Ezermester Fórum

Építés, építkezés, lakásfelújítás, belső munkák, fürdőszoba, konyha, WC.
89 hozzászólás Oldal: 1 / 6
Sziasztok,

Egy régi faházhoz szeretnék hozzáépiteni egy bővitést, szintén fából. A régi ház sátortetős kátránypapiros boritással és a gerinccel párhuzamosan futna a bővitmény. A csatolt képen a bal oldali a régi ház, a jobb oldali a tervezett új. A képen kékkel be van jelölve a két épület találkozási éle a régi tető mentén és éppen azon aggódom, hogy ez hogy lesz szigetelve. A régi tetőn az összes leeső eső oda fog folyni és nem tudom, hogy le lehet-e ezt szigetelni jól.

A képen az új tető szintén a régi felé lejt, ez csak azért van igy, mert arra gondoltam, hogy meg lehetne ezt a lejtést hosszabbitani és egészen a régi ház fölé vinni, hogy a régi ház teljesen az új tető alatt legyen, és igy gondoltam megoldani a szigetelési problémát, mert ha a régi házra nem esik közvetlen eső, akkor nem lesz gond a kék vonallal jelölt érintkezéssel.

De ha lehet szigetelni az érintkezést jól, akkor nem kellene új tető a régi ház fölé és akkor a jobb oldali új épület teteje dőlhetne jobbra, a régi háztól elfelé.

Remélem érthető voltam :)
Mi lenne szerintetek a legjobb megoldás?

Csatolmányok

Üdv!

Örülök, hogy az elképzeléseidet a Sketchup-t felhasználva jelenítetted meg.
Én magam részéről inkább egy közös sátortető vagy nyeregtető kialakításon gondolkodnék.
Egyrészt nem pusztán csak eső esik, gondolni kell a havazásra is. Nem ismert, milyen tájolású a ház, de mindenképpen fennáll, hogy itt komoly mennyiség összegyűlhet egy hófúvásos havazáskor, ami főként olvadáskor jelenthet gondot.
Ha jelzett arányok stimmelnek, akkor a majd kétszer magas tetőről, jelen időjárás felhőszakadásait ismerve, aligha tudnád a felső rész oldalfalát a felcsapó víztől megvédeni, pláne úgy, hogy az még a fal felé lejt. És a fa legnagyobb ellensége, fűrészelést követően, a víz. :D
Harmadrészt statikailag is biztosabb lenne a közös tetőszerkezet, és a fenti tető lejtését is érdemesebb lenne nagyobbra választani.
Az új tetőt a régi fölé vinni szép elképzelés, de a gyakorlatban még nem láttam rá példát. Az olyan tetővel fedett tető lenne, akkor megint csak a közös, új tetőkialakítás jöhet szóba.

Ha esetleg járatosabb vagy a programban, rajzold meg a konkrétabban elképzeléseidet, és vizsgáld meg, hogyan is festene a valóságban, illetőleg mi lenne a funkciója.
Napjainkban reneszánszát éli a lapos tető, ellentétben eleinkkel nem használatos a padlás, vagy legfeljebb tető alattti lomkamra funkcióval bír, és a nyeregtetőnek sem szükséges ez esetben szimmetrikusnak lennie, viszont haránt támaszokkal nagy teherbírású szerkezet építhető. Szintén az arányokra utalva, és abból kiindulva, hogy a régen esetleg egy garázs lehetett, annak alapterületét 2-2,5*5 m.re saccolva, a végleges épület 6-7*5 m-es lenne, ekkor viszont a sátortető gerincét is elfordítanám az eredeti síkhoz képest.
De mindezek már beépítési és egyéb szabályokkal is össze kell vetni, iieltve a környezet - pl. garázssor része - is befolyásolja a végleges formát.

Várom a további fejleményeket.
További szép napot!
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
faházikó,
ez milyen épületegyüttes lenne és miért így?
Én máshogy csinálnám. a Két ház között a kisebb ház ereszénél hagynék egy U alakú csatornát, amiből a csapadék ki tud folyni, gyakorlatilag egy képzett eresz lenne. Ez meg lehet csináltatni lemezből, vagy bitumenes vastaglemezből, vagy a kettőt együtt a biztonság kedvéért. A lemez felmehetne egy darabig a nagyobb ház falán, hogy a csapó esőtől is védje. A nagy ház tetejét túl vinném a falon és arra is külön ereszt raknék, így arról elvileg nem folyna a kis házra. A két csatornát lent össze lehet kötni.
Ez így elég egyszerűen hangzik, de egy kis fantáziával és egy jó mesterrel szépen ki lehet alakítani. De nem írtál még a házak anyagairól, a nicked jelentené a kisebb faházikót? Milyen burkolatokat, szigeteléseket tervezel?
Helló, köszi a tippeket, kicsit pontositottam azóta az elképzeléseket és bejelöltem a méreteket is.

