtekintve 42688 alkalommal.


2.jpg
2.jpg (249.32 KiB) Megtekintve 42688 alkalommal.
Köszi a választ! Kezd tisztulni a dolog...
Azért még lenne kérdésem:
A sarok- és egyéb összekötőkhöz hivatalosan bordás szeget (gyűrűs szeget) írnak. Lehet-e a szegek helyett csavart használni?
Ezek a bordás szegek kifejezetten fához készültek, a bordák a kihúzódás ellen vannak. "Hátramenetben" a bordák beakaszkodnak a fába és akadályozzák a kihúzódást. A fa szárad, mocorog, a normál szög ilyen helyeken meglazulhat. Elvileg a csavar is ugyanezt tudja, de gyakorlatban nem használtam ilyen szeget, nincs tapasztalatom. Feltételezem a bordásszeg normál szeghez képest előírás. A csavarra az építőiparban nincs idő, a szeget két ütéssel a helyére ütik, és mennek tovább.
Én is így gondoltam a szegekkel kapcsolatban. Ha mondjuk az idő nem számít - mert magamnak csinálok egy darab házat -, akkor a csavar jobb megoldás lehet?

Plusz további szenvedéseim:
  1. A betonalap és az alsó gerendák közé valami kátránypapírfélét gondoltam. Szükséges ezt ráégetni (mert az bonyolítaná elég rendesen), vagy elég, ha csak ott van?
  2. Az előző terven túl sűrűnek találtam az alátámasztást, így 90 cm-es közökre változtattam. Az alábbi ábrán látható az 18 mm-es OSB lapok kiosztása. Elég ez így?
fahaz_osb_kiosztas.jpg
fahaz_osb_kiosztas.jpg (229.36 KiB) Megtekintve 42689 alkalommal.

Az eddigi és reménybeli további válaszokat köszönöm!
Nézd, ha van időd, akkor a csavar is tökéletes megoldás, csak ez is rozsdamentes legyen.
A fa és a beton közé szükséges vízszigetelő, ehhez igazán a bitumenes vastaglemezt ajánlanám (vagy sima bitumenlemez, de több rétegben). A bitumenes vastaglemezt érdemes lenne rámelegíteni a betonra a jó tapadás érdekében. Ilyen méretekhez nem kell disznóperzselő, elég egy benzinlámpa vagy elektromos hőlégfúvó. A jó tapadás érdekében a betoncsíkot előtte Bitugéllel kend át, ez jobban behatol a beton pórusai közé, és jó alapot biztosít a bitumenlemeznek.
Nem tudom hogyan tervezed a betonalapot, de érdemes lenne a földből kiemelkedően, hogy a fa minél távolabb kerüljön a nedvességtől. Az alapgerendákat alaposabban kezeld le favédő alapozóval, jól átitatva és a fedőréteget is több rétegben vidd fel. A fa legnagyobb ellensége a gyakori, vagy folyamatos nedvesedés, ezért a tervezésnél ezt is vedd figyelembe. Az eső lehetőleg ne tudjon az alap közelében rácsapni, de ha mégis, azonnal folyjon el a víz, ne álljon meg körülötte. A rácsapó esőtől a tető kinyúlásával védheted meg, a vízelfolyást meg az alap szélének lejtésével oldhatod meg.
A pozdorjalemezek illesztését a gerendákra tervezném, ne lógjon a levegőben.
Feltételezem ennél a tervrajznál nem erre figyeltél de a cseréplécek nyúljanak ki a pozdorja széléig.
Üdv megint!

Még van pár rögzítéstechnikai kérdésem:
  1. A hajópadló rögzítése hogyan történjen. Úgy, mintha vízszintesen lenne fektetve (rejtett szögeléssel vagy csavarozással) (1. kép) VAGY simán a külső oldalról szegelve illetve csavarozva (2. kép - bár nem nagyon látszik, de a piros karikák segítenek)
    hajopadlo_1.jpg
    1. kép
    hajopadlo_1.jpg (26.5 KiB) Megtekintve 42600 alkalommal.

    hajopadlo_2.jpg
    2. kép
    hajopadlo_2.jpg (55.07 KiB) Megtekintve 42412 alkalommal.
  2. Az alap 5x10 cm fagerendákat a 3. képen látható csavarral lehet-e rögzíteni a betonalapba vagy vmi speciális csavar kell?
    alapcsavar.jpg
    3. kép
    alapcsavar.jpg (3.02 KiB) Megtekintve 42392 alkalommal.

Az eddigi segítséget köszönöm!
Az első kérdésben én a második variációt preferálom, lehet nem annyira szép, de sokkal erősebb mint nútba szegelni. A végén esetleg el lehet takarni szegőléccel, pipaléccel, valamivel. Ha szépen csavarozod egyenletesen, akkor nem zavaró, ez ház lesz, nem padló.
Jónak tűnik, ha erős a beton, akkor stabilan megfogja. Egy másik változat, már a betonnal együtt elkészíteni a tőcsavarokat ahogy a koszorúban szokták -> (itt) rozsdamentes menetes szár, a betonba kerülő vége elhajlítva és összedolgozva a vasalattal és úgy betonozva.
Üdv!