A teljesen közös tetővel az a gond, hogy akkor a régi épület meglevő tetejét le kéne bontani, és az egyik lényege a terveinknek az, hogy a régi épülethez ne kelljen hozzányúlni egyáltalán. A tájolás a következő: a régi alacsony faház bejárati ajtaja előtt állva az ajtót nézve előre van nyugat, balra dél és jobbra észak (a sketchup-ban még nem tudom hogy lehet ezeket bejelölni :)). Emiatt a dupla tetőnek olyan funkciója is van, hogy felfogja a délről jövő erős napot és nem lesz a régi épületben olyan meleg. A régi épület egyébként nem garázs (de nem rossz a tipp :)) hanem egy vikendház, amit nagyobbitani szeretnénk. Szigetelve egyáltalán nincs, mert csak nyáron használjuk emiatt és a kis belmagasság miatt nagyon meleg tud lenni.

Emlitetted a második, új tető dőlésszögét. Esőt, havat, stb, belekalkulálva és azt, hogy az egész konstrukció fából van, milyen dőlésszöget javasolsz? A mostani dőlésszög kb. a régi kis ház tetejének dőlésszögével egyezik meg, ami nagyon kicsi, lehet, hogy a nagyobb felület miatt nagyobb szög kéne?

A második emelet szintén elég kis belmagasságú, de ez nem gond, ott csak ágyak lesznek.

Ez igy kb. milyennek látszik? :)

Csatolmányok

Plaszlo írta: faházikó,
ez milyen épületegyüttes lenne és miért így?


Ez egy vikend ház, amit meg szeretnénk nagyobbitani. Az új rész emeletén csak ágyak lennének.

Plaszlo írta: Én máshogy csinálnám. a Két ház között a kisebb ház ereszénél hagynék egy U alakú csatornát, amiből a csapadék ki tud folyni, gyakorlatilag egy képzett eresz lenne. Ez meg lehet csináltatni lemezből, vagy bitumenes vastaglemezből, vagy a kettőt együtt a biztonság kedvéért. A lemez felmehetne egy darabig a nagyobb ház falán, hogy a csapó esőtől is védje. A nagy ház tetejét túl vinném a falon és arra is külön ereszt raknék, így arról elvileg nem folyna a kis házra.


Ez jó ötlet! Mindjárt csinálok egy ilyen tervet is :)

De nem írtál még a házak anyagairól, a nicked jelentené a kisebb faházikót? Milyen burkolatokat, szigeteléseket tervezel?


A már létező ház fából van, burkolat és szigetelés nélkül (csak nyári vikendház, fűtés nincs), egy réteg fadeszka. Az új szárnyat is kb. igy tervezzük vagy esetleg belülről gipszkarton, kivülről fadeszka vagy OSB lap.
Ne haragudj, de ez szerintem nagyon nem lesz jó. Én faházban élek, egy nyaraló átalakításából, van fogalmam róla.
Szigetelés nélkül nyáron a magasabbik épület emeletén aludni lehetetlen dolog, addigra 50 fok meleg lesz és nem fog lehűlni hajnalig. A felső 1.90-es belmagasság minden, csak nem baráti. Ez a tetőszerkezetet egy nagyobb vihar széttépi és erre készülni kell, csakúgy mint a 40 C fok körüli nyári melegre.
A kis faházból jó szerszámost lehetne csinálni. :wink:
Ha építenék faházat, megcéloznám az élhetőséget, vagyis nyáron valamennyire hűvösebb legyen, de ősszel se kelljen egyből fűteni, ha egy kicsit lehül a levegő éjjel. Ehhez még akkor is ragaszkodnék, ha csak víkendházról lenne szó, némi komfort egy telken is elkél.
Lehetőleg könnyűszerkezetes építési módban, fa tartószerkezet gerendából, kívül vastag fa lambéria, belül akár gipszkarton, a kettő között kőzetgyapot szigeteléssel. Ha egy kicsit tovább lép az ember, kívülről még kapna plusz szigetelést a lambéria helyett mint a szabvány könnyűszerkezetes házak.
A tetőszerkezeten még elgondolkodnék.
Plaszlo írta: Szigetelés nélkül nyáron a magasabbik épület emeletén aludni lehetetlen dolog, addigra 50 fok meleg lesz és nem fog lehűlni hajnalig.