Ha már "rögzítés-technika", mellékelnék pár jó tanácsot.
1 A csavar erősebb, biztosabb rözítést ad, viszont a csavarok helyét a magméretnek megfelelő fúróval előfúrni. Viszont merevebb is, egy elmozdulásnál vagy a csavar, vagy a fa törik, reped.
2 Szegezés során rejtett szegezésnél célszerű a szeg végét leütni, illetőleg a szeg helyét egy nagyobb szeggel kijelölni, főként rejtett szegzéskor, mert ekkor gyakorta előfordulhat az 1 képen is látható elrepedés, és ekkor a repedés már nem úgy tart. Gyakorlatilag sehogyan sem. Jól kivitelezett esetben jó rögzítés érhető el.
3. Az időjárásnak kitett részeken mindenképpen a rejtett szegezés a célszerű, mivel minden más esetben a csavarok vagy bognár szegek fejei idővel rozsdásodnak, és kellemes fekete csíkokat hoznak létre a deszkázaton.
4 Az alap-gerendák rögzítésénél célszerű az egyes csavarok helyét a gerenda hosszában a középvonaltól eltérve, váltakozva lefúrni, megválasztani. Esetleges gerenda repedés esetén a repedés irányába, egyvonalban lévő csavarok tartása is megegyezik a nullával. A betonra fekvő gerendázat alá mindig kerüljön vízszigetelés.

További sok sikert!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Plaszlo írta: Az első kérdésben én a második variációt preferálom, lehet nem annyira szép, de sokkal erősebb mint nútba szegelni.

Viszont a szeg feje nem takarható el. Előrébb szegelve még hajlítás ellenére is megtörténhet, hogy a szeg szárába felütközik a nút hátrész, ami az összeillesztést teszi esetenként nehézkessé. Bár kinek a pap, kinek a papné.
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
A csavarok korrodálódása kordában tartható, ha a faanyag festésével együtt a csavarok vagy szögek fejét is átfested. Úgy tapasztaltam Jmedvegy által leírt fekete csíkok inkább az elhanyagolt faépítményekre jellemzők.
jmedvegy írta: Bár kinek a pap, kinek a papné.

Így szép az élet, nemde? 8)
Csavarpárti vagyok, nem tagadom. :roll:
Én már építettem egy hasonló tárolót, a váza 50*100mm-es profilú fenyőből csináltam, felül ezt használtam szarufának is.
Én 15mm-es OSB-vel burkoltam körbe, a tető bitumenes zsindely.
Fontos a faszerkezetet faanyagvédőszerrel lekezelni: http://www.festekerd.hu/product.php?id_product=88
Az OSB oldalfal nem olyan esztétikus,mint a padló de olcsóbb és gyorsabban kivitelezhető. Nikeceles szigeteléssel el lehet látni, és nemesvakolattal feltuningolni.
Üdv az Ezermestereknek!
Engedelmetekkel figyelmetekbe ajánlanám az általam már többféle faanyagnál használt és eddig bevált, kültéri lazúrt, mely az OBI áruházakban kapható. Ez a CARBIDEKOR nevezetű, időjárásálló, kültéri, 10 literes kannában, kétféle színben (sötét és világos) és mindössze 2300.- forint áron kapható.
Attól függetlenül, hogy kültérre javasolt én használtam házon belül is. És. Vizes bázisú. Nagyon könnyű dolgozni vele. Különböző színű, poralakban kapható pácokkal, de akár vizes alapú színező paszták hozzákeverésével is lehet különböző árnyalatokkal játszani.
A saját építésű kerti "parasztos" faházat, mely fenyődeszkából, pár gerendából, Bramac lécből, és régi tetőcserépből épült, szintén Carbidekorral kezeltem le és érzésem szerint egészen kellemes a színe. Hát az építmény nem olyan, mintha skatulyából húzták volna ki, mint azt az előzőekben láthattuk, de ugye az a bizonyos pap vagy papné.
Az akácból készült kerti tolókapumnál is szintén ezt használtam. Ja igen. A világos színűt. A sötét jelölésűt is kipróbáltam de az elég szürkés árnyalatú.
És nem dicsekvésnek, csupán csak a színhatás miatt egy kép.

Kívánok mindenkinek kellemes nyarat.
Fatároló.jpg
Fatároló.jpg (188.59 KiB) Megtekintve 42425 alkalommal.
Azért óvatosan a nagyon kedvező árú lazúrokkal. Én Fausttal festettem le a kerítésemet, 2 év múlva már kezdett leperegni a festék, pedig alaposan lecsiszoltam az elemeket.
73 hozzászólás Oldal: 2 / 5

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: Google [Bot] valamint 10 vendég