Jogos felvetés. És ha csak nyáron akarjuk használni, akkor milyen szigetelést ajánlasz a meleg ellen?

Plaszlo írta: A felső 1.90-es belmagasság minden, csak nem baráti. Ez a tetőszerkezetet egy nagyobb vihar széttépi és erre készülni kell


Az 1.9 m belmagasságon még lehet változtatni, szóval ez csak egy gyors vázlat. De tegyük fel, hogy 2.2 m. És magával az alakkal mi a gond? Ha elég jó vázat csinálok hozzá, akkor miért elképzelhetetlen, hogy stabil legyen?

Plaszlo írta: Lehetőleg könnyűszerkezetes építési módban, fa tartószerkezet gerendából, kívül vastag fa lambéria, belül akár gipszkarton, a kettő között kőzetgyapot szigeteléssel.


Igen, kb. ilyen szerkezetűre gondoltam. A "vastag" fa lambérián milyen vastagságot értesz? És az OSB lappal szemben mi az előnye? A gipszkartonra mi is gondoltunk, de a kőzetgyapot kicsit drágának tűnik, nincs rá olcsóbb alternativa?

Köszi szépen mindenesetre a tippeket!
Mostanában a PIR/PUR szigetelőtáblákat favorizálják, könnyű, egyszerű szerelni és lassabban melegszik át, mint a kőzetgyapot.
A lambéria vastagságán legalább 2-3 cm-t értek kívülről. Az OSB lap nem időjárás álló, erre kellene még polisztirol szigetelést tenni. A fa lambéria, vagy vastag hajópadló burkolattal szép külsőt csinálhatsz, és megfelelő rögzítéssel a ház statikai szilárdságát is növeled, viszont jóval több törődést igényel.
A kőzetgyapotnál olcsóbb az üveggyapot, csak kellő sűrűségű kell, mert a nagyon könnyű, kis testtömegű gyapot összeesik idővel. Tűzgátlás miatt is előnyösebb, a polisztirolt meg szétrágják a bogarak. De ennél is jobb a cellulóz szigetelés a külső és belső réteg közé öntve. Ez a legjobb hőtartó és a leglassabban átmelegedő anyag.
A tető alakjával azon kívül, hogy jóindulatúan is csak annyit lehet mondani: egyéni (elnézést, ha megbántalak ezzel), egy óriási vitorlafelület. Ha alákap a szél, megrázza az egész házat. Túl magasan van egy teraszhoz képest.
A felső szinthez néhány gondolat: ez a belmagasság nagyon alacsony és kényelmetlen. A szigeteletlen tető miatt sütni fog a meleg róla, de gyengén szigetelve sem lesz kellemes. Nem tudom valamilyen előírás korlátozza a magasságot, vagy csak elégnek gondoltad, de jobb lenne magasabb. Ez látványban és érzetben is nagyon sokat számít, akkor is, ha csak nyaralóról van szó.
Ez szigorúan magánvéleményem, de szerintem a sátortetős megoldás belülről sokkal kellemesebb látvány és érzés, mint egy viszonylag nagy felületű, eleve alacsony és tovább csökkenő méretű födém látványa. Az egésznek nyomott hangulatot ad. A sátortetős megoldás Jmedvegy ötlete alapján merőlegesen építve a régi ház mellé látványban is jobb összhatást ad. A terved kicsit olyan, mintha a nagy ház lenőtte volna a kicsit. Inkább az új legyen kicsit nagyobb és a régit használd műhelynek, szerszámos kamrának.
Szia!
Én már csináltam hasonló faházat német építésznek, kívűl belűl lambéria. A régi mellé közvetlenűl egy újat, annyi külömbséggel, hogy 90'-al elforgatva a bal oldali ház, belülről viszont egybe kellett nyitni, szóval így is van mire odafigyelni.
Általános szabály, nem tudom hogy le van e írva valahol, az esőt minél távolabb kell elvezetni a háztól, legalábbis célszerű.
Ezzel a megoldással, gondolj bele, ha esik az eső az csapódik, így az egész oldalt le kellene szigetelni ami vagy drága anyagköltség lenne, vagy befülleszted úgy hogy belül nem győzöd majd írtani a penészt.
A következő probléma amivel számolnod kell: idővel a tető bekoszolódik ha vannak fák fölötte ha nincs. Ez a piszok integetni fog a ház oldaláról, ugyanis a felcsapódó csapadékkal együtt kerül majd oda.
Én két dolgot javasolnék, vagy elfordítod a tetőt 90'-al vagy egyoldalas tetőt csinálsz.
Ha belül össze akarod nyitni a két házat akkor lesz mit rajzolnod. Mindenesetre gondolatban kövesd a víz útját felülről lefelé úgy hogy a háztól minél távolabbra kerüljön, figyelembe véve a hideget a meleget az esőt a szelet és a havat.
Sziasztok,
nekem is volna egy cifra problémám, amivel kapcsolatban várom az ötleteket (gimis osztályfőnököm szavaival: mindig jobb 1 mentő 5let, mint 5 mentő 1let :lol: )
Szóval, faház. 30 éves, 30 nm-es, szendvicspanelekből. Az alap (pince nincs :? ) körben 80 cm mély, 30 cm széles betonsáv. Tavalyelőtt kívülről szigeteltük, kapott párazáró fóliát, 10 centi kőzetgyapotot, páraáteresztő fóliát, és majd' 3 centis faburkolatot. Csinos lett.
A födémet nem szigeteltük, ennél nagyobbat álmodunk (csak lassan :-)). Jelenleg a tető gerince és a vízszintes gerendák közötti távolság cca 140 cm. Terv: megnövelni a padlástér szintjét annyira, hogy a hálószobánk fent lehessen. Számításaim szerint ha a gerinc magassága 3 méter, akkor a fenti belmagasság 2 m körüli, ergo elfér a férjem :P
Azt hiszem, hogy a ház jelenlegi szerkezete nem bírna el ekkora plusz terhelést, ezért arra gondoltam, az új tető állhatna a „saját lábán”. Első gondolat: beton alapra állított 100x100-as faoszlopok a közvetlenül a ház fala mellett (kívül). Ezekre kerülhetnek a gerendák, melyek a padlásteret és a tetőt tartják (az alsó szint plafonja és a padlás padlója közötti résbe szigetelés kerülhet). Csak! így a tető és a ház külön alapokon nyugszik, s ez nem biztos, hogy üdvös.
Másik 5let: a házban (belül) a fal mellett felállított oszlopok, melyek a tetőt tartják. Így az alap azonos, a 30 cm széles betonalap biztosnak tűnik. De kivitelezhető ez? Mit gondoltok?
Üdv!

30 nm nálam 6x5 m, esetleg 3x10 vagy valami hasonló, ami matekilag kiadja a keresett értéket. Ennek a tetőrésze sem lehet több, 1,5 szorzóval számolva is, mint 45 nm, 32-40 kg/nm tetősúllyal számolva, ez uszkve 1600-1800 kg, pusztán a cserép. Ez oszlik meg az alapon a tetőszerkezet súlyával, ami jelenleg ennél csak könnyebb lehet.
Hogy őszinte legyek, külső oszlopos megoldást nem is olyan régen, egy mobilháznál láttam, bár ott igyekeztek "házszerűvé" tenni az eredetileg lapostetős megoldást.
Ha most jól értem, az eredeti méterek meghagyása mellett egy vélhetően meredekebb tetőben megy az ötletelés, hogy a ház felső-belső méretei megnövekedjenek.
Az eltérő alapokon való nyugvásnak megvan az a hátránya, hogy a később készült alap, az idő előre haladtával kezdetben aránylag gyorsabban süllyedhet, így feszültséget okozva az eltérő, összekapcsolt részek között.
A belső oszlopos elrendezés is nem igazán tartanám üdvösnek, még ha közös is az alap, mert lehet, hogy a fal tehermentesítődik, kérdés, hogy az alap oszlopok miatti pontszerű terhelése - ld oszlopok miatt, miben változik, milyen az alap kialakítsa, stb. Bár ez a 30 cm széles betonsáv - nem vagyok egy statikus - még elég lehetne. Nem tudom, pontosan milyen jellegűek a szendvicspanelek, hasonló a ma is használt szigetelő-fémborításhoz, de ezeknél mindig a külső keret volt a teherviselő. Talán el kellene gondolkozni egy esetleges térdfalas emelésben, így a tetőhajlatokban is több tér jöhetne létre, míg a tetősíkja sem kell hogy változzon.
Bár teljesen biztosat csak a konkrét körülmények ismeretében lehetne mondani, tudni kellene a fal pontos szerkezetét is, de egy statikust esetleg érdemes lenne megkérdezni, bár az is lehetséges, hogy az átalakítás, ld tetőcsere, akár még engedélyes is lehet, hiszen valahol mégiscsak lakóépület.
Az igazi férfiak fával dolgoznak...
Mindenképpen kell mérnökember szaktudása, hisz engedélyköteles a beruházás. De ott még nem tartunk, ez még a spekulálgatás ideje. A panelek rém egyszerű játékfalakat alkotnak: 5x5-ös lécekből keret, a keret közepén (belülről kifelé haladva): furnér, légrés, 2 cm-es hungarocell. Ezt toldottuk meg kifelé a szigeteléssel.
A tetőt én is olyan 45-48 nm-nek saccolom, de nem cserép, hanem az a régi, vaskos hullámpala borítja. Ezt szeretnénk valami könnyebbre cserélni (kőzúzalékos cserepeslemez felé tekintgetünk). Már csak azért is praktikus volna, mert a nagyobb magassághoz nagyobb tetőgerendák kellenek, nagyobb tömeget képviselve.
A fal függőleges emeléséhez is kell valami alap, a játékfalat nem nagyon merném tovább terhelni. A szigeteléskor az 5x5-ös kereteket facsavarral összehúzták, erre csavarozták a szigetelés keretét alkotó 5x10-es gerendákat, s ezek tartják a küldő borítást. Vagyis a fal súlypontja az eredeti szendvicspanelek síkján kívül esik. Na, ezt nem bombáznám többletteherrel :?
A ház 5x6 m-es, domboldalban van, s a talaj erősen köves-agyagos. Hétvégi ház, de tavasztól őszig az otthonunk, ezért gondolkodunk a bővítésben. Vízszintes terjeszkedés kizárt (hatósági korlát).
A kívül gerendázás azért tetszene, mert ha ügyesen csinálják meg, akkor a fal (súlypontjának eltolódásából fakadó) többletterhelést is csillapíthatná (vagyis ezt gondolom, de lehet, hogy zöldség). De az alap mellett szét kéne bombázni a járdát, s félek, a beton törése kárt tenne az alapban. A komolyabb gond azonban az eltérő süllyedés lehetősége. Ha pontszerű az alátámasztás, akkor ahány álló oszlop, annyi eltérő süllyedés lehet. Ha végigássák az alap mentét, s egy 50 cm magas, 30 cm széles betonsávra ültetik az oszlopokat, akkor is fennáll a háztól való külön mozgás miatti feszültség kialakulása.
A beltérben elhelyezett oszlopok ezt kivédik, de itt a ház alapjának teherbírása kérdéses.

A térdfalas emelés nem rossz 5let, a tető hajlásszöge marad (így az egyébként jó állapotú faszerkezet is marad), össztömege csökken (hullámpala balra el), vagyis az emelés, a fenti padló, valamint a fenti bútorok (meg mi) jelentünk plusz terhelést.
De mire ül a térdfal? A jelenlegire nem nagyon tudom elképzelni, valahogy ragaszkodik elmém a megerősítéshez.
Hm...
Üdv!

Érdekes gondolatok, de ne hidd, egyedül vagy ezzel. Ilyen ötletekkel én is kínoztam az agyam, nekem annyival más a helyzetem, hogy alpesi tetős a ház, így már a földszinten elkezdődik a tető.
Viszont nem látom kivitelezhetetlennek az elképzelésed. Én kívülről terjeszkednék, nem venném el a belső teret az oszlopokkal. Az alap bővítése is megoldható, lényeg egybe kell vasalni a régit az újjal. Egy köpenyalapra gondoltam, ami hasonló a régihez méreteiben (vastagság, mélység), de sok helyen be kell vasalni a régi alapba. Egyszerűen betüskézni a régi alapot és ehhez hozzákötni az új alap vasszerkezetét, majd így kiönteni betonnal. A talajt alatta jól meg kell tömöríteni, ne kezdhessen süllyedni.

A tető alapterületét a külső tartókkal meg is lehetne növelni és erre olyan magasságú tetőt építeni, ami kényelmes. Ezt úgy gondolom, hogy a mostani födémgerendákat kicserélni nagyobbra, ami túllóg kétoldalt a falakon, és ezeket kellene alátámasztani kívül gerendákkal, úgy hogy egyben a jelenlegi falakra is ráüljön (de e teher nagy része az oszlopokra kerüljön). Az oldalmozgást 45°-os kitámasztókkal szépen meg lehet akadályozni, ami a gerendák végét is tartja egyben. Erre lehetne a tetőszerkezetet ácsolni a szükséges méretben.

Tehát olyasmi lenne, mintha a házad kapna egy túlméretes kalapot, vagy építesz egy nagyobb szaletlit a régi falak fölé, ami lényegében öntartó, a meglévő falak statikailag a stabilitásban vennének részt. :wink:
A tartógerendákat bele kell rögzíteni a betonba - érdemes a tartókonzolokat egyből rögzíteni az új alap vasalásához és egyben kiönteni betonnal. A nagyobb tető jobban belekapaszkodik a szélbe, alaposan le kell rögzíteni. Ha az új tetőt rendesen leszigetelitek, akkor télen is kint lehet tartózkodni a házban, ha úgy hozza kedvetek.
"Érdekes gondolatok, de ne hidd, egyedül vagy ezzel. Ilyen ötletekkel én is kínoztam az agyam, nekem annyival más a helyzetem, hogy alpesi tetős a ház, így már a földszinten elkezdődik a tető."
Ja kérem, ha nekem alpesi tetőm lehetne... :)

"A tető alapterületét a külső tartókkal meg is lehetne növelni és erre olyan magasságú tetőt építeni, ami kényelmes. Ezt úgy gondolom, hogy a mostani födémgerendákat kicserélni nagyobbra, ami túllóg kétoldalt a falakon, és ezeket kellene alátámasztani kívül gerendákkal, úgy hogy egyben a jelenlegi falakra is ráüljön (de e teher nagy része az oszlopokra kerüljön). Az oldalmozgást 45°-os kitámasztókkal szépen meg lehet akadályozni, ami a gerendák végét is tartja egyben. Erre lehetne a tetőszerkezetet ácsolni a szükséges méretben."
Első körben mi is méláztunk hasonlón, de a beépíthető terület beépített, ergo a tető nem lehet nagyobb (pedig a házon jobban túllógó tető a falakat is védené).
Félek a külső oszlopok elhelyezésétől. Nem sérül-e az alap? Nehezen megközelíthető a ház (domboldal, gyümölcsfák a ház körül), mi látja kárát a munkának? A ház egyik oldalfalától néhány méterre szennyvíztisztítót telepítettek tavaly tavasszal, ezt is féltem a sérüléstől. A körülötte lévő föld (agyag) még most is ülepedik (valszeg a beüzemeléskor nem megfelelően tömörítették), s ez rossz ómen.

"... vagy építesz egy nagyobb szaletlit a régi falak fölé,..."
eddig ez a legprecízebb megfogalmazás :D
mindenképpen beszélnünk kell statikussal, terveztetni is kell, még agyalunk a dolgon

de nagyon köszönöm a gondolatokat, s ne fogjátok vissza magatokat, minden szikrára vevő vagyok :D
Tehát a tető sem lóghat túl a falakon? Akkor csak két módon lehet rendes tetőteret kialakítani:
- ráépítés -> térdfalas kialakítás
- manzárdtető

Mindkettőhöz meg kell erősíteni a födémet, hogy elbírja a plusz súlyt. Az alap kibővítése sem járható út? Elég lenne 30 cm-nyi kiszélesítés, amit járdának lehetne álcázni a ház körül.

manzardteto.jpg
manzardteto.jpg (43.09 KiB) Megtekintve 6555 alkalommal.

Manzárdtető2.jpg
Manzárdtető2.jpg (48.42 KiB) Megtekintve 6602 alkalommal.
89 hozzászólás Oldal: 1 / 6

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 8 vendég